A Juventus és az Arsenal stadionja is az építészeti előzmények közt.
2014 nyarán készült el a Ferencváros új stadionja, a Groupama Aréna. Idén könnyen lehet, hogy bajnoki címmel ünnepel majd a Fradi, mi pedig felidézzük az aréna elkészülésének körülményeit, és építészeti előzményeit. Scheer Sándorral, a Market Építő Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk az OCTOGON 2014/6-os (114-es) lapszámában, amely 80 oldalas Groupama Aréna mellékletet tartalmazott.
Sokan az FTC-stadion építése kapcsán szkeptikusak voltak a kivitelezők szakmai felkészültségét illetően, mivel nagyon régóta nem épült ilyen jellegű létesítmény Magyarországon.
Szerintem a magyar építőipar általában nincs lemaradásban a világhoz képest, kivételt képez ez alól az anyaghasználat, anyagismeret, speciális eljárások ismerete. A stadion speciális műfaj, éppen ezért akkor lehet jót és jól építeni, ha az ember felkészül, hozzáolvas, tapasztalatokat gyűjt, megfelelő tanácsadókra hagyatkozik, majd a véleményüket hasznosítja a munkája során. Mi itt, a Market Építő Zrt.-nél hosszú évek óta készülünk arra, hogy Magyarország belevágjon a stadionépítésekbe. Én személyesen a Magyar Labdarúgó Szövetségben töltöttem el négy évet, ahol a létesítményfejlesztéssel is foglalkoztam, így, amikor az FTC-stadion projekt elindult, akkor jómagam és néhány kollégám már felkészültnek éreztük magunkat ahhoz, hogy belevágjunk. Az elmúlt években úgy huszonöt stadiont láttam belülről, illetve évek óta olvasom a stadionépítéssel foglakozó német honlapokat. Képben vagyok a műfaj beszállítói és referencia oldalával, követtem a nagyobb beruházások folyamatát, és nagyon sok meccsen voltam jelen, legyen szó Európa-, vagy világbajnokságról.
Mint létesítmény, melyik stadionépületet tartja a legjobbnak?
A német stadionok állnak a legközelebb ahhoz, hogy azt mondjuk, tökéletesek. Ott az utolsó 4-5 évben – a harmadtól az első osztályig – közel 80 stadiont épített a Német Labdarugó Szövetség a központi és a tartományi kormányokkal közösen. Én mégis egy olasz stadiont, a Juventus stadionját említeném (ép.: Antonio De La Pierre, Eloy Suarez, Stefano Suarez /2011/ - szerk.), ami az utóbbi időszak egyik legjobbja. Nagyon komplex, a magyar méreteknél nagyobb (befogadóképesség: 41 000 fő – szerk.) stadion. De említhetném az Arsenal stadionját, az Emirates-t (ép: Burohappold Engineering /2006/– szerk.), és egy teljesen más léptékben nagyon szép stadionnak tartom a különlegessége, designja okán a Pekingi Olimpiai Stadiont (Herzog & de Meuron, Ai Weiwei /2008/ - szerk.), amit közvetlenül az átadás előtt láthattam, még az építés fázisában.
 A Groupama Aréna esti fényei  |
Mik voltak az FTC-stadion projekt stressz-pontjai?
Ha egyetlen dolgot kellene megnevezni, ami némi aggodalmat keltett már előzetesen, akkor az a játéktéri gyepszőnyeg kivitelezése volt. Ez az, amit a gazdag építőipari múltunk során még nem csináltunk. Készült nálunk mélygarázs, bonyolult vasbetonszerkezet, területrendezés, elképesztően sokféle építőipari munka, de olyan felületet, ami elnyeli a vizet, ami nem ég ki napsugárzáskor, és nem rohad ki esőzés után, de nem árt neki a hó sem, nos, olyat még nem csináltunk. Azóta lezajlott egy olyan bajnoki mérkőzés, ami előtt óriási felhőszakadás volt, és a vihar után egy órával már meccset játszottak a pályán, vagyis az elvezetés, a rétegrend jól vizsgázott ezen a „próbaüzemen”.
  |
Voltak kiemelkedő momentumok az építés folyamatában, amiket megemlítene?
Néhány dologra nagyon szívesen emlékszem vissza. Ezek közül az első az összefogás: minden tervező, mérnök, beszállító, alvállalkozó partnerrel nagyon magas szintű, példás együttműködésben született meg ez a stadion. A másik momentum, amit kiemelnék, az a munkánkat kísérő nyilvánosság, népszerűség és kommunikáció – közel 8000 látogatót kísértünk végig az építkezés különféle fázisaiban. Fontos volt, hogy a kollégáimnak, a műszaki ellenőröknek tulajdonképpen egy központi irodaházat, illetve egy stadiont párhuzamosan, de külön egységként kellett felépíteniük és lényeges volt összehangolni ennek a két fő elemnek az építési ütemezését.
Mennyire jelenik meg a cégre jellemző stílus, filozófia ezen az épületen?
Egy aprónak tűnő dologból indulnék ki, nem közvetlenül a stadionnal kapcsolatban. Ha elmegy bármelyik Market építkezésre és megnézi, hogy hogyan burkolunk körül térkővel egy csatornafedlapot, majd összeveti egy másik, nem általunk készítettel, akkor ez a kis részlet tükre annak, ahogyan dolgozunk. Nekünk nem kell, hogy a tervező így tervezze meg, nem kell, hogy a megrendelő elmondja, hogy így csináljuk meg, mert mi így csináljuk, mindig és mindenhol. Én magam és a körülöttem dolgozó stáb vált olyan elkötelezetté és igényessé a mérnöki tevékenység végzése során, ami mindig célra vezet. Nem dolgozunk olcsó anyagokkal és közepes partnerekkel, csak a legjobbakkal. Így talán nem keresünk annyit, mint azok, akinek a célja a jó, de mi az elérhető profit terhére is szeretnénk kiválót létrehozni, minden esetben.
 Lounge és VIP-szoba |
Hogy látja, vannak a stadion környékén még fejleszthető területek?
Most látszólag talán logikátlan, hogy a stadionépület a fő látványban a hátát mutatja, de ez egy felelős döntés eredménye. A Könyves Kálmán körút, részben az Albert Flórián út felé is reprezentatív irodaépületek vagy akár szálloda is építhető (azóta elkészült a Telekom Székház, illetve az említett utak találkozásánál épül a Liberty irodaház – a szerk.), ami további kereskedelmi egységekkel bővülve egyfajta városkapuként is funkcionálhat. Metrómegállóval kapcsolódik ez a terület a belső városi kerületekhez, illetve itt a Volán-buszpályaudvar és a repülőtéri közlekedés is itt halad el, az üllői úti és Könyves Kálmán körúti irányokba pedig 90-100 ezer autó közlekedik naponta. Vagyis egy nagy forgalmú területe ez a városnak. Ráadásul a Népliget fejlesztése is szerepel a kormány európai uniós fejlesztési csomagjában. Mindemellett a stadion jelenlegi környezetének megújítására is sok gondot fordítottunk.
Van egy molinó, amit legalább húsz éve láthatunk a Ferencváros meccsein, az a szimbolikus sor olvasható rajta: „A víz szalad, a kő marad, a kő marad”.
A klub 115 éve itt van, ez egy erős hagyomány. A klub és ez a hagyomány a valódi érték. Amikor meg kellett fogalmaznunk, hogy a stadion milyen legyen, akkor dőlt el, hogy beton, fém, minimális fa domináljon, tehát a tartósság, a szilárdság legyen hangsúlyos, mert ez az épület a klub következő 30-50 évét határozza majd meg. Mi részeseivé váltunk ennek a történetnek, és mivel „A víz szalad, a kő marad, a kő marad”, kerültünk minden divatos, átmeneti dolgot.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
