A kastély a műemléki megújuláson kívül egy kortárs szárnnyal, benne pedig egy izgalmas új kiállítással gazdagodott.
A mai kastély földszinti részét 1781–82-ben építtette gróf Esterházy Kázmér, Zólyom vármegye főispánja Pauly Mihály építőmester tervei alapján késő barokk stílusban. 1785-ben gróf Esterházy Károly egri püspök vásárolta meg az épületet, majd 1786-tól vendégfogadó céljára adta bérbe. 1837–38-ban emeletet húztak az L alakú épületre, itt további vendégszobák kialakítására nyílt lehetőség, a homlokzatokat pedig klasszicista stílusban alakították át. Gróf Esterházy Jenő 1921-es halála után unokahúga, herceg Quadt-Wykradt-Isny Sándorné Esterházy Mária Anna grófnő tulajdonába került az épület. 1943-ban az Esterházy Szállodára egy második emeletet épített a Quadt család, ekkor az épület homlokzatai késői neobarokk jellegű kialakítást kaptak.
A kastély Balatonfüred egyedülálló épített örökségeként műemléki felújítása során a modern kulturális turizmus igényeihez igazodva, mint kiállítóhely, látogatóközpont, valamint kulturális közösségi és rendezvényi tér született újjá. A kastély a színvonalas vendégfogadáshoz szükséges történeti élményalapú kiállítással, tartalommal bővíti a település kínálatát.
A kiállítás azt a kort, elsősorban a reformkort kívánja megidézni, amikor még postakocsival, majd az első vonattal lehetett az akkori füredi Savanyúvízre érkezni, és a gőzhajóval való utazás volt a legkedveltebb módja annak, hogy a szomszédos tóparti településeket meglátogassa az utazó.
A kiállítás bejárása során a látogatók, mint korabeli utazók, a kerettörténet szerint előbb a Füredre tartó utazási módokokat ismerik meg, majd megérkezve az akkori szálláskínálatot. A település folyamatosan fejlődött, hogy utolérje Európa más fürdőhelyeinek színvonalát, ami nem csupán a szolgáltatások minőségének javulását jelentette, hanem a bővülő szállások kínálatát is. A 19. században ideérkező gyógyulni vágyók már több lehetőség közül választhattak. Szállodákon kívül lehetőségük volt magánszemélyek nyaralóját is igénybe venni, így közel 600 szoba várta a vendégeket.
A füredi szállások „elfoglalása” után a látogatók Écsy László fürdőigazgatói irodájában találják magukat. A teremben megtalálható minden, ami egy irodához szükségeltetik. A helyiség montázs-szerűen mutatja be a fürdőtelep tulajdonosait, a fürdőtelep mozgatórugójának tekinthető fürdőigazgató, valamint a gyógyhely működtetéséért felelős személyzet közötti kapcsolati hálót, amely során fokozatosan bontakozik ki a rendkívül szövevényes rendszer, az egyes alkalmazottak feladatköre.
A nyaralóhely megismerése után a korabeli időtöltési módok feltérképezésére nyílik mód. Ennek egyik első terme a balatoni hajózást bemutató kiállítótér, amelynek a belső kialakítása egy régi gőzös belsejét idézi meg. A tér tematikája a balatoni hajózás Balatonfüredhez kapcsolható mozzanataira fókuszál, amelyen keresztül a látogató megismerheti a Balaton első gőzösének, a Kisfaludy gőzhajónak a történetét, a füredi alapítású Yacht Egyletet és az itt működő hajógyárat is.
A hajózást követően a látogatók a hidegfürdőket bemutató kiállítótérbe érkeznek. Ennek központi eleme az öt egységből álló fürdőkabinsor, amelynek jobb oldalán szimbolikusan a férfi oldal, bal szélén a női oldal, míg középen az 1889-ben emelt fürdőház makettje és a hozzá kapcsolódó tartalmak kaptak helyet. A kabinsor két szélén, a köztes átjárókon keresztülhaladva lépnek be a látogatók a Balatonba. Ezt az érzetet egy különleges installáció teremti meg, amely a vízben való úszás illúzióját kelti, ezzel még hitelesebben adva át az egykori fürdőház hangulatát.
A feltörő gyógyvizeknek köszönhetően jött létre a több mint háromszáz éves gyógyító múltra visszatekintő fürdőtelep. A helyi gyógyászat történetét egy külön teremben ismerhetik meg a látogatók, amelynek kialakítása során a térelrendezés és a széleskörű tartalom átláthatósága érdekében az orvoslást szimbolizáló kereszt alakhoz nyúlt a kiállítást tervező Konkrét Stúdió csapata. A látogató a kereszt külső és belső oldalfalain találkozik a Füredet gyógyközponttá tevő forrással, a feltörő vizek kútházaival, valamint a kúrák, szokások, gyógyászati metódusok látványos grafikai megjelenítésével, amelyet a Civertan Stúdió készített. A terem további különlegessége az európai fürdővárosokban, így Balatonfüreden is divatos ivópoharak bemutatása, amelyek színes drágakövekként jelképezik a hajdani fürdőéletet. További érdekességként a főkút mellé kihelyezett egykori panaszkönyvet is bemutatják, amelybe bárki szabadon beleírhatta észrevételét, kritikáját, fejlesztési javaslatát, vagy átolvashatta, sőt véleményezhette a mások által írt bejegyzéseket.
A gyógyfürdő életében nem csupán a magas színvonalú gyógyászati szolgáltatások megteremtése volt a cél, hanem a vendégek minőségi időtöltésének, szórakoztatásának a biztosítása is, amely tovább emelte Balatonfüred nívóját. E gondolatmenet mentén a második emeletre érve a látogató a füredi sétányra érkezik. A terem hangulatát meghatározó nagyméretű fa installációk közt a fák odvaiba bekukkantva a sétánnyal kapcsolatos érdekességeket lehet felfedezni. E téregységben a füredi parkokat, a helyi színjátszás történetét, és természetesen a balatonfüredi vendéglátást is bemutatják zenészek kíséretében.
A mulatságok fénypontja a reformkor óta a fürdőidény kiemelkedő eseménye, a balatonfüredi Anna-bál. A hajdani báltermet megidéző téregységben báli forgatagba csöppen a látogató, ahol a báli divatokon és szokásokon túl az itt szövődő románcokat is megismerheti. A látogatók átélve a hajdani balatoni nyarakat, és azt, hogy milyen volt a fürdőidény Füreden, a földszinti díszteremben (sala terrena-ban) pihenhetnek meg. A korabeli bútorokkal berendezett terem csodálatos, kertet ábrázoló falfestéseire az épület felújítása során bukkantak rá. Ezt még valószínűleg a kastély építtetője, gróf Esterházy Kázmér rendelte meg, hogy ezzel lenyűgözze a kastély hajdani és jelenkori vendégeit.
Az épületet Herczeg László, a MCXVI Építészműterem Kft. ügyvezető igazgatója, vezető tervezője tervei állították helyre. A kiállítás kurátorai Füry Anna, Molnár Gyöngy, Nagy-Labbancz Adrienn és Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. művészettörténészei voltak. A kiállítási installációt Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Ancza Krisztina, Dombrovszky Zsófia, Kas Tünde, Kovács Emese és Pádár Soma, a Konkrét Stúdió Kft. építészei készítették.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
