Új piaccsarnok épült az alföldi mezővárosban.

A nagykőrösi városi piac épületét eredetileg az OCTOGON 151-es (2019/3-as) lapszámában – amelyet itt tölthetsz le teljes egészében – mutattuk be. Martinkó József írása az épületről, amely elkerülte a piac halálával egyenlő építészeti csapdákat.

Nyolc éve egy különös piaccsarnokot adtak át Dabason. Kiss Gyula és Járomi Irén alkotása bátran és rendhagyó módon fogalmazta újra a piac tervezés műfaját ebben a vidéki, kisvárosias környezetben. Sokáig azonban úgy tűnt, hogy amolyan zárványként, egyszeri tervezői bravúrként, a „hagyományos háromhajós csarnokszerkezet monolitikus átirataként” emlékezünk majd a dabasi házra. Nem így történt. Nagykőrösön a tervezők újabb lehetőséget kaptak arra, hogy piacot tervezzenek, s noha a két épület logikai alapvetése sok hasonlóságot mutat, mertek más irányba indulni, más úton járni.

Fotó: Palkó György
Némiképp rendhagyó, ugyanakkor példamutató módon a tervezési folyamat ezúttal Tényi András nagykőrösi főépítész és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának hallgatói közötti együttműködésből indult. Prof. Dr. Kiss Gyula DLA és diákjai Nagykőrös építészettörténeti, műemléki szempontból jelentős épületeit mérték fel hat évvel ezelőtt a főépítész felkérésére. Ebből az együttműködésből a középület tervező tanszék hallgatóinak bevonásával indult el később egy hallgatói félév, ami során immár a piac területével foglalkoztak a diákok, majd végül egy tervkiállítást is rendeztek a városban. Végeredményben ennek az évekre visszamenő együttműködésnek a gyümölcse a megbízás, amit a Kiss-Járomi Iroda munkatársai öntöttek végül formába.

Úgy alakult, hogy e sorok írója életében nem járt Nagykőrösön az új piac épületének felkeresése előtt. Noha édesanyja Kecskeméten nőtt fel, szülei ott ismerkedtek meg, és nagyszüleit gyakorta vizitálta nyaranta a „hírös városban”, ám Nagykőrösön semmi dolga nem akadt. Éppen ezért volt a szerzőre igazán nagy hatással Arany János gimnáziumi tanáréveinek mezővárosa, annak templomai, a városháza, a református gimnázium épülete, eklektikus polgárházai, postapalotája, szállodája, húszas években épült zsinagógája, kulturális központja, főtere, a szecessziós Eötvösházy—Jakab-kúria, a Gaál-kúria 1836 és 1838 között épült klasszicista huszárkaszárnyája.

Fotó: Palkó GyörgyFotó: Palkó György

Mindezen szépségek mellett a piac helyszíne egyelőre nincs túl jó állapotban. Nem feltétlenül a Kálvin tér közepén magasodó, a hetvenes évek közepén épült vasbeton víztoronnyal van baj, hanem inkább a körtér jellegű terület burkolataival, a környező házak mállott homlokzataival, a közlekedési rend kuszaságával. Ígérik, hogy a tér is megújul a közeljövőben, ami remélhetőleg így is lesz. Már csak azért is, mert az új piaccsarnok építészeti minősége, kisugárzása mindenképpen erre predesztinálja ezt a térrészt.

Nem pusztán egy fontos közösségi tér és középület épült ugyanis, hanem a nagykőrösi Kálvin tér déli, délkeleti térfala is létrejött az új beépítéssel, ugyanakkor északról, keletről a tér keretezési definiálatlan, miközben a víztorony egy hangsúlyos középpontot jelöl ki. Voltaképpen az egykori bódésor helyére felépített csarnok is egy néhány éve épült, kommunális helyiségeket magába foglaló, zárt kőépülethez csatlakozik, ami a déli oldalon zárja le az új épületet, vagyis valami meglévőhöz, régebbihez kellett szerkesztenie az építészeknek.

Fotó: Palkó György
Néhány szót talán megérdemel maga a piacépület, mint műfaj is. Úgy érzem, ez a műfaj felszabadult jutalomjátékká tud válni sok építész számára, gondoljunk csak Enric Miralles - Benedetta Tagliabue-tól, Winy Maason át Rajk Lászlóig kortárs piacot tervező építészek sorára. A piac élete pulzáló, mindig változó, emberi kapcsolatokkal, a kereskedelemmel, kommunikációval teli élet. Illatok, sőt szagok által dominált intenzív tér a piactér, ami egyszerre szól a földről, tájról, vidékről és a városról, érzékiségről, gyomorról, emésztésről, a frissességről és a rohadásról, a perfektről, a kicsit foltosról, vérről és születésről, a természet körforgásáról és a háztartás állandóságáról. Szól nénikről, bácsikról, széles hentesekről, lángoszsír-szájú gyerekekről. Építészeti szempontból a piac halála a túltervezettség, ahol a spontánnak, természetesnek és az üzemszerűnek az aránya borul fel.

Kiss–Járomi épülete tisztában van mindezzel, ugyanis egy mezőgazdasági épület és egy üvegház szerencsés találkozásáról van itt szó, ahol kapóra jött az, hogy a homlokzati szakaszok kelet-nyugati, illetve északi tájolásúak, tehát a tetőgerincen átszellőztető ablaksorral egy szinte gépészet nélküli épületet tervezhettek, ami a reggeli piacidőben a felkelő nap fényében fürdik, de nem melegszik fel, hiszen délről a már meglévő kőház megvédi a túlzott napsütéstől. Az üvegmembrán elé végül egy, a dabasinál sokkal áttörtebb, lyuggatott fémhomlokzat kerülhetett, így a kint és bent, fény és árnyék, átlátás és takarás érdekes egyvelege, megunhatatlan, állandóan dinamikus, mozgó-változó rendszere jött létre. Épp annyira dinamikus, lírai, de egyszerű, érthető, élettel, fénnyel teli, minőségi építészet ez, mint amilyen élet, természet, egyszerűség minden működő piacépület sajátja mindenütt a világon.

Generál tervező: Kiss – Járomi Építészeti és belsőápítészeti Iroda
Építész tervező: Járomi Irén és Kiss Gyula
Munkatárs: Tillinger Ádám - Kiss-Járomi építésziroda
Meglevő-Megtartott Fejépület Építész Tervezője: Horváth Ildikó
Főépítész: Tényi András




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Nagykőrös piaca, ahol pulzál az élet

Nagykőrös piaca, ahol pulzál az élet

Új piaccsarnok épült az alföldi mezővárosban.

Best of magyar épületek 2019

Best of magyar épületek 2019

Hazai fejlesztések szempontjából idén sem unatkoztunk. 

Kihagyhatatlan piacok Ázsiában

Kihagyhatatlan piacok Ázsiában

Az éjszakaitól az úszóig, az antiktól a virágig - itt az Emirates nagy piac körképe.

Hirdetés