Hirdetés

Schickedanz Albert és Herzog Fülöp épületét 1906 decemberében nyitották meg.

Hirdetés

Miután fennállásának legátfogóbb rekonstrukciója nagyrészt elkészült, tavaly október végén újra kinyitott a budapesti Szépművészeti Múzeum. A 2015 februárjában kezdődött felújítás bizonyos helyeken még zajlik, ugyanakkor új közönségforgalmi részeit, legjelentősebb tereit – köztünk a hetven év után felújított Román csarnokot – és a kiállítások megközelítőleg felét már látogatni lehet, így képet kaphatunk arról, hogy milyen lesz a jövőben az ország legjelentősebb múzeuma. A cikk eredetileg az OCTOGON Magazin 149 - 2019/1 lapszámban jelent meg.

Schickedanz Albert és Herzog Fülöp építészek 1906 decemberében megnyitott épületének átadása óta bő egy évszázad telt el. Azóta a bemutatandó tárgyak körétől kezdve a kiállítási installáción keresztül a műtárgyvédelmi sztenderdekig minden megváltozott. Nem beszélve a látogatók és a dolgozók mai igényeiről, napjaink szabványainak és biztonsági előírásainak teljesítéséről.

Egy műemléki védettséggel rendelkező, historizáló múzeumépület rekonstrukciója tehát majdhogynem olyan nehézségekkel jár a tervezőknek, mintha egy dualizmus kori kórházban próbálna 21. századi színvonalú betegápolást megvalósítani az eredeti építészeti elgondolás tiszteletben tartásával.

Ez lényegében lehetetlen. Nem véletlenül láthatók világszerte új szárnyakkal, melléképületekkel megtoldott muzeális intézmények. A szabadon álló, közterekkel körülvett Szépművészeti esetében ezt azonban sosem kezelték lehetőségként. Nagyon sok magyarországi középülethez hasonlóan az új igények kielégítésére, a helyhiány enyhítésére az épület eredeti tömegén belül kerestek jobb-rosszabb megoldásokat. Az elmúlt évtizedekben Mányi Istvánnak köszönhetően ezek a beavatkozások egyre érzékenyebben kezdtek viszonyulni az 1906-os architektúrához és a szükségmegoldások helyébe saját jogon is építészeti értékkel rendelkező hozzátételek léptek. A történeti terek felosztása helyett pedig elkezdték igénybe venni a korábban az alapfalak között nagyrészt földdel feltöltött mélyföldszintben rejlő tartalékokat. Ennek a folyamatnak a betetőzését hozták magukkal a jelenlegi munkálatok.

A múzeumbelső megközelítése, termeinek feltárulási sorrendje – a korábban felmerült tervekkel ellentétben – nem változott. Az előcsarnok eredeti terét jobban érvényesülni engedő, kisebb méretű és semlegesebb stílusú bútorzat és világítás készült. A mélyföldszint megközelítésére szolgáló lépcső megmaradt korábbi helyén, posztmodern belsőépítészetével együtt, ami szép gesztus a felújítás korábbi fázisainak. Az egyik legjelentősebb változás a mélyföldszinti ruhatár és a kávézó jelentős bővítése, valamint egy étterem kialakítása.

A mai trendeket tükröző megoldások, a burkolatok és a bútorok a hagyományos anyagok és színek használata révén a belső terek egészéhez is képesek illeszkedni, ugyanakkor egységes szellemiséget képviselő megfogalmazásuk meghatározó, kortárs nyelven szóló térsorral gazdagította az épületet.  

A visszafogott karaktert jól kiegészítő, szinte rejtve maradó megoldás a természetes fényt beengedő, az eredeti téglafalat megvilágító és a homlokzati oszlopsort látni engedő keskeny üvegsáv, ugyanakkor az egész térsor gyújtópontját képező előcsarnok alatti tér szinte túlzóan üres maradt. A földszint jelentősebb tereiben, a Márvány-, Barokk- és Reneszánsz csarnokokban nagyobb változás nem történt, ami utóbbi esetében sajnálatos: központi teknőboltozata gazdag díszítőfestésének rekonstrukciója nem fért bele a beruházásba. A földszinten a hosszanti térsor végéből nyíló úgynevezett Michelangelo-terem, és a felette, az I. emeleten található Schickedanz-terem helyreállítása annál jóval nagyobb jelentőséggel bír. E két helyiséget födém- és álmennyezeti bontások révén, komoly restaurátori munkával hozták eredeti állapotukba.

A rekonstrukció előbbieket elhomályosító része, a Román csarnok helyreállítása.

A középkori templombelsőt idéző századfordulós belső teret a II. világháború után nem nyitották meg újra a közönség előtt, helyette az itt kiállítottak mellé, ide zsúfolták össze a Reneszánsz- és Barokk-csarnokokból is az idejétmúltnak tekintett szobormásolat-gyűjteményt. A múzeumépítés időszakában még jellemző muzeológiai eszköz volt a világ leghíresebb szobrairól méretazonos gipszmásolatok bemutatása, gyakran olyan terekben, amely történeti neostílusával reflektált a benne elhelyezett alkotások keletkezési időszakára. A mostani rekonstrukcióig tartó időszakban a Román csarnok így lényegében raktárrá vált: a helyhiányt kezelendő hatalmas, fémszerkezetes raktári polcrendszer is kiépült benne, melynek megszüntetéséhez további raktári tereket kellett kialakítani.

A több mint hét évtized után újranyitott tér enteriőrjét romjaiból kellett újjávarázsolni. A falait borító, komplex képi programmal rendelkező, neoromán és századfordulós építészeti törekvéseket tükröző figurális és ornamentális díszítőfestés sérülései, megsemmisült részei a restaurátorok munkája nyomán ma már nem érzékelhetők.

Az egész felület egységes lett, azonban mégsem hat bántóan újnak, vagyis a csarnok esetében a teljességre törekvő rekonstrukciók gyakori hibáját sikerült elkerülni.

A gipszmásolatok a szinte szomszédos, és még épülő Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványraktárában, valamint a szintén kivitelezés alatt álló komáromi Csillag-erődben lesznek kiállítva. Ennek fényében kicsit következetlennek tűnhet elsőre a falakba beépített néhány gipszmásolat megőrzése, főképp, hogy a freibergi dóm Aranykapuja méreteinél fogva erősen befolyásolja az eredeti teret, a déli pillérnél meghagyott oszlopfejezetek pedig magyarázat nélkül egyszerűen értetlenséget válthatnak ki a látogatóból.

Ugyanakkor az összhatásba mégis szervesen illeszkednek a meghagyott épületszobrászati elemek, és legalább emlékeztetnek a tér eredeti szerepére. A padozat esetében sajnálatos, hogy nem találtak módot a sérülten, de jórészt megmaradt eredeti cementlapos burkolat megmentésére, és újra-lerakására, miután a csarnok alatti feltöltés kitermelésével, az ott kiépült raktár kialakítása miatt elbontották azt

A látogatók szempontjából egyáltalán nem mellékes a kiállítóterek és a bennük található kiállítások megújulása sem. A megőrzött és gondosan helyreállított fa falburkolatok és stukkós mennyezetek mellett az egyes tárlatok alapvető hangulatát egy-egy markáns szín adja.

A mélyföldszint jelentette viszonylagos építészeti szabadsággal az antik gyűjtemény kialakításakor éltek. A 19. századi múzeumépítészet előtti tisztelgésnek fogható fel az a négy egyiptizáló, modern formavilágú oszlop, melyek fölött a mennyezetet olyan bravúrosan alakították ki, hogy nem csupán első, de második pillantásra is nehéz eldönteni, valójában hol ér véget a tér.

Egy kortárs műalkotás, Kelemen Zénó szoborpadja is helyet kapott az új kiállítás egyik terében. Komoly potenciál rejlik még a múzeum belső udvaraiban is, melyeket úgy újítottak fel, hogy azokat akár a látogatóknak szánt programokkal is meg lehet majd időszakosan tölteni. A látványos beavatkozások mellett nem lehet eléggé hangsúlyozni a múzeum gépészeti rendszerei megújulásának fontosságát, a korszerű raktározási és restaurálási körülmények megteremtését, melyek biztos alapot teremtenek a műalkotások bemutatásának és annak, hogy a Szépművészeti Múzeum a világ legjelentősebb gyűjteményeiből is kölcsönözhessen és egyre több látogatónak mutathassa be az itt dolgozó szakemberek erőfeszítéseinek köszönhetően az egykorvolt mesterek zsenialitását. 

A 149 - 2019/1 lapszámot teljes egészében itt töltheted le, ingyen, pdf formátumban.

A lapszám teljes tartalomjegyzékét itt találod.


Projekt adatok

  • Terület: 14 000 m2
  • Tervezés éve: 2012-2015
  • Kivitelezés: 2015-2018

Építészet

  • Vezető tervező: Mányi István (Mányi István Építész Stúdió Kft.)
  • Építész munkatársak: Mányi Dániel, Kardos Gábor, Németh Krisztina, Szontágh Zsófia Réka
  • Belsőépítész: Gergely László (Studio G Bt.)
  • Statika: Szabó Lajos, Molnár István, Schnieder László (Du-Plan Kft.)
  • Gépészet: Szigyártó Gábor, Pitko Attila (Smg-Sisu Kft.)
  • Elektromosság: Kapitor György, Aranyos Zsolt (Smg-Sisu Kft.)
  • IT technológia: Csányi István (Kvinterv Kft.)
  • Konyhatechnológia: Kuruczné Gizella (Design Studio Kft.)
  • Felvonótervező: Szabó Tamás (iX Kift Kft.)   
  • Tűzvédelem: Venczel Sándor (Tűz-Ért-Ő Kft.)
  • Tudományos dokumentáció: Bor Ferenc (Hild-Ybl Alapítvány)
  • Értékleltár: Bor Ferenc, Rozmann Viktor
  • Épületszerkezet részlettervek: Barta Ferenc (Barta Építésziroda Kft.)
  • Útterv: Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)        
  • Környezetrendezés: Balogh Péter, Major József      (S73 Kft.)
  • Díszvilágítás: Deme László (Lisys-Project)
  • Falnedvesség: Vaszari Miklós (Méhes Renoszig Kft.)
  • Főmérnök: Kőszegi Antal (Szépművészeti Múzeum)
  • Fő műszaki ellenőr: Szabados Gyula (Sz-építők Kft.)
  • Generálkivitelezés: Magyar Építő Zrt.         
  • Főépítésvezetők: Ámon Kornél, Papatyi Balázs (Magyar Építő Zrt.)
  • Restaurátorok: Seres András, Kürtösi Brigitta Mária, Káldi Richárd (Mentartis Kft.)

Kiállítások

Európai Művészet 1250-1600

  • Installáció: NARMER Stúdió – Véner Ágnes, Vasáros Zsolt DLA, Vasáros Ákos
  • Grafika: NARMER Stúdió - Czipor Adrienn, Póth Rebeka
  • Kurátor: Tátrai Júlia, Dobos Zsuzsanna, Fábry Eszter, Sallay Dóra, S. Csető Georgina, Koruhely Nikolett, Lantos Adriána, Balogh Ilona

Európai Szobrászat 1350-1800

  • Installáció: NARMER Stúdió - Vasáros-Lévai Melinda, Kováts Petra, Vasáros Zsolt DLA, Vasáros Ákos
  • Grafika: NARMER Stúdió - Zsarnóczky Renáta
  • Kurátor: Szőcs Miriam

Ókori Egyiptom

  • Installációtervezés: NARMER Stúdió – Kováts Petra, Hauszknecht Katalin, Vasáros-Lévai Melinda, Vasáros Zsolt DLA, Vasáros Ákos
  • Grafika: NARMER Stúdió - Czipor Adrienn
  • Kurátor: Dr. Liptay Éva

Klasszikus Ókor

  • Installáció: Jerger Krisztina
  • Grafika: ART-AND STÚDIÓ - Medve Zsuzsa, Gerhes Gábor
  • Kurátor: Dr. Nagy Árpád Miklós, Lakatos Szilvia



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Eladta az IKEA Breuer Marcell brutalista épületét

Eladta az IKEA Breuer Marcell brutalista épületét

Az építészként végzett új tulajdonos nulla energiaigényű szállodát varázsolna belőle. 

Best of magyar épületek 2019

Best of magyar épületek 2019

Hazai fejlesztések szempontjából idén sem unatkoztunk. 

Brexit bunkert építettek egy londoni ház kertjében

Brexit bunkert építettek egy londoni ház kertjében

A tulaj beleunt a Brexit körüli felhajtásba, építtetett magának egy elvonulási helyet.

Hirdetés