Az ikonikus Bosco Verticale épületét a WorldGBC vette górcső alá.

Az ikonikus Bosco Verticale (Függőleges Erdő) épületét 2014-ben Stefano Boeri építész irodája tervezte Milánóban, kétségtelenül az utolsó évtized egyik legfelismerhetőbb épülete. Gyakran használják a zöldépítészet mozgalom vizuális elemeként is, mivel 44 emeletet 2 toronyban rendhagyó módon függőlegesen építették be erdővel. A WorldGBC „Az életciklusra vetített összevont karbon előtérbe hozása” c. jelentése kapcsán közelebbről vizsgálja ezt az áttörő projektet: megfejti a fenntarthatósági előnyeit, hogyan birkózik meg mind az üzemeltetési, mind az összevont karbonkibocsátással, melyek a kompromisszumok, a közvetett előnyök és a tanulságok a jövőbeni projektek számára. 

Fotó: Riccardo Bianchini / Inexhibit

A két lakótorony 1180 négyzetméternyi fának és bokornak ad otthont, melyek puha zöld héjat alkotnak, tipikus városi beton-, tégla- vagy üveghomlokzat helyett. Minden egyes lakóra 2 fa, 8 cserje és 40 bokor jut, így inkább tekinthető „erdőtoronynak, amit emberek laknak”.

A zöld felület ütközőként működik a város és a lakások között, kiszűrve a szennyezéseket, a zajt, megköti a szén-dioxidot, oxigént termel, így javítja a levegő minőségét. A zöld homlokzat csökkentett energiafelhasználást eredményez, köszönhetően a szigetelésnek és árnyékolásnak. A homlokzat hűtő hatása ráadásul hozzájárul a környék hőmérsékletének csökkentéséhez is, valamint a homlokzat nyújtotta árnyékolás természetes hőszabályozást, fénykontrollt és jobb levegőminőséget jelent. Mindezek a jellemzők jól megkülönböztetik a Bosco Verticale-t a tradicionális épületektől, a Porta Nuova városrész rehabilitálásának kiemelt fókuszpontját jelentik és mind a bentlakók, mind a környéken élők számára kézzelfogható előnyöket biztosítanak.  

Vajon a magasabb minőség hogyan befolyásolja az összevont karbonkibocsátást?
 

A zöld homlokzat masszív növénytartóinak alátámasztására, az építészek fémvázas beton teraszokat terveztek, amelyek a növényzet súlyát is elbírják. Ez azt jelenti, hogy többlet építőanyagot használtak, ami növeli az összevont karbonkibocsátást. A szükséges beton mennyiségét csökkentették, mivel ültetőtalaj, szerves anyagok és vulkanikus kőzet keverékét használták a teraszokra nehezedő súly csökkentésére. 

Az épület LEED Gold minősítéséhez átfogó karbonkibocsátás-elemzést végeztek, hogy felbecsüljék az ültetett növényzet előnyeit. A holisztikus megközelítésnek köszönhetően a növényzet az épület kulcsfontosságú eleme lett, nem csupán esztétikai, hanem technikai szempontból is, hogy megvalósíthassák a környezeti és jólléti előnyöket.  Az öntözőrendszerhez szükséges vízhasználat fontos mérlegelési szempont volt a tervezés során. A többletenergiát, ami a víz emeletekre való felpumpálásához szükséges, egy napelemes pumparendszer biztosítja; az öntözővíz pedig a talajvízből származik, nincs összeköttetésben az ivóvízzel. 

A projekt hatalmas sikere további hasonló koncepciókhoz vezetett szerte a világban; pl. Hollandiában, Svájcban, Kínában és Franciaországban. Ahogy az összevont karbonkibocsátásra irányult a figyelem, alternatív építőanyagok, új technológiai megoldások születtek, hogy csökkentsék a fém tartószerkezetek terhelését, ugyanakkor megtartsák a működési előnyöket, az összevont karbonkibocsátás csökkentése mellett. Például a La Forêt Blanche-t Párizsban kizárólag fa tartószerkezettel tervezték, hogy elbírjon 400 fát. Ezzel a tervezési döntéssel csökkenthető az épület összevont karbonkibocsátása, a fenntartható alapanyagnak köszönhetően. 

Forrás: HuGBC




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Világos beszéd

Világos beszéd

A budai városháza műemléki rekonstrukciója, korszerűsítése és bővítése.

Letették a MOL új székházának alapkövét

Letették a MOL új székházának alapkövét

A MOL-csoport a mai napon ünnepélyes keretek között letette a vállalat beruházásában megvalósuló MOL Campus székház alapkövét. A MOL-csoport a BudaPart- Kopaszi-gáton épülő, 28 emeletes irodaházában 2500 munkavállaló számára alkalmas munkakörnyezet kerül kialakításra modern, 21. századi körülmények között.

Futurisztikus formák, természetes megjelenés

Futurisztikus formák, természetes megjelenés

„Az építészet létjogosultságát csupán az épület használóinak igényei igazolhatják.” – mondta Stefan Camenzind svájci építész, aki saját, a Zürichi-tó partján épült, rendhagyó kinézetű otthonáról mesélte el, mit jelent számára a „felhasználó-központú építészet”. 

Hirdetés