A Városliget is bejelentkezett a budapesti elsőségre.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a múlt héten adta hírül, hogy Budapesten is megkezdik a másutt már jól bevált Stockholm-módszer alkalmazását, méghozzá a Bartók Béla út 57 előtt. A módszer lényege, hogy zöldsávot ásnak, mint egy közműárkot, és 30 cm-es rétegenként tömörítve sziklákkal töltik fel, ami közé speciális talajkeveréket mosnak aktív szénnel, gombakultúrákkal, humusszal. A fák gyökereikkel behatolnak a sziklák réseibe, és ahogy a gyökerek vastagodnak, úgy mozgatják a sziklákat, amelyek lazítják a talajt, és ezzel a fantasztikus együttműködéssel minden fél jól jár. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen közegben nőtt városi fák gyökérzete kétszer gyorsabban nő, a fa sokkal jobban érzi magát a helyén és virulensebb, a betegségekre kevésbé érzékeny, vagyis könnyebben túléli, hogy a sors arra kárhoztatta, hogy városban éljen.
A gyökér-wellnes módszerét Stockholmban egy Björn Embrén nevű közlekedésmérnök kísérleteztette ki, egy finn egyetem bevonásával. Stockholmban több mint 15 éves múltra, a nyugati nagyvárosokban 10 éves múltra tekint vissza – innen tehát a név.
Az, hogy Budapest megkezdte a felzárkózást, mindenképpen örvendetes, innen nézve részletkérdés, hogy pontosan melyik is az első projekt. Mindenesetre a büszke címre a Városliget is pályázik, amelynek honlapja már május elején képes beszámolót közölt a Stockholm-módszer alkalmazásáról.
„A Városliget fenntartása és megújítása során mindig az elérhető legkorszerűbb technológiákat alkalmazzuk, hogy parkban élő fákat védjük, és az élőhelyüket jobbá tegyük – írta a Ligetbudapest.hu. – A Városligeti Promenád Műcsarnok előtti új szakaszának kialakításáról hoztunk el egy esetet, ahol az ott élő japánakácok életkörülményein sikerült javítani azzal, hogy az úgynevezett ’Stockholm-módszer’ részleges alkalmazásával jobb életkörülményeket biztosítottak a fák ezidáig betonba nőtt gyökereinek.”
Ezek után bemutatják a módszer gyakorlati alkalmazását, ami alapvetően hasonlít a Bartókon alkalmazotthoz, néhány részlet azonban eltér.
Itt nem sziklákkal és speciális talajkeverékkel töltötték fel a szabaddá tett gyökerek közti teret, hanem geotextíliával takarták be azokat, hogy elkerüljék a napégést, illetve a kiszáradást. A Városliget esetében japánakácokról van szó, amelyeket a számukra kedvezőtlen talajviszonyokból kellett kiszabadítani, továbbá a gyökérzetet lefelé irányítani és a korhadt, elrákosodott gyökereket eltávolítani. A gyenge minőségű talajt aprólékos, kíméletes munkával eltávolították, majd a Főkert szakfelügyelője által kijelölt helyeken elvágták a gyökereket, új gyökerek növesztésére ösztönözve a fákat.
„A gyökérmetszés során a sebfelületeket lekezelték, majd a későbbi gyors regeneráció és megfelelő tápanyagfelvétel elősegítése miatt a fával kölcsönös szimbiózisban élő mikorrhiza gomba oltóanyaggal kevert termőfölddel fedték a környezetüket” – írja a Liget Budapest.
Ezután betondarálékkal kevert termőtalajjal töltötték fel 50 cm mélységig a fa környezetét, majd a fa köré gyökérterelő lemezt helyeztek el, végül pedig javított termőtalajjal töltötték fel a felületszivárgó és a fa közötti területet.
„A fentiekben bemutatott kezelésnek köszönhetően a Műcsarnok mellett lévő japánakácok stabilitása jelentősen nőni fog, és tápanyag ellátottságuk is sokkal jobb lesz” – summázzák a történéseket, a műveletről egy négyrészes képsorozatot is közölve.
  |
  |
A Városliget honlapja még megjegyzi, hogy a liget faállományának megújításán 2014 óta dolgoznak a Főkerttel: „A park faállománya több mint 7000 egyedet számlál, amelyeknek állapota sajnos a korábbi évtizedekben jelentősen leromlott. Éppen ezért a Liget Budapest programjának előrehaladásával az utóbbi időszakban a faápolási munkákra a korábbi összeg többszörösét fordítjuk. A Főkert szakembereivel közösen, a fejlesztéssel és a használattal összehangoltan zajlik a növényállomány állapotának folyamatos megújítása és biztonságosságának növelése az idősfa ápolási programunk keretében.”
A Bartók Béla úti projektben ugyancsak a Főkert adja a tervet és a fát, a Penta az élőerőt, a XI. kerület a gáztervet, a Budapest Közút az engedélyt, a Gardenfutura a termesztőközeget és a tudást. A nagy szabadtéri homokozó felkészülés egy V. kerületi, Arany János utcai projektre – ám mégsem az első budapesti helyszín, ahol a Stockholm-módszer debütált.
Nem tisztünk megítélni, hogy a két módszer közt mekkora különbség, van-e eredeti és módosított Stockholm-módszer, esetleg delta variáns vagy budapesti mutáció, mindenesetre a korszerű eljárás széles körű alkalmazását egyértelműen kedvező folyamatnak tartjuk.
(Fejléckép: Stockholm-módszer a Városligetben és a Bartókon)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
