Fotópárokon a történelemmel átitatott, mesélő utcák – így változott meg a Naphegy és környéke
Budapest első és legrégebbi kerülete sokak szerint egyben a legélhetőbb is. A belváros csak egy karnyújtásnyira van, mégis tele van a környék romantikával: történelemmel átitatott utcái legendákról mesélnek, mesés parkok, gyönyörű kilátás és a legjobb éttermek csábítják ide nem csak a budapestiek, de a turisták ezreit is. Talán ezért is olyan nehéz ezen a környéken lakást vásárolni, hiszen ki akarna innen elköltözni? Sétáltunk egyet a Naphegyen és környékén, hogy visszatekintsünk, miként változott a környék az évszázadok során.
Budapest I. kerülete nem véletlenül kapta ezt a sorszámot, hiszen a budai Várhegyen született meg a város, ez volt évszázadokon át az ország központja. Bármerre is járunk, a történelem különböző korszakait magukon viselik az utcák és az épületek. A városkép változását sokszor nem a szándék vezérelte, sokkal inkább a harcok, a katasztrófák. Vannak épületek, amiket sikerült restaurálni, vannak, amik áldozatul estek, a változás azonban elkerülhetetlen és – még ha elsőre nem is mindig tűnik úgy – sok esetben akár jót is hozhat a következő nemzedéknek.
Ilyen környék a Tabán és a Naphegy is, ahol már az újkőkorban megtelepedett az ember, a rómaiak pedig a Naphegy lejtőin a 3. századtól kezdődően szőlőt termesztettek, a birtokok pedig egészen a XX. század elejéig fennmaradtak. Naphegy lankái évszázadokig beépítetlenek maradtak, ez köszönhető annak is, hogy 1752-ben „várvédelmi körzet” címszóval a beépíthetőségét rendeletileg is szabályozták. Többször pusztította tűzvész és a folyóparti területeit árvíz, ezek az események pedig mind formálták az épített és természetes környezetet egyaránt.
Egy 1885-ös térképen már szerepel a ma ismert Naphegy öt utcája – Mészáros, Gellérthegy, Naphegy, Lisznyai és Czakó utca –, de a mai épületeinek többsége 1910-1939 között épült. A hegyről elnevezett, lejtős Naphegy utca házai sok hasonlóságot mutatnak: mediterrán jellegű, színes, díszes homlokzatok, erkélyek és kovácsoltvas kapuk jellemzik őket.
 A Naphegy utca 17. homlokzata - forrás: Cordia fotó A Naphegy utca 17. homlokzata - forrás: Cordia fotó |
Az itt épült, legkarakteresebb házak közül több (15.,17.,19.,21.) Németh László Lipót műépítész nevéhez fűződik. A házak 1914-ben épültek, az akkor kitört I. világháború miatt a befejezésük különösen nagy nehézségekbe ütközött.
Naphegy utca, előtérben a 45. számú ház - forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Városrendezési és Építészeti osztálya, Cordia fotó/ Antal László
Az utca különlegessége, hogy épületeinek két utcára is van bejáratuk, a páratlan oldali házaknak a Lisznyai utca felé, a páros oldalnak pedig a Gellérthegy utca felé, a két utca között helyenként akár 7-8 méter szintkülönbséggel.
Ilyen kedvező adottságú telekre fog megépülni a környék jelenleg egyetlen újépítésű lakóépülete, a Naphegy12 by Cordia. A területen egy leromlott állapotú, többszintes oktatási épület állt, Gellérthegy utcai főbejárattal, melynek a Naphegy utca felé nem volt egységes és illeszkedő homlokzata.
 A Gellérthegy utca 7. szám alatti iskolaépület a Google street view felvételén a Cordia által a helyére tervezett lakóház homlokzata |
A Cordia által fejlesztett exkluzív, 44 lakásos társasházánál elsődleges szempont volt, hogy tökéletesen illeszkedjen mindkét utcaképbe, mégis képviselje a fejlesztő által megszokott friss, modern, letisztult stílust. A homlokzaton a téglaburkolatos tömbök, és visszahúzott, teraszokkal tagolt csatlakozó részek jelennek meg. A környező utcákban több, hasonló arányú épületet láthatunk.
 A telek Naphegy utca felőli oldala (Google street view) A Naphegy12 látványterve |
Az évek óta üresen álló épület, amelynek a helyére az új társasház kerül, lehetőséget ad az új lakást keresők számára, hogy Budapest egyik legélhetőbb, legkülönlegesebb környékén vásároljanak exkluzív otthont, mindezzel pedig talán egy új korszak is kezdőik a negyed életében.
Az 1930-as budapesti városrendezést követően a Naphegy környékén csak néhány régi tabáni ház maradt meg, az egyik az 1945 januári budapesti ütközetben elpusztult Tabán iskola volt. Mivel a Naphegy és a Tabán a második világháború alatt is stratégiailag fontos terület volt, első számú célpontként gyakran érte támadás. Az iskola egykori helyén ma sportpálya található.
Az 1945-ös ostrom után a Tabán többi épülete is eltűnt. A szabad terület beépítésére több terv is született, melyek igazán sohasem arattak osztatlan sikert. Végül megmaradt Buda egyik legnagyobb parkjának, ahol nyaranta több szabadtéri rendezvényre is kerül sor.
Ez a nagypolgári környék történelmi események és cselekedetek színtere volt, és számos híresség is lakott itt, például Kaffka Margit és Balázs Béla a Naphegy utcában, a Fadrusz János szobrász pedig a Lisznyai utcában építtette fel a műtermeit is magában foglaló hatalmas villaépületet.
Bár a környék házain erősen meglátszik az elmúlt száz év történelme, mégis érződik még az egykori miliő, amiben időnként egy-egy restaurált, vagy akár egy új épület visszahozza az impozáns régmúltat idéző hangulatot, és újra megszilárdítja a kerület vonzerejét.
Forrás: sajtóanyag
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
