Több száz interjú és elemzés, valamint alapos kutatómunka eredményeként született meg a 2015. ÉVI TRENDJELENTÉS, amelyet a KINNARPS a Stockholm Furniture Fair bútorkiállításon mutatott be. A jelentés öt globális munkahelyi trenddel foglalkozik. Ezek közül a harmadik a ÉPÍTECH (eng. techiture) jelenséget elemzi.

ÉPÍTECH - AZ ANALÓG ÉS A DIGITÁLIS TERVEZÉS SZEREPE A JÖVŐ MUNKAHELYÉNEK MEGTEREMTÉSÉBEN

A design világában a legújabb alapvető változás mögött az építészet és a technológia közötti interakció áll. Már most is számos olyan digitális megoldás érhető el, amely gördülékenyebb munkavégzést tesz lehetővé. Azok pedig, akik kihasználják ezeket a lehetőségeket, az elkövetkező sokszínű évtized nyerteseivé válnak. Az „ÉpíTech” (eng. techiture) korában élünk, amelyben a jövő munkahelyi környezetének a kulcsát az emberi igényekhez igazított tervezés jelenti.

fotó © Kinnarps

ELTŰNŐBEN A HAGYOMÁNYOS IRODA - Technológia-központú munkahely helyett designközpontú technológia a munkahelyen

Korábban a mindennap használt technológiákhoz fizikai hardverek használatára és birtoklására volt szükség. Napjainkra a technológia megváltoztatta munkamódszereinket, illetve ma hozzá igazodó építészeti tervezés révén a mindennapjainkat is. A TV megjelenése nyomán például otthonaink kialakítása a készülék helyigényét követte: először bútorba rejtettük, majd olyan bútorokat készítettünk, amelyek középpontba – már-már „oltárra” – helyezik a TV-t, napjainkban pedig már a nappalik többségében csak egy vékony, falhoz simuló képernyőt találunk.

Az otthonok kialakításával ellentétben az irodai design inkább a számítógépes hardverek formáját követte. Nyilvánvaló példái ennek a ’80-as és ’90-es évek vezetékes paneles rendszerei, vagy a CRT-monitorok mélységéhez igazodó sarokíróasztal. Kevésbé nyilvánvaló példái az IT-infrastruktúra és az irodai elrendezés közötti, illetve a belsőépítészet formális stílusa valamint a számítógépek és áramkörök formája között megfigyelhető hasonlóságok.

A jövő munkahelye küllemre és működésre is alapvetően eltérő lesz attól, amit a múltban megszokhattunk. Az irodák hagyományos kialakítása, elrendezése és megjelenése, amelyhez az elmúlt 50 évben hozzászokhattunk, az új technológiával elavulttá válik. A szervezeteknek más lehetőségeket kell biztosítaniuk a dolgozók számára a hatékony munkavégzéshez, az iroda kialakításának pedig radikális módon kell megváltoznia, ha alkalmazkodni szeretne ehhez a fejlődéshez.

VESSÜNK EGY PILLANTÁST A LÁTVÁNYOS LONDONI ONE CANADA WATER ÉPÜLETRE, ÉS FIGYELJÜK MEG AZ ABLAKOK ELOSZTÁSÁT. A HATALMAS ÉPÜLET FIZIKAI MEGJELENÉSÉT EZ AZ ABLAKOSZTÁS HATÁROZZA MEG, AMELY AZ ÁTLAGOS MUNKAÁLLOMÁS MÉRETÉHEZ IGAZODIK. A MUNKAÁLLOMÁS MÉRETÉT PEDIG AZ HATÁROZZA MEG, HOGY EL KELL FÉRNIE RAJTA EGY MONITORNAK VAGY LAPTOPNAK. ÚGY GONDOLOM, HOGY A JÖVŐBEN JÓVAL NAGYOBB SZABADSÁGOT ÉLVEZHETÜNK A TERVEZÉS TERÉN, LEGYEN SZÓ ÉPÍTÉSZETRŐL, BÚTOROKRÓL, VAGY AKÁR A MUNKAFOLYAMATOK ÉS ELLÁTÁSI LÁNCOK ÚJRATERVEZÉSÉRŐL. 

PAUL WHEELER – MUNKAHELYI STRATÉGIAVEZETŐ, HEWLETT PACKARD

A TECHNOLÓGIA MÁRA IGAZI LÁTHATATLAN ERŐVÉ VÁLT

Technológiai követelmények és tervezés: EGY BESZÉDES PÉLDA A HÁZTARTÁSBÓL

A jövő feltérképezéséhez néha a múltat kell megvizsgálni. Amikor a televízió az 1950-es években először jelent meg az otthonokban, a készülékeket gyakran hagyományos bútordarabnak álcázták, sőt, néha bárszekrényként vagy tálalóként szolgáltak, eredeti funkciójuk mellett. Ahogyan jobban hozzászoktunk az otthoni technológiához, a vásárolt – és áhított – termékek fokozatosan megtalálták a saját formanyelvüket.
Az eleinte a szalonban rejtegetett TV-ből a nappali fókuszpontja lett, a háromrészes szekrénysor központi eleme. A nappali funkciója megváltozott, a TV-készülék formájával együtt, amely a ’70-es évekre elkezdett megújulni: a négyszögletű fekete doboz gyakran szándékosan hivalkodó külsőt öltött. A ’80-as évekre a TV távirányítója a háztartás központi elemévé vált – minél több gombbal és funkcióval volt ellátva, annál jobbnak számított. A képernyők azonban egyre vékonyabbá váltak, a falhoz simultak, ma pedig már inkább kevesebb gombbal szeretjük kezelni készülékeinket. Ehhez hasonlóan a munkahelyek kialakítása is a hardver fejlődését követte, ami lehetővé tette a technológia használatát. Ma már ismét igaz a digitális fronton, hogy a kevesebb több, és minél fejlettebb egy adott technológia, annál egyszerűbb formát ölt otthonainkban és munkahelyeinken egyaránt.

kép © Kinnarps

Az egyén szintjén az egyik ilyen változás az, hogy a munkatársak egyre nagyobb elvárásokat támasztanak – a munkahely külleme és hangulata mellett – a munkahelyen használható technológiákkal szemben is, hiszen a választék minden eddiginél szélesebb. A növekvő elvárások
teljesítése érdekében egyes vállalatok lemondtak a munkatársak által használt technológiák felügyeletéről. Ennek nyomán trenddé vált a saját
eszközök munkacélú használata (BYOD, Bring Your Own Device) – ezekben a vállalatokban a munkatársak bármilyen digitális eszközt használhatnak feladataik elvégzéséhez, sőt, egyes esetekben külön költségkeret is rendelkezésükre áll saját eszközök vásárlására. Az építészeti tervezés szintjén ez nyitott gondolkodást jelent a változatos munkahelyi megoldások terén. A múltban a munkahellyel kapcsolatos domináns tervezési követelményeket a technológia határozta meg, ma azonban már a szemnek kellemesebb lehetőségek is léteznek, amelyek intelligens megoldásokkal teremtenek egyensúlyt az esztétika és a digitális eszközök között.

kép © Kinnarps / Kairos Future  kép © Kinnarps/ Kairos Future

A munkahely már a helyi piac jellegzetességeit is jobban követi, a vállalatok pedig saját tervezési igényeket alakíthatnak ki ahelyett, hogy a technológia diktálná az iroda kialakításának követelményeit. Korábban a munkahelyek kialakítása egyértelműen a technológiához igazodott, és ennek a finomított változata került be otthonainkba. Napjainkban éppen ennek fordítottja figyelhető meg, tehát a lakossági piacon
elérhető technológiák szivárognak be a professzionális munkahelyre, a designnal együtt. Egyszerűen fogalmazva: most már sokkal szabadabban,
technológiai kötöttségektől mentesen alakíthatjuk az irodák belső terét.

LEGYEN NYITOTT KÜLÖNFÉLE MUNKAHELYI MEGOLDÁSOKRA

fotó © Linkedln

A MAI DIGITALIZÁLT, GLOBÁLIS VILÁGBAN ÉPÍTÉSZETI SZEMPONTBÓL A MUNKAHELY AZ EGYIK LEGIZGALMASABB TERÜLET. A MUNKA ÉS AZ ÉLET MINDEN EDDIGINÉL JOBBAN ÖSSZEFONÓDIK, AZ ÉPÍTÉSZETI, TERVEZÉSI ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZÖSSÉGEKNEK PEDIG – AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNAK ÉPPÚGY, MINT AZ ÓRIÁSVÁLLALATOKNAK – EGYÜTT KELL MŰKÖDNIÜK A LEHETŐ LEGJOBB MUNKAHELYI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

JACOB SAHLQVIST, A SVÉD ÉPÍTÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE, A FELSZABADÍTOTT MUNKAHELY

A munkahelyi építészet a jövőben nagyobb szabadságot élvezhet, hiszen nem korlátozza már a padlólap mérete, a fényerősség, a légkondicionáló vagy a kábelezés által támasztott merev korlátozások.

FÉLRE A HARDVERREL
A munkahelyi belsőépítészetet már egy egészen új módon közelíthetjük meg, tisztán az emberek által végzett munka és az emberi interakciók
felől, az informatikai hardverek és infrastruktúrák korlátozó igényeitől mentesen.

AZ IRODA TECHNOLÓGIAI MEGÚJULÁSA
A főként technológia és vezetőségi struktúrák által vezérelt klasszikus „irodai” megjelenés fokozatosan elavulttá válik. A munkahelyi környezetbe tervezett termékeknek már nem kell egyéb esztétikai elveket követnie, mint a szállodákba, éttermekbe, bárokba vagy otthonra szánt termékeknek.

DESIGN TIPPEK

ÉRTEKEZLETEK HATÁROK NÉLKÜL - Vizualizációs helyek és együttműködési terek kialakítása a Big Data korszakban
A munka mindig is az emberekről, az elmék találkozásáról szólt. Találkozók, értekezletek nélkül, a gondolatok az esetek többségében csak az emberek képzeletének darabjai maradnának, ahelyett, hogy utat találnának a valóságba, és adott esetben változást hozhatnának a világba. Napjainkban talán a képernyő a legfontosabb eszköz az értekezletek megvalósítása és lebonyolítása szempontjából, és ez lehet a kulcsa a legjobb ötletek megtalálására és életre hívására alkalmas, olajozott munkafolyamat létrehozásának is. A Big Data és a digitális tartalmak korszakában a hagyományos tárgyalótermet fokozatosan felváltják a vizualizációra és együttműködésre tervezett terek és helyek.

fotó © Kinnarps

Először is ejtsünk pár szót a

Big Data jelentőségéről
tervezői szempontból.

Big Data – ez az átfogó kifejezés magába foglal minden olyan adatkészletet, amely annyira nagy méretű és összetett, hogy nehezen dolgozható fel hagyományos módszerekkel, ugyanakkor óriási lehetőségeket rejt a designerek számára Amellett, hogy az adatok új termékek létrehozására is használhatóak, az elemzési, intuitív és tervezési folyamatokat is radikálisan átformálhatja, ha a munkahelyeket és eszközöket kifejezetten ezek feldolgozására alakítjuk ki. A Big Data lehetőségei ugyanakkor kockázatokkal is járnak. A Big Data által kínált adatok puszta mennyisége is zavart okozhat, vagy akár manipulációnak is teret engedhet a jelenségek értelmezése terén, így óhatatlanul akár rossz tervezéshez is vezethet. A designnal kapcsolatos új gondolkodásmódhoz megfelelő eszközök és terek, tehát kritikus fontosságúak. Mindebben a képernyők szerepe kettős: amellett, hogy egy termékeny gondolkodást elősegítő környezetet teremtenek a munkahelyek tervezői számára, azt is lehetővé teszik, hogy a tervezők hasonló környezetet teremtsenek mindenki másnak is.

Mi a jelentősége mindennek a tárgyalótermek következő generációja szempontjából? A klasszikus tárgyalóterem egyik végén egy vetítővászon,
középen egy asztal, oldalán pedig táblák találhatók. Ennek az együttműködési térnek az asztal a központja, a székek pedig gyakran akadályozzák a szabad mozgást. A központi képernyő miatt egyszerre csak egy bemutatóra összpontosulhat a figyelem, a közönség tehát a leggyakrabban ülve hallgat egyetlen előadót. Emellett a bemutatókat jellemzően nem osztják meg, és nem dolgoznak rajtuk közösen, digitális eszközökkel. Az újgenerációs tárgyalóterem talán már nem asztalközpontú lesz, és több teret enged az érintőképernyők közötti mozgásnak, illetve a digitális együttműködési térbe hozott anyagokon való közös munkának – ugyanabból a teremből, vagy akár egészen máshonnan is. 

Ahogyan a felhőben végzett munka egyre biztonságosabbá, az adattömeg pedig egyre elérhetőbbé válik, a képernyő az, ami hozzáférési pontot kínál majd ezekhez az adatokhoz. Az adatokkal és a képernyőkkel végzett új vizualizációs és interakciós módszereket teremtő tervezés, pedig egyértelmű lehetőséget jelent egy olyan munkahely kialakítására, ahol az értekezleteknek nincsenek határai.

kép © Kinnarps

A VÁLLALATOK EGYRE NAGYOBB ÉRTÉKET TEREMTENEK AZ ADATOK „BÁNYÁSZATÁBÓL” ÉS MINTÁJUK MEGÉRTÉSÉBŐL. ENNEK AZ EGYIK MÓDJA A VIZUALIZÁCIÓ, AMELYNEK HATALMAS A JELENTŐSÉGE. A KÉRDÉS AZ, HOGY MILYEN TÍPUSÚ VIZUALIZÁCIÓS TEREKET HOZUNK LÉTRE? ÉS MIKÉNT HOZHATJUK LÉTRE ŐKET ÚGY, HOGY SEGÍTSÉK AZ EMBEREK KÖZÖTTI VITÁT ÉS PÁRBESZÉDET, HOGY NE CSAK AZ INFORMÁCIÓ PASSZÍV BEFOGADÓI LEGYENEK? AZ EGYSZERŰ PREZENTÁCIÓK „DIKTATÚRÁJA”, AHOL A KÉPERNYŐ – INTERAKTIVITÁS NÉLKÜL – SZINTE ORDÍT A BEFOGADÓRA, ÉRDEKTELENNÉ VÁLT. AZ AZ ÉRDEKES, AMIKOR AZ INFORMÁCIÓVAL KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREKKEL INTERAKCIÓT FOLYTATHATUNK, ÉS ÁTFORMÁLHATJUK AZOKAT. NAGYON NEHÉZ AZONBAN OLYAN INTERAKTÍV KÖRNYEZETET KIALAKÍTANI, AHOL EZ JÓL KIVITELEZHETŐ.

NICKLAS LUNDBLAD, KÖZPOLITIKAI ÉS KORMÁNYKAPCSOLATI VEZETŐ, GOOGLE

ÉRTELMEZÉSI TÉR
A Big Data értelmezési tereinek megvalósítása hatalmas lehetőséget jelent az interakciót segítő technológiák, építészeti megoldások és termékek tervezői számára a jövőben.

ADATKÖZPONTÚ TERVEZÉS
A Big Data önmagában is tervezési lehetőséget kínál, hiszen az általa felszínre hozott minták a népesség korábban rejtve maradt viselkedési
formáiról árulkodnak. Az ergonomikus bútorok tényleges használatának jobb megértése például értékes információkat nyújthat a gyártóknak termékeik hatékonyságáról.

A MÉG INTELLIGENSEBB MUNKAHELY NYOMÁBAN

SOKAK SZERINT A TECHNOLÓGIA EGYRE NAGYOBB VÁLTOZÁST FOG HOZNI A MUNKAMÓDSZEREINKBEN, EGYRE TÖBB HELYMEGHATÁROZÁSRA ALKALMAS ESZKÖZT FOGUNK MAGUNKNÁL HORDANI, AZ ÁLTALUNK HASZNÁLT TEREK PEDIG DIGITALIZÁLTTÁ VÁLNAK. EZ IGAZODIK A „DOLGOK INTERNETE” ELNEVEZÉSŰ TRENDHEZ, AMELY AZT VETÍTI ELŐRE, HOGY SZÁMOS ÉLETTELEN TÁRGY ÁLLAPOTÁT VALÓS IDŐBEN RÖGZÍTIK MAJD KÜLÖNBÖZŐ RENDSZEREK, ÍGY EZEN HELYADATOKAT HASZNÁLÓ VÁLTOZATOS SZOLGÁLTATÁSOK ÉS ÉLMÉNYEK JELENNEK MAJD MEG, AMELYEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS TALÁLKOZÓK KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁIT TESZIK MAJD LEHETŐVÉ. AZ ÉPÜLETEK „TUDNI” FOGJÁK, HOGY KIK TARTÓZKODNAK BENNÜK ÉS MI TÖRTÉNIK AZ EGYES HELYSÉGEKBEN, ÍGY „NÉMA TÁROLÓBÓL” VALÓS IDŐBEN HASZNÁLHATÓ ESZKÖZZÉ VÁLNAK. AZ OKOSESZKÖZÖK ÁLTAL GYŰJTÖTT ADATOK MEGFELELTETHETŐK A VÁROS LAKÓIVAL, AZ EGYES ÉPÜLETEKIG TERJEDŐ RÉSZLETESSÉGGEL.

PHILIP ROSS, VEZÉRIGAZGATÓ, UNGROUP – UN WORK

AZ ÉPÜLETEK HANGJA
Ha az épületek intelligens módon képesek lesznek figyelni azt, hogyan tartózkodnak bennük, és miként használják őket, a tervezők az így
összegyűjtött adatok alapján jobban megérthetik, hogy az épület mely részei hatékonyak, és melyek nem. Ezekkel az információkkal a tervező
folyamatosan optimalizálhatja a munkahelyet annak érdekében, hogy igazodjon ahhoz, ahogyan az emberek ténylegesen használják azt.


Az ÉpíTech az optimális design szolgálatában

A virtuális világban végzett munkára összpontosító design átírja a munkahelyi design szabályait, a munkahely pedig egy újfajta ökoszisztémává válik. Az egymással kapcsolatban álló és valós időben kommunikáló digitalizált épületek és élettelen tárgyak már napjainkban is jelen vannak, és a jövőben egyre elterjedtebbé válnak. Több különböző úton próbálhatunk bepillantani a design jövőjébe – hogy az intelligens munkahely még intelligensebbé váljon.

A tárgyakba beépített technológia lehetővé teszi, hogy a tárgyak a weben keresztül kommunikáljanak egymással – ez az ún. „dolgok internete” (Internet of Things). Ezt az elgondolást már jó ideje alkalmazzák a tervezési ötletekben és fejlesztésben. A vezeték nélküli hálózatokat használó, ún. Machine-to-Machine (gépek közötti kommunikációt folytató) eszközök száma 2011-ben elérte a 108 milliót, 2017-ig pedig legalább háromszorosára fog nőni, legyen szó liftekről, nyomtatókról vagy akár hőmérőkről. Ehhez a fejlődéshez társul most az a szemlélet, amelynek célja szétválasztani a technológiát az interakciós felületeken kívüli tárgyaktól, ami tulajdonképpen a ”dolgok internetének” kiterjesztéseként is értelmezhető. Ez két utat jelent a design számára, amelyekből további lehetőségek adódhatnak.

Azonban az ÉpíTech mindkét útja végső soron ugyanoda vezet – a high-tech életstílushoz, a technológiai eszközöktől látszólag megcsupaszított
környezetben. Az ÉpíTech elsősorban azzal teszi intelligensebbé az irodát, hogy láthatatlanná teszi a technológiát, és rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, egyszerű dolgok segítségével: kevesebb kábellel, aljzattal és fejlettebb eszközökkel, például üres „vászonként” szolgáló fali képernyőkkel, amelyeken szemléltethetők és rögtön a felhőben tárolhatók az új gondolatok.

Nagyobb távlatokban nézve az ÉpíTech a munkamódszereink újragondolását jelenti egy átfogóbb nézőpontból. A munkahelyi építészet a múltban olyan munkavégzési mintákon alapult, amelyek egyre kevésbé relevánsak. Ahogy azt már korábban említettük, az épületek digitalizációjának
segítségével új minták fedezhetők fel az emberekről, munkamódszereikről és arról, hogyan használják az őket körülvevő teret. Egy adott irodai tér mögötti tervezési gondolat lehet az, ami együttműködésre alkalmas helyet teremthet sok ember számára, azonban a való életben az emberek bezárkóznak erre a helyre, és egyszerre egy emberre összpontosítanak – vagyis „meghackelik” a teret. A digitalizált épületek valós idejű információival feltérképezhető ez a tér, így későbbi építészeti tervek fontos kiindulópontjává válhat. A mai építészeti tervezőknek remek lehetőségek állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy újraértelmezzék a munkahely fogalmát az épített környezetben, különösen, ha a jövő konstrukcióinak alapjául az emberek munkahelyi és mindennapi szokásainak pontos ismerete szolgál.

szöveg: Kinnarps



Kapcsolódó

Emberközpontú építészet: várostervezéstől az irodabelsőkig

Emberközpontú építészet: várostervezéstől az irodabelsőkig

Az Agora Budapest londoni építésze és a Kinnarps „Next Office” szakértője tartott inspiráló előadást.

Mennyit ér a fenntarthatóság a belsőépítészetben?
  • 2018-01-31 20:38
  • Tér

Mennyit ér a fenntarthatóság a belsőépítészetben?

A fenntarthatóság rendkívül sürgető kérdés a jövő belsőépítészei számára. 

A jövő irodája Skandináv erdő stílusban
  • 2017-11-27 16:19
  • Tér

A jövő irodája Skandináv erdő stílusban

Skandináv erdő hangulatban született újjá a Kinnarps legújabb trendeket felvonultató bemutatóterme.

A formatervezés és a coworking kulisszatitkai

A formatervezés és a coworking kulisszatitkai

Miben nyújt mást a legfiatalabb hazai formatervező-nemzedék, hogyan egészíti ki munkájukat a design újságírás és mindez hogyan kapcsolódik a coworking terekhez?

Újdonságok és trendek a Stockholmi Design Hétről

Újdonságok és trendek a Stockholmi Design Hétről

Február 7.-én 15. alkalommal nyitott meg kapuit a Stockholmi Furniture & Light Fair.

A Mylan budapesti irodája
  • 2017-02-08 12:27
  • Tér

A Mylan budapesti irodája

A belső tér kialakítását a svéd irodabútor specialista Kinnarps magyarországi csapatára bízták.

Hirdetés