Hirdetés

Decemberben a fényművészetet és a fényt mint építészeti témát járjuk körül

Decemberben az ünnepi, meghitt, emelkedett, vagy éppen giccses fényekre vetül az a bizonyos reflektorfény. Nem csak az utcákon és az otthonokban, hanem az OCTOGON Online havi tematikus cikkei között is. Érdemes azonban végiggondolni, hogy megannyi szokás és tradíció a gyertyafénnyel, a kivilágított karácsonyfákkal és épületekkel alapvetően a fény hiányából fakad. Mesterséges fénnyel szeretnénk pótolni valamit, amiből a természet fukarkodik az év ezen hónapjában, legalábbis a bolygónk ezen féltekéjén. Ahogyan a természetes sötétség december 21-én, a téli napforduló alkalmával tetőzik, úgy gyullad fel egyre több és egyre intenzívebb, művi fényforrás. 

A fény alapvető emberi szükségletünk. Napfényben jellemzően vidámabbak, energikusabbak vagyunk és nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Ha pedig épp nem süt ránk a nap, akkor hajlamosak vagyunk depresszióba süllyedni, és erőlködni azon, hogy valahogyan helyettesítsük. Sokáig épp ezért idegenkedtem a mindenféle, de kiváltképp a karácsonyi díszkivilágítástól és a fényművészet műfajába se vetettem bele igazán magam. 

 Nicolas Jaar: Incomprehensible Sun

Az első meghatározó fényművészeti élményem pár évvel ezelőtt egy egykori amszterdami gyár alagsori folyosó rendszerében történt, Nicolas Jaar fény- és hangművészeti installációján (Incomprehensible Sun, 2019). Egyszerre négy embert engedtek be a teljes sötétbe, telefon nélkül, az ismerősöket szándékosan elválasztva egymástól. Bent aztán a fények, hangok, és a kontrasztos „fénytelenség” kombinációja valahogy átértékelte bennem a mesterséges fény lehetőségeit. Azt, hogy milyen erő rejlik benne, hogy tereket és épületeket árnyaljon újra, töltsön meg plusz jelentésréteggel és váltson ki mély, ösztönös érzelmeket. Ezeknek pedig nem kell feltétlenül giccsesnek lennie.
 

INOTA Fesztivál INOTA Fesztivál

Hasonlóan elementáris fényélményt hozott Magyarországra idén az INOTA fesztivál, ahol a a fényművészeti installációk szintén egy karakteres építészeti térrel léptek interakcióba. A sötét terekben megjelenő fények olyan új tartalommal ruházták fel a kihalt gyárkomplexumot, amivel egyrészt hatással voltak az indusztriális örökségünk újraértékelésre, miközben erős közösségformáló erőről is tanúskodtak. A fesztivál szervezői azóta több helyen is felbukkantak, legutóbb például Budapest 150. évfordulójára készítettek fény- és hangfolyosót a Városháza sétányon. 
 

 Fénysugárút Fényinstalláció

Pozitív csalódás volt Budapest új fényművészeti múzeuma, a LAM is, ahol az egykori belvárosi piac kovácsoltvas bódéiba, a hazai és nemzetközi fényművészeti szcéna izgalmas alkotásai mutatkoznak be. Egészen korai és egészen aktuális munkák, amelyek a fény sokoldalúságát mutatják be. 

„A sötétség és a fény kölcsönhatása a görög és római szobrászattól a reneszánsz festészeten át a kísérleti filmekig jelen van mint téma. A technológia fejlődésével az elektromos izzóktól a számítógépes monitorokig, a művészek a tényleges fénnyel mint anyaggal és témával kezdtek kísérletezni” – vallja Hilarie M. Sheets műkritikus.

LAM

A fényművészet modern fogalmára nagy hatással voltak a konstruktivista művészek és a Bauhaus tervezői is. Több művészettörténész úgy tartja, hogy El Lissitzky Prounenraum (Proun Room, 1923) című alkotása volt az első, amikor egy művész építészeti fényelemeket és hatásokat épített szervesen a művébe. Az első tárgyalapú fényszobrot pedig Moholy-Nagy László Fény-Tér Modulátorához (1922-1930) kötik. Ma a fejlődő technológia, a mesterséges intelligencia és a 3D mapping pedig teljesen új utakat nyitott a fényművészetben, és már konkrét egyetemi képzések is épülnek e köré.
 

Proun RoomFény-Tér Modulátor

A mesterséges fényben bővelkedő időszak mellett, a természetes fény építészeti fontosságáról is számot vetünk decemberben. Hogyan tudja egy építészeti terv, vagy épület kihasználni a napjárás adottságait? Milyen a jó tájolás és benapozottság? És elképzelhető-e ma olyan építészeti koncepció, ami szándékosan elhatárolódik a mesterséges fény alkalmazásától? Ennek kapcsán pedig kiemelkednek olyan nevek az építészettörténetből és a kortárs építészetből, akik a fényt mint építőanyagot használják. 
 

La Corbusier: Ronchamp kápolnaLigetvári István: Borzaspusztai templomrom felújítása
Ensamble studio: Can TerraLouis Kahn: Bangladesi Nemzetgyűlés épülete

Ez a hónap, a sok más üzenete mellett azt hiszem, egy kicsit arról is szól, hogy értékeljük újra a természetes és a mesterséges fény jelentőségét az építészetben, és azon kívül. Néha pedig barátkozzunk meg a sötétséggel is. Tartsatok velünk decemberben!

Pantheon 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Fény és üveg

Fény és üveg

Borbás Dorka Ferenczy-díjas üvegművész munkáiban

Csipkézett fény

Csipkézett fény

Csipkebeton hatású árnyékoló homlokzat 

A villany az új, a csillag a régi

A villany az új, a csillag a régi

Bolega Niki fotósorozata – Éjszakai fények Hannoverből

Hirdetés