Cikkünk a Deco Bookazin 2025/1-es lapszámából közöljük.
Szubjektív építészeti lüktetés Portugáliában: egy utazásból szövődő barátság és a hagyományok kreatív újraértelmezése kelti életre ezt az elhagyott kis birtokot.
A spanyol határtól nem messze, Vaiamonte környékén ősi várak mesélnek a térség gazdag történelméről, ahol évszázadokon át védték a határt. A mintegy 500 fős falu ma már inkább a nyugodt, otthonos faluképével ragad meg: az utcákon macskák sétálnak, és az idősebb lakók kimért léptei teszik még szerethetőbbé a környezetet.
Itt áll két különleges, épp újjáéledő épület, amelyek egy dán–magyar barátság nyomán kaptak új értelmet. A történet 2010-ben, Mauritániában kezdődött, amikor Reisz Ádám építész találkozott Jacobbal, aki – szó szerint – megmentette őt a sivatagban. Azóta Jacob és Ádám elválaszthatatlan kalandpartnerek lettek – olyannyira, hogy Jacob Ádám gyermekének keresztapaságát is vállalta.
A közös utazások végül Vaiamontéba vezettek, ahol Jacob néhány éve megörökölt két apró épületet: az egyik egy idős asszony otthonaként szolgáló, csak részben lakható parasztház, a másik az épülethez tartozó alig használt fáskamra. Ádám és Jacob küldetése világossá vált: megőrizni és tisztelettel újragondolni a falusi értékeket egy apró, mégis karakteres építészeti gesztussal.
A koncepció egyszerre táplálkozik a portugál, a magyar és a dán hagyományokból és jelenből. A portugál azulejo, a hely szellemét hordozó csempét Hollóházán készítették el. A belső térben minőségi dán design elemek jelennek meg, míg a bútorok a környék „folyékony aranyából”, parafából készülnek – hiszen Portugália ezen vidéke a parafaipar egyik központja, mely évszázados hagyományokat őriz.
Ez az összhang egyszerre hordoz múló emlékeket a fenntarthatóság szellemében: az adaptív újrahasznosítás meghosszabbítja az épület életét, minimalizálja a bontási hulladékot, miközben új társadalmi és gazdasági értéket teremt, ápolja a helyi örökséget és erősíti a közösségi identitást.
Az építészeti folyamat is rendhagyó volt: Ádám irodája a helyszínen, egy hatnapos workshop keretében kezdte meg a tervezést, ahol maketteztek, ötleteltek, és minden résztvevő hozzájárult a koncepcióhoz. Ádám szerint a terv mégsem a rajzasztalon, hanem egy Lisszabonban tett közös utazáson született meg, ahol meglátogatták az Aires Mateus műhelyt, és megtapasztalták a makettezés szentségét.
Az építkezés irányításában a helyi barátok támogatják Ádámot és Jacobot. A tervek szerint 2025-ben a ház megnyitja kapuit, és fenntartható módon kívánja támogatni a falut a befolyó bevétellel.
Az újraéledő, nyitott ablakaival magára figyelő ház új irányt mutat a magyar építész és barátja közös történetének jövőjébe. A tervezés és kivitelezés folyamata az alkalmazkodás művészete – annak felismerése, hogy az építészeti ambíciók akkor válnak valóra igazán, ha egyszerre tartjuk tiszteletben a rendelkezésre álló anyagi és helyi szakmai korlátokat. Így születik meg az a valódi érték, amely egyszerre őrzi a múltat és formálja a jövőt, megőrizve hitelességét és emberi léptékét.
További képek és rajzok a cikk végén található galériában!
Octogon Deco Magazinunk a készlet erejéig az alábbi árusítóhelyeken kapható.
