A MOME Balatorium alternatív oktatási helyszíne (X)
A MOME Balatorium kétéves időtartama alatt megannyi digitális és fizikai program és produktum született, amelyek mind a balatoni régió ökológiai kérdéseire fókuszáltak. Az egyik ilyen kézzel fogható eredmény a Foliorium pavilon, egy kültéri közösségi funkciójú tér, amely alkalmas edukatív tartalmak befogadására és közvetítésére, ergo szabadtéri tanteremként képes funkcionálni. Szentandrási Dórát, a MOME Balatorium szakmai vezetőjét és Szalontai Ábelt, a MOME Balatorium program vezetőjét kérdeztük a pavilonról, amelyről egyszerre lehet szélben dagadó vitorlákra, és egy összeomló kártyavárra is asszociálni. Az pedig, hogy a Balaton jövője melyikhez fog kapcsolódni inkább, az többek között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt projektje, Balatorium hosszútávú hatásain is fog múlni.
Miben látjátok az alternatív oktatási helyszínek relevanciáját ma? Hogyan tudja egy ilyen jellegű építmény hatékonyan támogatni a tudásátadást, illetve az ökológiai érzékenyítést a Balatorium kontextusában?
Szentandrási Dóra: Az alternatív oktatási helyszínek általában rugalmasabb tanulási környezetet jelentenek a diákok számára, valamint lehetőséget adnak a pedagógusok számára az innovatív tanítási módszerek kipróbálására és fejlesztésére. Ezek a metódusok javíthatják az oktatás hatékonyságát, és segíthetnek a diákoknak abban, hogy jobban megértsék a tananyagot. A Foliorium helyszínt biztosít arra, hogy az oktatás sokszínűbbé váljon. Az építmény centrális térszervezése, valamint különálló cikkelyei jól kiszolgálják a különböző tanulási stílusokat és igényeket. Bízunk benne, hogy ez hozzájárulhat az inkluzív oktatáshoz, ahol minden diáknak lehetősége van sikeresen résztvenni az oktatási folyamatban.
A teljes Balatorium projekt célja a Balaton ökológiai problémájára való érzékenyítés. A pavilon az ökológia könnyen felboruló egyensúlyát érzékelteti a kártyavárszerű alakjával, így már maga a forma is erre hívja fel a figyelmet. Ezért a pedagógusok is figyelmet fordítanak arra, hogy sokszínű témákat vigyenek be a Folioriumba, amelyek között számos ökológiával kapcsolatos óra is van.
A pavilon a MOME építész hallgatóinak tervei közül került kiválasztásra. Miért esett a választás Houchard Gábor és Kocsis Tamás koncepciójára?
Sz.D.: A 2022 tavaszán megvalósuló építészeti kurzust a másodéves BA építész hallgatók számára hirdettük meg. A kurzus oktatói Pozsár Péter és Benson Marcell voltak. A kurzus célja egy moduláris rendszerbe illeszthető, egy vagy több térelemből álló kültéri téri installáció volt, amely alternatív oktatási helyszín és kiállítótér is egyben. A kurzus végén szakértőkből álló öt tagú zsűri választotta ki azt a tervet, amely formailag, funkcionálisan és minden egyéb más szempontnak megfelelően megépülhet.
A választás Houchard Gábor és Kocsis Tamás játékos térszervezésű Foliorum Pavilonjára esett, amely aztán a teljes évfolyam részvételével, Pozsár Péter és Benson Marcell irányításával épült meg az örvényesi építőtáborban 2022 nyarán. Az építmény alapzata vasból van, míg a térelemek szerkezete fa, erre került kifeszítésre a fehér „vászon”.
Melyek a pavilon legfőbb erősségei a funkciója és a mondanivalója szempontjából?
Sz.D:. A pavilon önmagában is figyelemfelkeltő megjelenése emlékeztet a balatoni vitorlákra, ezt erősíti a tér tagoltsága és játékossága is. A Foliorium téri elemeinek centrális elhelyezése lehetővé teszi, hogy minden oldalról ugyanolyan jól megközelíthető legyen, ez biztosítja, hogy aktívan bevonja a közönséget. A belül kialakuló centrális tér alkalmas közösségi programokra, ugyanakkor a vitorlák által lehatárolt kisebb szeletek lehetőséget adnak az elvonulásra is. A pavilon egyszerre nyitott és zárt megjelenését hangsúlyozza az is, hogy a vitorlák pengeként állnak a térben, felső lehatárolás nélkül. A térelhatároló elemek felülete és elhelyezkedése biztosítja továbbá, hogy a pavilon kiállítótérként is tudjon funkcionálni.
Milyen inspirációs- és jelentésrétegei vannak az építmények, és mire utal ennek vonatkoztatásában a Foliorium elnevezés?
Szalontai Ábel: Az elnevezés a levél, mint természeti erőforrás és a transzformáció lehetőségének szimbolikájából inspirálódott. Ez az asszociáció, ami a természet törékenységét sugallja, csak az első rétege az installációnak. Az első látásra légies tér a használat során új összefüggéseket tár fel a környezetével. A Foliorium tömegét alkotó felületek centrálisan rendeződnek, aminek célja az együttlét és közös gondolkodás lehetőségének megteremtése, valamint a külső és belső terek eltérő dinamikája. A levegő mozgása, és a fény transzparens jelenléte szintén inspiráló. Kiemelt cél a tudás megosztása és az érzékenyítés, így az épület felületei akusztikai és vizuális üzenetek hordozását is lehetővé teszik.
A pavilon már több helyen megmutatta magát, többek között augusztusban a Balatorium Ökológiai x Kulturális Hétvégén Örvényesen. Nemrég pedig Zircre, a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola udvarába. Hogyan szerepelt a pavilon a közönség előtt?
Sz.D.: A hallgatók már a tervezési feladat briefjében megkapták, hogy a pavilon több helyszínen is felállításra kerül majd, ezért szerencsére nem okozott gondot a pavilon szét- és összeszerelése, szállítása. Összesen négy alkalommal került eddig felállításra. A strapabíró anyagoknak köszönhetően szinte alig rongálódtak az elemek. Minden alkalommal további fejlesztésekkel bővült a pavilon, például padozattal és világítással. A kialakítása miatt könnyen fenntartható, üzemeltető, így az iskola számára a működtetése nem jelentett különösebb nehézséget.
Milyen visszajelzések érkeztek a látogatóktól, a 14-18 éves célcsoporttól, valamint a zirci iskola diákjaitól?
Sz. D.: Az örvényesi Ökológiai x Kulturális Hétvégén főleg családok vettek részt a pavilonban szervezett programokon, kisebb gyerekekkel. A 14-18 éves korosztály legintenzívebben Zircen használta a Folioriumot. Eddig közel 15 tanórát tartottak a Pavilonban, nagyjából 300 diáknak, változatos tantárgyak keretében. A tanórákon kívül számos délutáni program valósult meg a Pavilonban, kiállítások, koncertek, valamint a közelgő karácsonyi ünnepségek részeként is megjelenik majd.
Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk a pedagógusoktól. A diákokat kizökkenti a környezetváltozás, motiváltabbak és érdeklődőbbek.
Hogyan látjátok a Foliorium továbbfejlesztési lehetőségeit? Van kilátás arra, hogy több ugyanilyen, vagy hasonló pavilon készüljön akár a balatoni régióban, akár az ország más pontjain?
Sz. Á.: Az eredeti elképzelés szerint a Foliorium moduláris rendszer. Alakítható, bővíthető és magában hordozza a továbbtervezés lehetőségét. Az installációban rejlő akusztikai és vizuális lehetőségek a jövőre nézve nyitva hagyják a felhasználás későbbi variációit. Az eddigi tapasztalatok bíztatóak a jövőre nézve. A párbeszéd már elindult a regionális intézmények és a MOME között, bízom benne, hogy átlépjük azokat a határokat, amik egy ilyen vagy hasonló helyzetben a folytatást akadályozni szokták.
Az eredendő ötletünk az volt, hogy a Foliorium megszületése elindítja a közös gondolkodást és aktív cselekvést, ami az oktatás lehetőségeinek megújítására fókuszál. Örömmel látjuk, hogy hasonló kezdeményezések erőterébe kerültünk. Nem vagyunk egyedül, ami optimizmusra ad okot abból a szempontból, hogy a kezdeményezés országos szinten is megtalálhatja majd a helyét.
Az előző kérdést most szeretném kitágítani, és nem csak a pavilon, hanem a Balatorium továbbfejlesztési lehetőségeiről, jövőbeli vízióiról kérdezni benneteket. Lebeg a szemetek előtt következő állomás? Mennyiben lehet, vagy lenne érdemes a Balatorium során kidolgozott módszertanokat, programokat, produktumokat más hazai tájakra adaptálni?
Sz. Á.: Az utóbbi hónapokban már azon is dolgozunk, hogy a MOME Balatorium eredményeit és értékeit hogyan tudjuk tovább vinni. A hallgatók és a MOME Balatoriumban résztvett külsős partnereink bevonásával a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programon túli jövőkép megtervezése és megvalósítása a célunk. Ez a folyamat jelenleg a kutatási fázisban van, január közepére várható eredmény.
Végezetül, melyek számotokra az elmúlt két év legnagyobb tanulságai és legmeghatározóbb pillanatai?
Sz. Á.: A legnagyobb tanulság, hogy amiben hiszünk, képes erőt adni az elveszettnek tűnő pillanatokban is. Egy ilyen összetett folyamatban óhatatlanul vannak hullámvölgyek, de a felismerés, hogy eltántoríthatatlanok vagyunk a közös cél elérése érdekében, olyan közösséget teremtett, aminek ereje mára már kézzel fogható. Az elvégzett munka eredménye a rengeteg tapasztalat és élmény már nemzetközi összefüggésben is mutatkozik. A hálózat, ami a szemünk láttára születik, a közös tervek és a látóhatárra került lehetőségek kirajzolják a folytatás kontúrjait. A közös cél egy a balatoni régióban megjelenő izgalmas helyszín megteremtése, amit MOME MAG névre kereszteltünk. A legmeghatározóbb pillanat annak a felismerése, hogy mindez már nem csak egy álom, hanem egy megteremthető elképzelés.
Szakmai partnerek: Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület, PAD for environmental justice
A BALATORIUM a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa kiemelt projektjeként szakmailag megalapozott módon hívja fel a figyelmet a térség ökológiai kihívásaira. Kulturális és művészeti projekteken keresztül kezdeményez párbeszédet a Balaton ökológiai rendszeréről és értékeiről. Elősegíti a tudományos intézmények és a kulturális szféra közötti hosszútávú együttműködéseket és ezeken keresztül nemzetközi dimenzióba helyezi a Balaton és térsége ökológiai kihívásait és az ezekre reflektáló művészeti-kulturális eseményeket. A MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) 2021 őszén csatlakozott a BALATORIUM programhoz egy komplex edukációs programmal, melynek célja, hogy a művészet és a design eszközeivel érzékenyítse a 14-18 éves korosztályt a Balaton ökológiai problémáira.
MOME Balatorium | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
