Hirdetés

Tudósítás a szalmaépítészet magyarországi helyzetéről.

Amikor egészséges, környezettudatos életről és építésről beszélünk, a természetes építőanyagok nagyon hamar képbe kerülnek. Milyen előnyei és feltételei vannak ezek alkalmazásának, milyen épületfizika tulajdonsággal bírnak? November témája többek között az épületek hőháztartása, ennek kapcsán a Magyar Szalmaépítők Egyesületének vezetőjével, Révész Gabriella építészmérnökkel beszélgettünk, aki személyesen is elkötelezett a természettel harmóniában működő építés és életforma mellett. 

 

Díszítő vályogvakolat – fotó: Révész Gabriella


Honnan ered a személyes kíváncsiságod a természetes technikák iránt?

Gödöllői születésű vagyok, az agrár egyetem ovijába jártam, ahol nagy súlyt helyeztek a népi hagyományok ápolására, volt mézeskalács-készítés, tojásfestés, kiszebáb égetés. Ez annyira nyomot hagyott, hogy amikor pályaválasztásra került a sor, környezetmérnök szakra jelentkeztem. A 2000-es évek elején a környezetvédelem inkább papírmunkát jelentett, vagy a cső végére teszünk egy szűrőt, ami felfogja a káros anyagokat, de azzal senki nem foglalkozott, mi marad fenn a szűrőn… Így egy év után jelentkeztem az Ybl Miklós Műszaki Főiskola építész szakára, ahol frissen indult az ökologikus építészet szakirány, a húzónév Novák Ágnessel. Egyszerre szereztem meg az építész diplomát és környezetmérnök diplomát. Ekkoriban kerültem kapcsolatba egy pilisszentlászói csapattal, akik ott egy Waldorf iskolát szerettek volna építeni. Buzás Miklós tervezte, én rajzoltam és sokat tanultam tőlük, nem csak építészetről, hanem a közösségépítésről is. Szalmából épült volna, a Waldorf családok összefogásával, de nem kapott engedélyt középületként, 2008-ban még gyerekcipőben járt ez a technológia és a szemlélet is. Az iskolaépítő megbeszéléseken találkoztam Medgyasszay Péterrel, (Belső Udvar Építész Iroda ), aki a környezettudatos építés egyik úttörője, leghitelesebb ember és szakember. Nála kezdtem el pályámat és a mai napig együttműködésben dolgozunk szalmabála épületek tervezésében.

 

Vakolatpróbák – fotó: Bubrik MátéVakolatpróba készítés, műhelymunka – fotó: Révész Gabriella

 

Miért és hogyan jött létre az egyesületetek, a Magyar Szalmaépítők Egyesülete?

Szerettük volna a szalmaépítés jogi, szabályozási hátterét tisztába tenni. Többek között a pilisszentlászlói iskola építéséhez ÉMI minősítést szerettünk volna, de végül soha nem készült el. A Magyar Szalmaépítők Egyesülete 2009-ben alakult meg, én tíz éve vezetem. 2013-ban olyan jogszabályváltozás történt, ami már kedvezőbb feltételeket jelent a természetes építőanyagokra nézve. Az új jogszabály szerint a felelős műszaki vezető nyilatkozik a beépített anyagokról.

Ha helyben található vagy előállított anyagot használ az építtető – ilyen a vályog, illetve a szalma – akkor a műszaki vezetőnek az építési naplóban tett nyilatkozata alapján azt be lehet építeni.

Szalmabála falkészítés eszközei - fotó: Révész Gabriella


Mivel foglalkozik az Egyesület?

Fontos célunk, hogy a természetes anyagú építéskultúrát népszerűsítsük. Nem csak a szalmát, a vályogépítészetet is, illetve, hogy a használat a tájjal egyensúlyban legyen, az építés emberközpontú legyen.

Az Egyesület által szervezett műhelymunkák keretében próbálunk tudást átadni azoknak, akik maguk is építenének, vagy csak szimpatizálnak az építésmóddal. Akik megkeresnek minket, előbb-utóbb házat is terveztetnek. Az új építési helyszíneken pedig tudunk új képzést csinálni. Mivel kevés szakember ért a szalmához, sokszor az építtető maga építi a házát, de egymaga nem tudja kivitelezni, így az oda szervezett workshopokkal mindenki jól jár. A képzésekre laikusok és kivitelezők egyaránt jönnek. Olyanok is vannak, akik eleve azért kerültek az építőiparba, mert a természetes anyagok elcsábították őket, csak azzal hajlandók dolgozni.
 

Vályogtapasztás közben – fotó: Kotócz Dani


Idén ősszel három műhelymunkát hirdettetek, kettő újszerű technológiát ismertet meg a résztvevőkkel. Milyen korszerű természetes alapanyagú gyártmányokkal válthatók ki a mesterséges építőanyagok? 

A múlt hétvégén az SSH-Terra szalma hőszigetelő paplannal dolgoztunk. Ezt a terméket nagyon alacsony energiával állítják elő, sőt, már a növény is széndioxid elvonásával nőtt fel, abszolút környezetbarát. Az SHTERRA HOME magyar cég gyártja, a gyártógép külföldi, eredetileg tatamit varrtak vele. Falra felrakva páraáteresztő, külső oldali hőszigetelésként, vályoggal ragasztva, utána dübelezve kerül fel a vályogfalra, rá pedig a vízzárás miatt mészvakolat. Nagyon sok egyéb anyagnak van természetes alternatívája, a jutaszövetet például vakolaterősítő hálóként lehet alkalmazni, pont úgy, mint a drywitnál a műanyaghálót. A kenderfilc purhab helyett hézagkitöltőként használható a nyílászárók körül vagy lépéshaggátlásként használható padló alá, újrahasznosított textilből készülő paplannal megoldható a tető hőszigetelés, az ekopanel nevű szalmapanel gipszkarton helyett alkalmazható. A Steico cég puha és kemény vakolható farost szigetelőanyagokat gyárt sokféle alkalmazási területtel. Egyéb szálas anyagokból készült szigetelőanyagok is megjelentek a magyar piacon, beszerezhetők kereskedőkön keresztül. Magyar gyártmány a habüveg, ami hőszigetelő anyag, granulátum és táblásított változatban is kapható. Gyakorlatilag a lábazatba kell csak a műanyag, minden más kiváltható természetes anyagokkal. Az ipari termékeknek van ÉMI minősítése, a többi anyag helyben előállított, a felelős művezető dönthet a beépítéséről.

 

Vályogvakolat alapanyagai – fotó: Révész GabriellaTermészetes alapú építőanyagok – fotó: Révész Gabriella

 

Milyen léptékben alkalmazzák ma itthon a szalmát az építésben?

Leginkább családi ház szinten. A 2013-as rendelet óta évi legalább tíz engedélyezett családi ház biztosan épül, emellett melléképületek, toldások is készülnek, egyszóval van rá kereslet. Középületre is van megépült példa – Balmazújvárosban egy madármegfigyelő központ épült – de a nagy álom, óvodát, iskolát építeni szalmabálából, na az még várat magára Magyarországon!

 

Szalmabála épület – fotó: Angelika VanekovaSzalmabála lakóház belső – fotó: Angelika Vanekova

 

Hol és hogyan lehet építészként a tervezéshez szükséges tudást megszerezni?

Nem sokan, de vagyunk néhányan, akik tervezünk szalmaházat. Hálás vagyok, hogy sok ház kivitelezésén ott lehetek, látom a megvalósuló szerkezetek előnyeit, hátrányait, mire kell ügyelni, hogy egy következő épület még jobb lehessen. A szerkezet úgy épül fel, hogy a házat minden esetben 30 cm magasan kiemeljük a környező terepből, vasbeton sávalap és lábazat készül, azon pedig hagyományos vízszigetelés. Innentől természetes anyagokból építünk, fa talpgerendán épül egy faszerkezet, ami lehet oszlop vagy létraváz. Közé kerül a feszesre kötött szalmabála, ezt eleve így kérjük a mezőgazdaságból. A szalmát az építtető általában maga szerzi be, helyben, a környéken érdemes megvenni, mert a bála olcsó, a szállítása viszont drága. 

 

Szalmabála ház építés közben – fotó: Kotócz DaniSzalmabála ház építés közben, műhelymunka – fotó: Kotócz Dani

 

Árban hogy viszonyul a szalmaház a hagyományoshoz?

Végső soron körülbelül ugyanarra az összegre jön ki, mint a hagyományos falazó anyagból készült ház. A falszerkezet költsége a teljes építési költség 10%-a, egy kis szelete a beruházásnak. Ez nem tud sokkal kevesebb lenni egy szalmabála épület esetében sem – a faszerkezet építésnek, szalmabála kitöltésnek, vályogtapasztásnak is van anyag és munkaigénye. Azzal lehet spórolni, ha az építtető a munka egy részét maga vállalja, nagy munka, úgyhogy csak közös építéssel elképzelhető, a tapasztáshoz több köbméter vályogvakolatot kell bekeverni. Ha kicsi a költségvetésünk, akkor az épület méretén érdemes nagyon elgondolkodni és növelni a beépíthető bontott építőanyagok mennyiségét (tégla, tetőcserép, stb.) Az alapozás, gépészet, belső burkolatok költségei pedig semmiben sem különböznek a hagyományos épületekhez képest. 

 

Ezek szerint árban nincs különbség. Mik az előnyei a szalmaháznak?

Egy épületnek 3 életciklusa van. Első a gyártás, itt környezetvédelem szempontjából az a kérdés, hogy az alapanyagok előállítása mennyi energiába kerül, mennyi károsanyag kibocsátás történik gyártás közben. A szállítás, beépítés energiaigénye szintén vizsgálandó. A második ciklus a használat, itt azon múlik minden, hogy mennyi energiát használ fel, aki a házban él. Végül, amivel keveset foglalkozunk, a bontás fázisa sem elhanyagolható, hogyan tér vissza az építmény a természetbe, vagy mekkora részét kell az épületnek veszélyes hulladékként kezelni. A hagyományos építőanyagok alkalmazásánál sokszor az első ciklust figyelmen kívül hagyjuk. Nem tudjuk, hogy a gyár hány megawatt energiát tett az adott építőanyag gyártásába. A megtérülés időarányos, ha azzal számolunk, hány évig működik egy bármilyen technológiával és építőanyaggal épített épület, azt kell látni, hogy teljesen elbuktunk, 20-30 év alatt semmi sem térül meg. A mai építéskultúra pedig azt mutatja, hogy nem tudunk hosszabb távon gondolkodni.

A szalmabála épületek viszont mindhárom életciklusban jól vizsgáznak, a beépített energiája igen alacsony, a használati energiája is nagyon kedvező és ha bontásra kerül a sor akkor az alap kivételével nyom nélkül el tud bomlani. Minimális a szállítási energia, nincs károsanyag kibocsátás és még a gyerekek is segíthetnek az építésben, aminek komoly társadalmi hozadéka van.

Szalmabálaház építés közben – fotó: Kotócz Dani


Épületfizikailag mit tud egy szalmaház?

Ha a víztől megvédjük, ugyanolyan tartós, mint a tégla, akár 2-300 évet kibír.

A lábazati szigetelést kivéve környezetbarát alternatíva van minden egyéb beépített anyagra, így azt lehet mondani, hogy egy ilyen ház 98 százalékban környezetbarát, s ezáltal egészséges is. A szalmából épült falra kétoldali vályogtapasztás kerül, a vályog pedig nagyon intelligens anyag. Jó a párafelvevő képessége, ez különösen a fürdőben előnyös, mert a vályog felszívja a párát, ezért itt nagy felületet kell csempeburkolat nélkül hagyni. A vályognak egyébként pont ezért nagyvárosban, panelben is van létjogosultsága belső vakolatként: tárolja a párát és nem penészedik. Fontos, hogy a vályoggal tapasztott falat a víz ellen védeni kell, ezért nagyobb kiállású ereszre van szükség, illetve a külső oldalon a vályogtapasztásra mészvakolat kerül, ami szellőzik, de nem engedi át a vizet.

További előny, hogy nyáron sem kell klíma. A bálafal 5-5 cm kétoldali tapasztással és tömör tégla válaszfalakkal igazán kellemes belső hőmérsékletet hoz létre. De ha a szalmabála falak belső oldalára is tömör téglakitöltést teszünk, azaz réteges falat készítünk, akkor még nagyobb lesz az épület hőtehetetlensége, egyszerűen el tudjuk vezetni az elektromos vezetékeket a téglafalban és a tűzvédelem is duplán teljesül. Fontos, hogy az így épült fal megújuló, egészséges, szellőzik, nem penészedik, a vályog felveszi az extra párát. Ráadásul újrahasznosítható. Egy 35 cm vastag szalmabála fal 18-20 cm kőzetgyapot szigeteléssel egyenértékű.

  

Tapasztás – fotó: Bubik MátéDíszítő vályogvakolat készítése – fotó: Fülöp Dániel Mátyás


Gödöllőn a saját házatok is ezzel a technikával készült, milyen tanulságok voltak? 

Egy régi vályogház felújításának-átalakításának indultunk neki, de végül statikai okokból muszáj volt nagy részét lebontani. A mai eszemmel már azt mondom, hogy a vályogházat úgy kell tovább használni, ahogy van, a falakat nem bántva kell hozzáépíteni, ha szükséges. Egy vályogházba nem szabad annyira beavatkozni, amennyire mi akkor akartunk, nagy falszakaszok elbontásával, új födém, tetőszerkezet kialakítással, kiváltásokkal, új nyílások nyitásával. Végül a meglévő helyén a régi égetett tégla és vályogtégla felhasználásával új házat építettünk. Egy rövid szakaszon maradt meg a vályogfal, a többi fal szalma, vályogtapasztással, mészvakolattal. A megmaradt vályogfalat szalmapaplannal szigeteltük.

A férjem akadálymentesítéssel foglalkozó építész, fontos szempontunk volt, hogy szintben ki tudjunk jönni minden helyiségből a kertbe. Ő eredetileg a beton világból jött, nagy beruházóknál, dolgozott. Németországban egy műhelymunkán látta, hogy egyenes falat is lehet szalmából építeni, akkor meg tudtunk állapodni, hogy ebből lesz a házunk. Harmincöt centiméteres szalmabálákból van a fal, kétoldalt 5-5 centi vályogtapasztással, a külső oldalon mészvakolattal. Klímát nem használunk, a fűtést falfűtéssel oldottuk meg, ami sugárzó fűtésként kellemesebb hőérzetet biztosít, a fűtőcső az agyagtapasztásban halad.

 

Vakolatpróba – fotó: Bubrik Máté


A Magyar Szalmaépítők Egyesülete keretei között 3 hete lezajlott műhelymunka eredménye a házatok utcai falán látható, aprólékosan kivitelezett kompozíció. Hogy készült és mit üzentek vele?

Együttműködésben a chilei Pilmaiken Nomád Ökoiskolával szerveztünk egy díszítő mészvakolat műhelymunkát. A mexikói származású, de évek óta Spanyolországban élő Kimberly Bárbara Bárcenas Hernández képzőművész, freskókészítő vezetésével készítettük el a homlokzat díszítését. Spanyolországban a murálnak nagy hagyománya van, amit itt csinálunk, az tulajdonképpen a sgraffito technika, kortárs motívumokkal. Több rétegben, több színt hordunk fel a falra, aztán a kívánt mintát visszakaparjuk. Így vagy új színek bukkannak elő, vagy új textúrájú felület keletkezik. A vályognak is nagyon sokféle színe lehet, az anyagtól függően, de pigmentekkel is lehet színezni, így a beltéri vályogvakolat is díszíthető. Bent a házunkban is vannak kapart díszek, a vályog díszítése annyival egyszerűbb, hogy javítható. A mészvaklat a megkötése után már nem, vagy csak sok munkával változtatható, javítható.

A külső falunkra került képnek szimbolikus mondanivalója van. Az utca, ahol lakunk, az egykori gödöllői művésztelep utcája, innen már az erdő következett. A falra fákat rajzoltunk, annyit, ahányan a családban vagyunk: középen a három gyerek, kétoldalt apa és anya. A női fák hosszúkásak, a fiú-fák kerekek. Körülöttük a sablonnal megrajzolt kerek minták a magok, amiket a madarak hordanak széjjel.

Így szeretnénk mi a valóságban és képletesen is elhinteni ennek a szemléletnek a magjait, hogy az erdő visszanőjön, a társadalom közelebb kerüljön a természethez. 

Díszítő mészvakolat készítése, műhelymunka – fotó: Révész GabriellaDíszítő mészvakolat – fotó: Révész Gabriella

 

Magyar Szalmaépítők Egyesülete | Web | Facebook 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Magok a szalmából

Magok a szalmából

Tudósítás a szalmaépítészet magyarországi helyzetéről.

Kezdetben vala a hideg…

Kezdetben vala a hideg…

November témája: a hő

Újabb építész kapott Kossuth-díjat!

Újabb építész kapott Kossuth-díjat!

A 2022-es díjazottak között ott van Zoboki Gábor, akinek ezúton is gratulálunk egy korábbi interjúnk felidézésével!

Hirdetés