Egészen különleges szállodát tervezett Tokajba a Singer Design csapata.
A Katlan Hotel egy régi, bezárt bánya szívében kapott helyet a tokaji Csurgó-völgyben. A tervezés tematikáját az introvertáltság-extrovertáltság kettőssége adta, idézzük hát fel a Singer Design koncepciótervét, amely még Grand Hotel Tokaj néven futott, és bár engedélyt is kapott, és a kivitelezési terv is elkészült, a végleges épület költségvetési okokból néhány ponton eltér majd ettől.
A híres tokaji bor és egy elfeledett, bezárt bánya – már a Katlan Hotel leendő helyszíne is kettősséget hordoz magában, és ez a kettősség a topográfiában is folytatódik: síri csend az alsóbb szinteken, végtelen horizont odafent. Kézenfekvő volt egy olyan hotelkoncepció megalkotása, amelyben a zárkózott és a nyitott vendégek egyaránt kényelmesen érzik magukat.
  |
„Dupla identitás, tapasztalat, szolgáltatások és design – áll a honlapon szereplő összefoglalóban, nyomban hozzátéve az eddigiekhez egy újabb kettősséget: – A koncepcióterv visszaadja a bánya nyersességéből és a helyi borok kifinomultságából adódó kettősséget.” Több mint 10 ezer négyzetméteren, 101 szobával van is erre lehetőség.
A Tokajtól északnyugatra fekvő Csurgó-völgy kiválóan megfelel a Tokaj hosszútávú fejlesztési stratégiájához kapcsolódó szállás-, gasztró- és ehhez kapcsolódó well-being igényeknek. A kettősség koncepcióját pedig következetesen végigviszi az eredeti terv:
a szobák, lakosztályok közt van zárkózott és nyitott tematikájú, ahogy spából és étteremből is megtervezték mindkettőt, éppen ezért a nyitott verzióban mindkettő elé odatették a sky jelzőt: sky restaurant, sky spa, az utóbbi a nyomaték kedvéért még napozóteraszt is kapott.
Az épületbe ezen kívül konferenciatermet is tervezek, ahol tulajdonképpen mindkét típus megtalálja a számítását, legfeljebb a nyitottak előadnak majd, a zárkózottak pedig elbújnak a hátsó sorban.
  |
A koncepciótervhez minden funkció előképeit tanulmányozták, mindegyikhez gyűjtve zárkózottságot és nyitottságot kifejező építészeti megoldásokat.
De ugyanilyen érdekes az épület külső megjelenése is, amelyhez a helyszínen adott természeti előképekből indultak ki: megjelenik a teraszos bányafejtés, a tőkesorok vonalai, a bányató sziklás vízeséssel, és a barlang hatású üregek is. Erre rímelnek az építészeti előképek is, mint a bányafelszínhez alkalmazkodó töredezett homlokzat, a kő színéhez alkalmazkodó vörösesszürke látszóbeton, a lyuk-arhitektúra, a kőomlás szerű tömegképzés a szobaegységeknél, a bányából robbantott durva kőlaptáblák a homlokzatonés az üvegezett, „monitor szerű” fejépület a panoráma étteremnél.
Mindez a belsőépítészetben is megjelenik színhasználatban, töredezett felületekben és egyedi árnyékolókban, a kettősségre pedig jó példa az indusztriális anyagok és kiegészítők mellé betervezett „szőlőtőke-csillár”.
Bár ez hangsúlyosan egy koncepcióterv, amihez képest biztosan lesznek változások a leendő Katlan Hotelben, remélhetőleg az alapkoncepció nem sérül majd, és legalább bizonyos elemeit viszontláthatjuk mondjuk az első bejáráson.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
