A Batman főgonosza, Joker ámokfutása a „Flugelheim Múzeumban”, ahol csak egyetlen festmény, Francis Bacon Figure with Meat című alkotása maradhat ép. Vajon miért? Kováts Dávid, a londoni David Kovats Gallery alapítójának újabb bámulatos története az Instagramos #mivanaképmögött gyűjteményéből. Kísérteties egyházfő és a félbevágott tehén, avagy az esztétikum tagadása a „Popművészeti” relációk legújabb részében. 


Az 1989-es Tim Burton-féle Batmant a közönség és a kritikusok is szerették, és nem utolsó sorban pénzügyileg is sikeres volt. Több mint 400 millió dollár bevételt termelt a stúdiónak. A filmben meglepő módon az akkoriban leginkább csak vidám szerepeiről ismert Michael Keaton játszotta a köpenyes igazságosztót, ősellenségét, a Jokert, pedig Jack Nicholson keltette életre.
 


Számomra mindig is az egyik legemlékezetesebb jelenet marad a filmből, amikor Joker és emberei végigtáncolnak Gotham múzeumának termein, miközben Prince Partyman című száma üvölt a hordozható magnóból.

„Uraim! Csiszoljuk a műveltségünket!” – hangzik el a Jack Nicholson szájából. 

A társaság persze sajátosan értelmezi a felszólítást – vidáman festenek át képeket és vernek le szobrokat a helyükről. Persze, valljuk be őszintén, ki nem játszott még el hasonló gondolattal? 

A képsorok ikonikussá váltak, és ebben nagy szerepe volt a film látványvilágának is, amely sokkal harsányabbá, hatásosabbá tette a jelenetet. A 60-as években megismert Batman színes és olykor komikus világával ellentétben, Burton Gotham-je sötét, színtelen és nyomasztó. Éppen ettől válik a Joker vandalizmusa különösen erőteljessé. Harsány, rikító színekkel bombázzák szét a kiállítóhely falait és a műalkotásokat, amellyel erre a néhány percre még magát a filmet is kibillentik addigi menetéből.
 


A múzeumot, amelyet Joker megtámad, Flugelheim Múzeumnak hívják. Az elnevezés természetesen a New York-i Guggenheim Múzeumra utal, valamint magában foglalja a Flügel szót, amely németül szárnyat jelent – innen pedig már nem is nehéz a Denevéremberre asszociálnunk.

A buli csupán akkor akad meg egy pillanatra, amikor az egyik huligán egy machetével próbálja megvágni Francis Bacon Figure with Meat című 1954-es képét. Joker azonban hirtelen odanyúl a sétapálcájával, és azt mondja:

„Várj! Ez valahogy tetszik nekem, Bob. Hagyd békén!”


A szóban forgó festményhez Diego Velázquez X. Ince pápa portréja adta az inspirációt, Bacon azonban a tekintélyes, elegáns tartású egyházfőből egy üvöltő, kezeit ökölbe szorító, kísérteties alakot csinált, aki mögé egy félbevágott tehén két darabja van fellógatva. 

Akár furcsának is gondolhatnánk, hogy egy őrült, nárcisztikus bűnöző megkímél valamit csak azért, mert tetszik neki. Persze, Bacon brutális és sokszor felkavaró ábrázolásmódja rendkívül (át)érezhetővé teszi a vásznon megjelenített szenvedést, Joker pedig ezzel nyilván könnyen azonosul. De, ha jobban belegondolunk, ennél sokkal figyelemre méltóbb érvek vezérlik. Joker ugyanis nem azért rombol a múzeumban, mert gyűlöli a művészetet. Ő csak a közízlést és annak egyik leggyakoribb tévedését kritizálja. Bacon munkái messze állnak attól az esztétikumtól, amelyet a közvélemény általában szépnek, jónak könyvel el. A szépség viszont nem egyenlő az értékkel, és a Joker ezt nagyon helyesen látja meg!

Bacon képei inspirálták egyébként a Christopher Nolan féle Joker sminkjét is, amely a rendező szerint így valóságosabbá, emberközelibbé és éppen ezért ijesztőbbé vált.

 

Egy apró utalás, egy lényegtelennek tűnő mozzanat, amire Kováts Dávid – a londoni David Kovats Gallery alapítója – azonnal felkapja a fejét. Rögtön mocorogni kezd a fotelben, hogy lássa, kimerevítse az adott jelenetben azt az egyetlen másodpercet, amikor feltűnik az a bizonyos festmény... Dávid a szabadidejében, filmnézés közben sem szűnik meg műkereskedőnek lenni – a pandémia első hónapjaiban a maga szórakoztatására szisztematikusan kezdte el összeírni a mozikban megjelenő képzőművészeti alkotásokat és az azok mögött megbújó történeteket, amelyeket aztán az Instagram-oldalán is megosztott. Ezek a bejegyzések olyan nagy sikernek örvendenek azóta is, hogy hamarosan könyv formájában is olvashatók lesznek. Ezt felvezetendő osztunk meg pár érdekes sztorit a gyűjteményéből az OCTOGON online-on, „Popművészeti” relációk sorozatcímszó alatt.

FYI: A készülő könyvben 30 hasonlóan érdekes és megragadó történet lesz olvasható, amelyek az adott műtárgyak fotói mellett Bánrévi Roland grafikus illusztrációival egészülnek ki. További részletek hamarosan!

 

Kováts Dávid | Instagram
David Kovats Gallery | Web | Facebook | Instagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Felfal, mint Szaturnusz a gyermekeit | „Popművészeti” relációk

Felfal, mint Szaturnusz a gyermekeit | „Popművészeti” relációk

Újabb izgalmas filmes-képzőművészeti kapcsolódások, sorozatunk legújabb részében.

Apokalipszis van Goghtól Will Smith-ig | „Popművészeti” relációk

Apokalipszis van Goghtól Will Smith-ig | „Popművészeti” relációk

Újabb izgalmas filmes-képzőművészeti kapcsolódások, sorozatunk legújabb részében.

Hirdetés