Az MTA „Tudománytér” pályázatán megvalósításra kiválasztott, megosztott második díjas munka.

Az MTA 2023 márciusában „Tudománytér” címmel a székháza előtti térre köztéri műalkotás elhelyezésére kiírt pályázatot hirdetett, melyre 65 pályamunka érkezett. A maketteket átfogó kiállításon mutatták be az MTA dísztermében. Az alábbiakban az MTA által megvalósításra kiválasztott, megosztott második díjas, Határtalan történet című pályázatot, az alkotók, Chen Ming Rong, Bató Blanka, Csillag Katalin és Soós Zsófia Fruzsina mutatják be.
 

 

A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben ünnepli alapításának, fennállásának és működésének 200. évfordulóját. Az alkalomból a vezetőség jelet kíván állítani az MTA Székház előtti téren, amely méltó az intézmény történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a hazai tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és reagálóképességét: a jövő felé tekint, nyitott és közösségi. Csillag Katalin az építész Mesteriskola oktatójaként mesteriskolás hallgatókból állította össze a csapatot, amely munkájával megosztott második díjat nyert. Az MTA vezetősége közleménye szerint gondos mérlegelés után ezt a pályázatot választotta ki megvalósításra. 

„A pályamű rendkívül egyszerű eszközzel, egy idővonal megjelenítésével jelzi a Magyar Tudományos Akadémia eddig eltelt éveit, és előrevetíti az ezután elkövetkezőket” – áll a pályáztai jegyzőkönyvben.

Pályázatunkkal a Magyar Tudományos Akadémia eddig megtett útját szerettük volna bemutatni, és egyben összehozni a magyar tudományos közösséget. Mivel a tudományt a tudományos közösség formálja, ezért ennek a közösségnek a folyamatos alkotó ereje és jelenléte jelenik meg az általunk tervezett köztéri alkotásban is.

 

Helyszín

Az MTA előtti tér, a Széchenyi tér kialakulásától kezdve számos átalakuláson ment át. Terepe volt a hatalom reprezentációjának, de politikai megmozdulásoknak is. A tér létrejötte a Lánchíd méltó érkeztetésének köszönhető. A teret U alakban körbevevő épületek a környező utcák rendszeréhez igazodnak. A Lánchíddal szemben a Grasham-palota szimmetrikus rendjével előrevetíti a tér ezirányú kialakítását. Az MTA épülete a Széchenyi tér északi térfalát alkotja. Bár a Tudományos Akadémia a tér legjelentősebb épülete sem a korábbi állapotok, sem a mostani terv nem kezeli méltón. A kiadott tervet nem bíráltuk fölül, elfogadtuk a rendszerét annak ellenére, hogy több pontját vitathatónak gondoljuk.

 

 

Koncepció

Koncepciónk jelképzés és térfoglalás egyben. Az MTA főbejárati lépcsőjétől kiinduló, az épület geometrikus rendjében (párhuzamos a főbejárattal) haladó vonal a végtelenbe tart. Szimbolizálja a tudomány beláthatatlan dimenzióját és a megismerhetőség határtalanságát. A téri alkotás lényegében a beltéri reprezentatív világot keltő szőnyeg kifutása a köztérre, amely kapcsolatot teremt a belső világgal. 

 

 

A végtelenbe tartó vonal mindenen áthalad, ami az útjába kerül. Nemcsak a kijelölés eszközével, de a térfoglalás gesztusával is él. A jel az állandó felfedezés vágyát és a folytonos megkérdőjelezést erősíti. Az entrópia az időben való folyamatos előrehaladással nő, ez jellemzi az alkotásunkat is: míg az elején párhuzamosan halad a körülötte lévő térkövekkel, átvitt értelemben az ismert múltat szemléltetve, később átvág a szegélyen és a jelent szimbolizáló 200. elem már fűben kerül lehelyezésre. A 200 db-ot követően a felületben hiányként jelenik meg a jelképes vonal. Ez a terület már a jövőre vonatkozik, amit évről évre a Magyar Tudomány Ünnepének alkalmával újra és újra ki lehet egy-egy elemmel egészíteni. A távoli jövő kiszámíthatatlan, annak formálását a jel a jövő generációjára bízza. 

 


Az emlékmű közösségi aktusként születik meg: a 200 db kőből álló alkotást a Tudományos Akadémia intézetei, az itt tevékenykedő kutatók közös akció keretében helyeznek el időrendben. Az emlékmű célja a tudomány és a tudományos területek hálózatának megjelenítése. A közösségi cselekvésként létrehozott alkotás az alkotást és az alkotó közösséget reprezentálja.

 

Anyaghasználat

Az MTA kültéri lépcsőjén megjelenő tardosi mészkő burkolattal megegyezően tardosi mészkő elemeket alkalmazunk. A vonal 20*40 cm-es mészkő lapokból áll össze, amibe véséssel kerülnek a feliratok. A rózsaszínes mészkő kitűnik a tájépítészetben használt andezit burkolatból, kijelölve egy egyértelmű sávot az MTA főbejáratához. Geometriája és mérete a tájépítészek burkolatrendszerébe illik, annak kiemelt részeként jelenik meg.

 

Megvalósítás

A mészkő lapok a tulajdonképpeni tájépítészeti kiírással megegyező rétegrendbe illeszthetőek. Amíg az idővonal párhuzamosan fut az andezit burkolattal, addig csak egy plusz szegélyelem és feliratozott kőlap jelenik meg a tájépítészeti tervek szerinti burkolat helyén. Ahhoz, hogy ez az a vonal pontosan a főbejárati tengelyből tudjon indulni, az andezit lapok burkolatosztási tervét ettől a sávtól szükséges indítani. A füves területen történő lerakása plusz ágyazó rétegeket igényel a burkolat alatt. A keresztirányú burkolaton való átvezetéshez az andezit lapokat egy hosszabb szakaszon előre be kell vágni és a szegélyelemeket lehelyezni, majd visszatenni a vágott andezit lapokat a szegélyek közé amíg nem kerül lerakásra a feliratozott elem. 

 


 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A gyöngy – a tudomány, kultúra művészet eszenciája

A gyöngy – a tudomány, kultúra művészet eszenciája

A Páricsy és Társai Építésziroda munkája az MTA Tudománytér pályázatára.

Határtalan történet

Határtalan történet

Az MTA „Tudománytér” pályázatán megvalósításra kiválasztott, megosztott második díjas munka.

Makers’ Market a Balatonnál

Makers’ Market a Balatonnál

Júliusban Zánkára költözik Budapest legnépszerűbb alkotói vására

Hirdetés