Egyebek mellett erre keresi a választ Zalavári József második, Design játékok. A forma tervezésének játékai és játszmái című könyvében. 

Megjelent Zalavári József második, Design játékok. A forma tervezésének játékai és játszmái című könyve. Zalavári első könyve A forma tervezése. Designökológia, a formatervezés alapkéréseinek számbavételéről szólt. A forma és a funkció, a forma és jelentés, a formatervezés evolúciós és ökologikus szemléletéről, és az emancipált forma nyitott, alkalmazott szerepéről olvashattunk egy ökodesign kislexikonnal kiegészítve a bő tíz évvel ezelőtt, 2008-ban megjelent könyvben.

A szerző új, hármas tagoltságú könyvének első része e gondolatok továbbvitelének tekinthető. Miért szennyezzük valójában környezetünket túltervezett tárgyakkal, ha tudjuk és tapasztaljuk ennek pusztító hatásait? Miért ítéli el a bíróság a Volkswagen egyik vezető menedzserét diesel motorok kibocsátási adatainak eltitkolásáért, és egyáltalán miért titkolta el azokat? Mi módon köthető ez az új autótemetők megjelenéséhez? Mi a kapcsolat Las Vegas, a Philips és az ökodesign között? Miért másolta tudatosan a Samsung az Apple mobiltelefonjainak formáját? Miként függ ez össze a szerző által „szép tehenek legelőjének” nevezett jelenséggel? Mindezen kérdések megválaszolásához, a design mai szerepének kutatásához miért éppen a játékban, a design játékosságában rejlő lehetőségeket és ezzel összekapcsolva, a játékelmélet módszertanát használva?

A szerzőnek bátorítást Viktor Papanek „design bibliának” nevezett könyvének (Design For The Real World. Human Ecology and Social Change, 1985)  315. oldalán található, a Design Team szakmai összetételét felvázoló ábrájának egy a jövőre vonatkozó felsorolásában (talán/ maybe megjelöléssel) szereplő „game theory” adta.

Neumann János 1928-as, játékelmélet alapjait lefektető munkája a stratégiai problémák elmélete, a legkülönbözőbb tudományágak addig megválaszolatlan kérdéseihez vált hasznossá. A modern design elmélete a társművészetek és kísérő tudományok gondolkodásmódjának, módszertanának folyamatos átvételével, az új gondolatok beolvasztásával fejlődött egészen máig. A műszaki tervezés módszertana, az értékelemzés, a szociológia, szemiotika, humán ökológia, a gazdaságelméletek mind gazdagíthatták a designt, így váltva azt transzdiszciplináris stratégiai szemléletű, innovatív termékek megszületését generáló tervezéssé. Papanek sejtése talán éppen ma hasznosítható a design új útjainak kereséséhez – erre tesz kísérletet Zalavári az ökodesign játékelméleti alapon történő meghatározásával.

A könyv második részében a szerző harmincöt éves oktatói pályájára hallgatói munkákon keresztül nyerhetünk betekintést. Ezen hallgatói munkákban megnyilvánuló tervezői szemléletnek az alapját egyfelől az Iparművészeti Egyetemen /MOME/, az 1980-as évek közepén induló Alapképző Intézetének bauhausi elvek alapján kidolgozott oktatási programja és módszertana inspirálta. Másfelől a Lantos Ferenc által szervezet pécsi Vizuális Műhelyben és a Szerencsi Szabadiskola Plasztikai szekciójában folyó alkotó szellemi kísérleti műhelymunka jelentette.

A több egyetemen, workshopokon, művésztelepeken folytatott építész, formatervező, grafikus és képzőművész hallgatókkal közösen végzett munkákból több mint száz válogatott játékos design-feladványt találhatunk ebben a részben.

Az egyes játékok képi anyagát ismert, ikonikus jelentőségű építészek, designerek, filozófusok, tudósok neveihez kapcsolt rövid ismertető egészíti ki. A címekben megjelölt témák, alkotók, gondolkodók a játékban megtestesülő szemléletet, számunkra fontos, tovább gondolható elméleti mélységű szakmai kérdésekre adott válaszokat terveikben téve értelmezhetővé, általános érvénnyel megfogalmazták meg.

A játékok külön érdekessége, hogy szerzői közt elsőéves formatervező hallgatót és sikeres, már akár nemzetközi karriert is befutott, ismert designert egyaránt megtalálhatunk. A szabad minimális játékszabályok szerint folyó játékok mellett a szinte észrevétlenül jelennek meg, természetes folyományként, a kötött, már a kooperációt és a versenyt modellező játékok.

A könyv harmadik befejező része az Appendix, a szerzőnek a Moholy-Nagy László Ösztöndíj első évében, 1989-ben elnyert ösztöndíjas munkájának dokumentuma. A forma szerkezeti és funkcionális modellje. A formatervezés elméleti kérdései I. című tanulmány, a könyv mellékleteként megelőlegezi és értelmezi a játékos feladatok alapját képező vizuális formák feltárt törvényszerűségeit.

E könyv, az első könyvvel együtt megkísérli közelebb hozni a környezetünket alapvetően meghatározó tárgyi világunk létrehozásának és hatásainak számbavételéhez szükséges ismereteket, szándéka szerint, a célból, hogy a jövőben talán tudatosabban tudjuk újra alkotni közös világunk. 

(Zalavári József: Design játékok. A forma tervezésének játékai és játszmái, Scolar Kiadó, 216 oldal.)
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Műtárgy-kalauz stopposoknak XVI.

Műtárgy-kalauz stopposoknak XVI.

Zalavári József Csepp című szobra

Wittgenstein egy tőmondattal helyre tette forma és funkció kapcsolatát

Wittgenstein egy tőmondattal helyre tette forma és funkció kapcsolatát

Zalavári József az új könyvéről beszélt a FUGA videójában.

Hogyan kapcsolható össze a játékelmélet és a design szerepének kutatása?

Hogyan kapcsolható össze a játékelmélet és a design szerepének kutatása?

Egyebek mellett erre keresi a választ Zalavári József második, Design játékok. A forma tervezésének játékai és játszmái című könyvében. 

Hirdetés