Hirdetés

Budavári Veronika diplomamunkája.

Budavári Veronika szövött pamut lakástextil-kollekciója a természeti inspirációt absztrahált formában jeleníti meg, és a mintakincsét a természet kerekded formáiból meríti. A MOME Divat- és Textiltervezés szakos hallgatója bemutatja a diplomamunkáját.

Mestermunkám egy olyan szövött pamut lakástextil-kollekció, amely a természeti inspirációt absztrahált formában jeleníti meg. A természet kerekded formáiból merítő mintakincs a természet-közelség igényére kínált alternatív megoldás. A kollekció színe teljes egészében nyers fehér, mintázatát az eltérő kötéstípusok egymás mellé rendelése rajzolja. A darázskötések alkalmazása egyszerre felel a textil organikus hatásának fokozásáért és az otthonossággal leggyakrabban összefüggésbe hozott puhaság, megnyugtató textúrák megjelenéséért. A fehér textil semlegessége miatt bármilyen enteriőrbe beilleszthető, sokrétűen, többfunkciósan felhasználható, alkalmazkodva ezzel a kollekció célcsoportjaként meghatározott fiatal, albérletben élő felnőttek lakáskörülményeihez, változó környezetéhez.

Lakástextil-kollekciómmal a hazánkban élő, saját ingatlannal nem rendelkező, önálló életüket kezdő, 20-35 év közötti fiatal felnőttek lakáskörülményeiből fakadó problémákra reflektálok. Arra keresem a választ, hogyan teremthetné meg e korosztály az otthonosság légkörét, az állandóság érzésének biztonságát egy olyan szituációban, amely térben és időben bizonytalan. A kérdés megválaszolásához szükséges információk begyűjtését a kiválasztott célcsoport felderítésével kezdtem: az ő tapasztalataik és igényeik szolgáltak a tervezői brief alapjául.

Kutatásom során a következő négy célkitűzés körvonalazódott:

1. naturális megjelenés
2. puha érzetet keltő tapintás
3. univerzalitás
4. személyre szabhatóság.

A naturális megjelenés egyfelől az alapanyag-választásban mutatkozik meg (pamut), másfelől a természeti inspiráció vizuális interpretációjában. Abban, hogy a természeti inspiráció miképp jelenjen meg a textilekben, az aktuális trendek mutattak irányt, így kerültek látóterembe az organikus absztrakció irányába mutató törekvések. Ez az irányzat a természetben lévő formákból inspirálódik, azok absztrahálását, szintetizálását jelenti mind a képző- és alkalmazott művészet, design területén.

A tervezendő lakástextilek texturális gazdagságával szemben támasztott igények miatt kezdetektől szövött kollekcióban gondolkodtam, ez ugyanis sokkal több ilyen irányú lehetőséget rejt, mint a nyomott textilek.

Ehhez inspiráló szövetfelületeket gyűjtöttem, és olyan példákat kerestem kortárs szövött-anyag tervezők körében, amelyek inspirációt és referenciát kínálnak a tervezésemhez. Végül egy olyan kollekció létrehozása mellett köteleződtem el, amely struktúrájában hordozza az organikus absztrakt mintavilágot és a fokozott taktilis érzékelést. Ehhez a darázs/sejt szövetkötést választottam eszközül, amelyet nem homogén felületként kezeltem, hanem a különböző kötések egymás mellé rendelésével rajzoltam organikus flekkeket és alkottam játékos tapintású textilneműket.

A lakástextilekkel szemben támasztott elvárásokra – ti. az albérletben élő fiatal felnőttek igényeit és életállapot-jellemzőit figyelembe véve bármilyen enteriőrbe beilleszthetőnek, sokrétűen, többfunkciósan felhasználhatónak kell lenniük –, a kollekció fehér színe is reagál. A nyers fehér melletti döntést segítette, hogy semlegessége révén bárhol alkalmazható, hogy egy szín alkalmazása által a textil plasztikussága fokozottabban érvényesülhet, illetve hogy a fehér az előkészítő kutatás során is gyakran került elő mint „otthonos szín”.

Ez a multifunkcionalitás jelenti egyúttal a gazdag személyre szabhatóság garanciáját is. A kollekciót változatos felhasználásra szánom, függönynek, díszpárnának, asztalneműnek, konyhai textileknek egyaránt. A funkciót a fonalminőség határozza meg. A mestermunka választott címe – Tailored by nature – magába sűríti ezeket a célkitűzéseket és egyszerre utal a természeti inspirációra és a személyre szabott jellegre.

A mintatervezés során első lépésként inspiráló természeti formákat, felületeket kerestem, amelyeken a természeti formák gömbölydedsége köszön vissza. A kiválasztott képanyag a nagyon közeli felvételektől (sejtekről, egysejtűekről, vírusokról, baktériumokról készült mikroszkópos képek), a felület/textura-fotókon (kerekded formákban hámló fakérgek, hullámzó felületek) és organikus formájú természeti tárgyak (kavicsok) képein át, egészen a szigetekről, gleccserekről, tavakról, folyókról készített légi felvételekig terjed.

Megvizsgálva és felnagyítva különböző textúrákat a természetben, két alapformát találtam: a nyitott és zárt formákat. Nevezhetjük ezeket hullámnak vagy rezgésnek és magnak, csírának vagy foltnak. Ezek között a nyílt és zárt alakzatok között nem lehet éles határokat vonni, mert körforgásban léteznek, amely folytonossá, változóvá, átalakulásra képessé és szabálytalanná teszi őket a maguk szabályozottságában. Ez a fajta változékonyságuk azonban megragadható erősségükben, méretükben, közelségükben és távolságukban, sűrűségükben és ritkaságukban, összeolvadásukban és szétválásukban.

A mintáim ezeket a jelenségeket tükrözik – a szövés mélységével és típusaival, az egymás mellett lévő textúrákkal érzékeltetem a természet változó formáit és textúráit. A fehérség itt mint a legtisztább és legüresebb szín (is) szerepel, amely minden változás és természetesség befogadására képes, emellett otthonos hangulatot is áraszt. A mintatervezés folyamán a zárt és a nyílt formákat rendszereztem és szétbontva, de hasonló tervezési elvek alapján kezeltem.

A tervezés következő fázisában a terveket anyagba fordítottam át Photoshopos szimulációk formájában.

A minták négy csoportba oszthatók:

[1] „egyárnyalatúak” – azaz a kontúros minták (C3, C7, C11, C14, P3, P6, P9, P12, P15)
[2] „kétárnyalatúak” (C1, C2, C4, C5, C6, C8, C9, C10, C12, C15, P1, P2, P4, P5, P8,
P10, P14)
[3] „háromárnyalatúak” (C13, P7, P11)

[4] „négyárnyalatúak” (P13)

A kontúros minták textilváltozatainál a darázskötések alkalmazása a vonalak vékonysága miatt nem megoldható; a kontúrok domborítása-homorítása a szövetben inverz kötések felhasználásával valósítható meg (fonal-vetülék arány megváltoztatása az atlasz-kötésben). A „kétárnyalatú” minták esetében négyféle kötéstípus alkalmazása 4x3=12 különböző textilvariációt eredményez. A „háromárnyalatúaknál” ez 4x3x2=24, a „négyárnyalatúaknál” 4x3x2x1=24 variációt jelent.

Marad tehát a minta, csak a textúra változik, még inkább kifejezve a természet alakzatainak esetlegességét és harmóniáját.

A harminc minta minden kötésvariációja összesen 9+17x12+3x24+1x24=309 féle különböző textilt jelent, amelyből kilenc a darázskötések felhasználása nélkül készült domború vonalas, „egyárnyalatú” darab.

Mind a háromszáz variációt bemutatni itt azonban képtelenség. Másrészt a variációk végigzongorázásának tanulsága az volt, hogy nem minden minta működik minden kötéssel párosítva: az apróbb léptékű minták nem mutatnak jól a nagyobb léptékű darázskötéssel, illetve a két hasonló léptékű sejtes kötés egymás melletti jelenléte is a látvány ellen dolgozik, zavarossá és értelmezhetetlenné válik a textil mintája, felülete.

A háromszáz variáció leválogatását az apróbb léptékű mintákkal kezdtem, mivel ezeknél volt a leglátványosabb, hogy a felületek tekintetében mely variáció mutat esztétikus vagy éppen zavaros képet. A kis léptékű mintáknál rendszerint az alapkötés és valamelyik apróbb sejtes kötés párosítása bizonyult megfelelő választásnak: így a minták még értelmezhetők maradtak, a felület pedig kellőképp izgalmassá vált.

A hullám-elemeket felhasználó minták esetén arra is törekedtem, hogy az egyléptékű, szabályos, és a léptékváltó, szabálytalan soroláson alapuló mintatípus textilszimulációi között is legyen egy-egy letisztultabb és egy-egy mozgalmasabb, nehezebben felfejthető vizualitású darab. Ezzel az volt a célom, hogy az egyszerűbb látványvilágú, egynemű léptékű mintaelemekből felépülő mintákon belül is jelen legyen olyan variáció, amely a léptékváltó, szabálytalan mintatípus irányába mutat, és viszont: a léptékváltó minták szimulációi között is legyen olyan letisztultabb textil, amely az egyléptékű mintával rendelkezők felé közelít.

A végeredmény gyártási szempontból egy jól variálható kollekció lett.

A textilszimulációk elkészülte után elkezdtem azokat enteriőrökben elhelyezni, hogy lássam, felhasználási területükön – függönyként, párnahuzatként, asztalneműként, konyhai textilként – hogyan működnének. Két mintatervet gyártattam le 2-2 léptékben, a Csárda-Tex Plus Kft. közreműködésével. A gyártó kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy egy elérhető távolságban működő partnercéggel működjek együtt és a lehetőségekhez mért legetikusabb előállítási körülményeket válasszam.

Végül a tervezési folyamat egyfajta zárásaként és kitekintésként, a steril terveket ellenpontozandó, készíttettem egy hangulat-fotósorozatot is, amelyben a legyártott darabokat visszahelyeztem inspirációs közegükbe, a természetbe.

Témavezető: Révész Eszter DLA




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Új utak az autonóm autózás világában

Új utak az autonóm autózás világában

A Mercedes designere, a MOME-ról indult Filczer Balázs beszél a kezdetekről és a mostani munkájáról.

A Guggenheim Gyűjtemény igazgatója kapta a Moholy-Nagy-díjat

A Guggenheim Gyűjtemény igazgatója kapta a Moholy-Nagy-díjat

Karole P.B. Vail Moholy-Nagy László alkotói-oktatói szellemiségével összhangban ért el kimagasló teljesítményt.

Hirdetés