A sparhelttől az intelligens rendszerekig: így alakult át a kényelem fogalma az elmúlt 80 évben.
Nincs is jobb, mint hazatérni egy fárasztó nap után szeretett környezetünkbe, ahol motiváció, inspiráció, kellemes atmoszféra fogad. A Happiness Research Institute kutatásai szerint nem véletlenül fontos a harmónia, hiszen azok az emberek, akik pozitív érzelmeket társítanak a lakásukhoz, alapvetően az élet más területein is boldogabbak. Ez azonban korántsem volt mindig így. Gondoljunk csak azokra az időkre, amikor az otthonaink személytelen, egységes terek voltak. Majd jött az ellenpólus: egész lényünket belezsúfoltuk a falak közé és az emlékek, csecsebecsék szinte kifolytak a fiókokból. De vajon hogyan formálódott ilyen végletekből olyan tér, amit ma a béke szigetének tekintünk?
Tekerjük az időgépet 80 évvel korábbra!
A II. világháború utáni években az otthonok legfőbb célja az alapvető szükségletek kielégítése volt. A belső terek egyszerűek, zártak voltak, a tetőterek leginkább tárolásra szolgáltak. „Sötétebb tónusok, csak a legszükségesebb berendezés, praktikum jellemezte az otthonokat, és a luxus fogalma nem volt prioritás. Én azonban személyesen másként éltem meg ezt az örökséget: Dunaújvárosban nőttem fel, egy háború után alapított városban, ahol a lakások nagy ablakaikkal és élhető alaprajzaikkal a modern, északi klasszicizmus hatását tükrözték. Ezért számomra a fény, a tágasság és a logikus térszervezés mindig fontosabb volt minden díszítésnél. A tetőablakok is ezt az igényt elégítik ki: a világosság és a szabadság élményét hozzák az otthonokba.” – mondja Sütő Kata belsőépítész. Lassan-lassan azonban egyre többen vágytak fényességre és tágas terekre, amelyekre például a minőségi tetőablakok ideális megoldást kínáltak.
Az 1948-ban szabadalmaztatott VELUX tetőablak új korszakot nyitott meg, és egyben előszobája lett azoknak az innovációs kísérleteknek, amelyek az '50-es éveket jellemezték – olyan korszakalkotó újítások láttak napvilágot, mint például a tetőablak-árnyékolás, ami kategóriájában óriási úttörőnek számított.
Az 1960–70-es években a személyes tér iránti igény tovább növekedett, és a lakásépítés is fellendült. „A tetőterek egyre gyakrabban alakultak át lakótérré és észrevehető volt, hogy mindenki fényre vágyott nemcsak az életében, de otthon is. A tetőablakok iránti kereslet ekkor kezdett rohamosan nőni, amire a gyártóknak gyors, de időtálló megoldásokkal kellett reagálniuk. Szakmai és személyes tapasztalataim szerint a valódi komfort mindig a funkcióból fakad. Számomra a fény, a logikus alaprajz és az emberhez igazodó térszervezés a legfontosabb, hiszen egy otthon akkor működik, ha a benne élőket szolgálja. A tetőablakok ebben máig kulcsszerepet játszanak: fényt, szabadságot és valódi otthonélményt adnak a tereknek.” – teszi hozzá Sütő Kata.
Az otthon a '90-es években a rendszerváltás utáni időszakot tükrözte építészetileg és lakhatásilag is, noha gyakran visszaköszöntek a '60-as évek lakásépítési programjainak hatásai. Az élénk színek, a hangfalak, porcelán díszek nem hiányozhattak a térből, és a hazai lakberendezési trendek próbálták felvenni a fonalat a külföldiekkel. A tempó nem volt egyszerű, de ami továbbra is fontos elem maradt az évek során, az a természetes fény keresése. Szerencsére a szélesebb körben elterjedő, korszerűsített tetőtéri ablakok lehetőséget adtak a térhasználat kreatív kihasználására, és ezáltal a világos terek kialakítására.
A 2000-es évek elején megjelentek az új generációs technológiák – intelligens világítás, központi fűtés, letisztult felületek. Hívogató szó lett a természetközeliség, és a lakberendezés fókusza átterelődik a jól-létre: nemcsak esztétikailag, hanem funkcionálisan is olyan tereket alakítunk ki, ahol regenerálódni, kikapcsolódni és akár dolgozni is lehet.
A mai modern otthonokban a tetőablakok nem csupán funkcionális elemek, hanem a design szerves részei, amelyek tágítják a teret és különleges hangulatot teremtenek. A tiszta vonalú, minimalista berendezés jól harmonizál a tetőablakok által megvilágított, letisztult terekkel, és a fénnyel való játék révén dinamikus, modern otthon hozható létre.
Több mint egy lakás – ma az otthon igazi élő tér
A digitális forradalom hatására otthonaink mára komplett intelligens rendszerekké váltak. „Automatizált világítás, programozható fűtés, hangvezérlés, sőt, akár az időjáráshoz igazodó árnyékolás is képezheti a mindennapi kényelmet. Már a tetőablakokhoz is van ilyen intelligens rendszer, a VELUX ACTIVE, amely például folyamatosan monitorozza a beltéri klímát, szabályozza a szellőzést és a napfény beáramlását, így mindig friss és egészséges levegőt biztosít.” – avat be Kis Attila szervíztechnikus, aki több mint 30 éve tagja a VELUX Magyarország csapatának. „Igazán kényelmes, ha mindezt könnyen, akár egyetlen gombnyomással irányíthatjuk a maximális komfort érdekében.”
Milyen lesz a jövő komfortja?
Ahogy egyre tudatosabbá válik életünk minden területe, úgy modernizálódnak otthonaink is. Keleti Arthur jövőkutató szerint egyértelmű, hogy a jövő otthona nemcsak gondoskodik rólunk, de helyettünk is gondolkodik: „Olyan terek felé haladunk, amelyek előre érzékelik az igényeinket – például automatikusan beállítják a fényerőt vagy szellőztetnek, mielőtt még mi magunk észrevennénk, hogy szükség van rá. A komfort fogalma pedig bővül: nemcsak fizikai, hanem mentális és érzelmi jóllétet is jelent majd. A jövő kényelmétől elvárás az intelligencia is, amely kiegészíti, megoszthatóvá teszi és felemeli az emberi képességeket.
A mesterséges és természetesen intelligencia együttműködésén keresztül egyre többet tudunk adni a világnak és a környezetünknek. Mindezt pedig kézhez állóan, kényelmesen tehetjük majd meg a jövő otthonában.” Az otthon így a jövőben is a biztonság, a regenerálódás és az inspiráció tere marad – csak még intelligensebben, még fenntarthatóbban és még inkább ránk szabva. Mert a valódi kényelem időtlen: alkalmazkodik, fejlődik, és velünk együtt alakul.
Forrás: Sajtóinformáció
