1950. január 1-jén lett Budapest része többek közt Budafok, Csepel vagy Kispest is.

1950. január 1-jén jött létre Nagy-Budapest, miután a fővároshoz csatoltak hét, addig önálló várost és 16 nagyközséget. Az előterjesztést, amely alapján a főváros a mai határai között létezik, Budapest Főváros Levéltárában őrzik.

A levéltárban őrzik Preisich Gábor építész Nagy-Budapest határai című előterjesztését. A becsatolandó településekre és a főváros új határának megállapítására vonatkozólag ezt a javaslatot fogadták el 1949. április 5-én, annyi különbséggel, hogy Preisich Békásmegyerből csak Csillaghegyet kívánta becsatolni - írta az intézmény közleménye.

A környező településeket az Országgyűlés 1949. december 20-án megszavazott 1949. évi 26. törvénye alapján csatolták Budapesthez. Ekkor lett Budapest része Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Újpest, Békásmegyer, Cinkota, Soroksár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr vagy Rákospalota.

A főváros területe ezzel több mint kétszeresére, 207-ről 525 négyzetkilométerre nőtt, „Kis-Budapest” 1 millió 058 ezres népességét pedig 531 ezerrel lakossal gyarapította a „második városegyesítés”.

Nagy-Budapest térkép a Székesfővárosi házinyomdától

A javaslat elkészítésénél több szempontot vettek figyelembe. Olyan településeket csatoltak Budapesthez, amelyeknél a lakosság összetétele, foglalkoztatottsági aránya, várható népesedése nagyjából azonos volt. Fontos szempont volt, hogy Nagy-Budapesten önálló jellegű, saját kulturális élettel rendelkező sejtek, városegységek alakuljanak ki. A korabeli elképzelések a sűrűn beépített belvárost a Városliget, a lóversenytér, a Kerepesi temető, a Népliget által alkotott zöld gyűrűvel választották volna el a kertvárosias külső kerületektől, és nem engedték volna nagy lakótelepek – később megvalósult – telepítését a városhatár közelébe.

„Téves az a napjainkban is újra és újra felmerülő közhiedelem, hogy Nagy-Budapestet Rákosiék megalomániája miatt hozták létre olyan területek becsatolásával, amelyek arra még nem voltak érettek. Preisich Gábor javaslatát két nagy szakmai munka alapozta meg. Nagy-Budapest kialakítására már az 1940-es évek elején készültek tervek a Magyary Zoltán által vezetett Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetben, valamint ezeket az elképzeléseket tartalmazta Nagy-Budapest 1948-ra elkészült, de Rákosiék által akkor elvetett általános rendezési terve is. A probléma nem a városhatár kiterjesztése volt, hanem a belső kerületeket és a becsatolt településeket teljesen uniformizáltan kezelő igazgatási konstrukció és a pártállam által irányított utasításos tervgazdaság intézményi környezete” – áll a közleményben.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A testi-szellemi gyógyulás 21. századi központja: a Dél-pesti Centrumkórház

A testi-szellemi gyógyulás 21. századi központja: a Dél-pesti Centrumkórház

Itt vannak a Dél-pesti Centrumkórház tervei. 

Kápolna a pusztában és megújult városháza - 2018 épületekben

Kápolna a pusztában és megújult városháza - 2018 épületekben

Összegyűjtöttünk tíz, számunkra fontos épületet az idei évből.

Díszes falak, kilátó a Biennále tetején és rengeteg külföldi elismerés: ezek voltak 2018 emlékezetes pillanatai

Díszes falak, kilátó a Biennále tetején és rengeteg külföldi elismerés: ezek voltak 2018 emlékezetes pillanatai

Izgalmas volt az idei év építészeti/design események terén, nektek melyik volt a kedvencetek?

Hirdetés