Diósdi ikerház, amelynek két épületrésze 50 éves fenyőfát fog közre

Cikkünk a 204-es, 2025/8-as lapszámunkból közöljük.

• Szöveg: Zöldi Anna
• Fotó: Vizit Studio
• Olvasási idő: …

Hirdetés

Az Equinox iroda tervezésében és kivitelezésében megvalósult, Júlia névre hallgató épület két család számára kínál egészséges otthont, a szó fizikai és pszichés értelmében egyaránt. A projekt úgynevezett építész-beruházó modellben készült, ahol az Equinox csapata a tervezés mellett a beruházó és kivitelező egyben, sőt a cég legújabb épületeit már üzemeltetik is, ezzel az életciklus-alapú gondolkodással új praxismodellt felállítva a hazai, építészettel foglalkozó cégek sorában.

Diósd a Budapesttel és Érddel összenőtt végtelen agglomeráció csüggesztő unalmát, a strukturálatlan tér pszichológiai deficitjét jelentette számomra. Eddig. Most azonban alkalmam volt megismerni a település másik arcát, a speciális természeti környezetet, amelyet eddig eltakart előlem a pokolian egyforma házak sorfala. A Fenyvesnek nevezett, nevét meg nem hazudtolóan fenyőfák sokaságával és dús vegetációval büszkélkedő utcák szó szerint kertvárosi hangulata elvarázsol, az őket átszelő turistaút egy felhagyott kőbányába vezet, ahonnan a főváros sok jeles épületének kőanyaga származik. A köves altalajon kialakult félméteres humuszban speciális hegyi vegetáció él, és nyújt kellemes környezetet az itt lakóknak. A hely hangulata összecseng az Equinox iroda filozófiájával, amely a természetes megoldásokat és a legkorszerűbb technológia kínálta lehetőségeket maximálisan kihasználva, tudományos alapossággal teremt élhető, egészséges otthonokat.

A Júlia nevét a telek korábbi tulajdonosáról kapta. A vagány idős hölggyel az Equinox alapítói bensőséges kapcsolatot ápoltak, az élet pedig úgy alakult, hogy pont erre a telekre kezdtek házat tervezni. Az utcára kilógó ágakról birsalmát szüretelőket keresetlen szavakkal tovább tessékelő rekedtes hang gazdájának emlékét őrzi az épület neve, tisztelettel adózva Júlia néni természetes vehemenciájának. Ezt a természetességet és őszinteséget képviseli az épület is, amelynek tervezéséhez – a komfortos lakhatásról kialakult ősi tudás mellett – igénybe vették a korszerű technika kínálta szimulációs lehetőségeket is.

Az Equinox jelmondata: Designing for Change. A szűkségszerű változás fogalma ma már minden sarkon visszaköszön, nem könnyű a szlogent tartalommal megtölteni, kiemelni a greenwashing szólamok kakofóniájából. Könnyű a fenntarthatóság toposzával visszaélni, miközben valóban életbevágó, hogy helyén kezeljük, és ne pusztán a profitszerzés szolgálatába állítható újabb kommunikációs fogásként tekintsünk rá. Az Equinox alapítói tudásukat külföldi praxisban mélyítették el, így alapították meg cégüket, amely külföldön és itthon egyaránt praktizál.

Céljuk a mindenki számára megfizethető, élhető, és természetesen egészséges, anyagilag is fenntartható épített környezet létrehozása. Profiljukban a konkrét tervezésen túl előnyben részesítik a design and bulid szisztémát, vagyis az első skicctől az utolsó kapavágásig a cég által elkészülő épületeket. Emellett tanácsadással, saját tervezési- és építési rendszerrel, az Equinox-SystemTM-mel, egyetemi oktatással is kiegészül szolgáltató tevékenységük, így sok szegmensben tudják képviselni az általuk üdvözítőnek tartott fenntarthatósági szemléletet.

A Júlia ennek a prototípusa, mind telepítésében, mind anyaghasználatában a természetelvű megoldásokat követi. A nyeregtetős, „ház alakú ház” faburkolata messziről árulkodik a laikus számára is arról, hogy nem a szomszédos lakóparkok trendi designjával van dolga. Ez azonban csak a héj, a lényeg ennél mélyebben és összetettebben nyilvánul meg, és a végeredmény – egy minden ízében kellemes, cseppet sem túlméretezett otthon – komplex tervezési folyamatok eredménye. A fenntarthatóság nem merül ki a CLT tartószerkezet, a belülről burkolatlan fa felületek, a cellulóz alapú hőszigetelés, külső vörösfenyő-burkolat – azaz a természetes, megújuló forrásból származó anyagok használatában, bár a projektnek természetesen ez is integráns része.

Az intelligens gépészet, a hőszivattyús fűtés, a napelemek, a korszerű csapadékvíz-kezelés ugyanígy elengedhetetlen, és ma már elvárás a magukat fenntarthatónak tekintő épületek esetében. Az energiahatékonyság, a körforgásos gazdaság, a megújuló energia, az előregyártás, a kevés helyszíni élőmunka, a minimális – ez esetben szinte nulla – karbonlábnyom varázsigéin, valamint az anyagban és technikában rejlő lehetőségeken túl azonban a hozzáadott szellemi érték, a speciális építészeti tudás emeli ki a házat a hasonlók sorából, és juttatta hazai és nemzetközi rangos elismerésekhez.

Az ikerház alaprajzi kialakítása nem a szokványos egymáshoz simuló, esetleg eltolt sémát követi. A két lakrész egymástól enyhén elfordulva, külön-külön tömegben kapott helyet, melyeket egy előtérként szolgáló nyaktag köt össze. A két épület közrefog egy 50 éves fenyőfát, amit még Júlia néni ültetett. Ezzel a telepítéssel sikerült a nem túl nagy telken mindkét lakóegység számára intim udvart teremteni, ezzel a kert is a lakás szerves részévé válik. Ezt tovább fokozza a tervezők által kiemelten fontosnak tartott átmeneti terek nagyvonalú alkalmazása.

Itt már a hagyományos építési tapasztalat korszerű hasznosításával van dolgunk, egy ősi építészeti fogás, a tornác újraértelmezésével. Néhány évet volt alkalmam egy amúgy minimális komfortot nyújtó faház áldásait élvezni, melyet három oldalról fedett-nyitott folyosó fogott körbe. Ez az egyszerű fogás kiküszöbölte a hasonló viskók minden nyűgét, és rekkenő hőségben is kellemes hőérzetet adott, így engem örökre a nyitott tornácok elkötelezett hívévé tett.

A Júlia bőkezűen bánik a tornáccal, mind a földszinten, mind az emeleten a homlokzat előtt tágas fedett-nyitott tér húzódik végig, amely fa szerkezetével, az épület fa burkolatával nyilvánvalóan épített jellege ellenére vizuálisan is a természetes környezet szerves folytatásának tűnik. Nem csak a szokásos földszinti nappali-étkező-konyha tere kapott 40 négyzetméternyi teraszt, de az emeleti hálószobák mindegyikének is van kijárása a ház felső szinti tornácára, ami nyilvánvalóan sokoldalúbban kihasználható tereket jelent a lakók számára – akár kint is alhatnak, ha úgy hozza a kedvük. Az „ébredjen madárcsicsergésre” ingatlanos reklámfogása itt maga lehet a valóság, minden kényszeredettség nélkül.

Nem csak a tornác, de a terek elhelyezése, a nyílások mérete és kiosztása is a hőkomfort, a megfelelő mennyiségű természetes fény bejutásának és a természetes szellőzés lehetőségének szolgálatában áll. Ennek optimális kialakításához már a korszerű technika nyújtott segítséget, klimatikus szimulációk alapján került meghatározásra a nyílások helye és mérete. Az akusztikus, vizuális és hőkomfort, párosulva a természetes anyagok használatával, a károsanyag-kibocsátás minimalizálásával maximálisan szolgálja a lakók jól-létét, anélkül, hogy ők maguk tudnának róla.

Ők laikusként csak a végeredményt élvezik: egy jól lakható, szerethető kényelmes otthont, amely 120 négyzetméteren nyújt kivételes luxust, a szabadság és az egészséges élet természetes luxusát. Nem utolsósorban kíméli a lakók pénztárcáját: az okosan alkalmazott építészet – a nem túldimenzionált méretek, kényelmes alaprajz, a megfelelő mennyiségű természetes fény, a tornác puffer szerepe a hőháztartásban, a természetes szellőzés –, kiegészülve a korszerű rétegrenddel és a wifi vezérlésű árnyékoló redőnyökkel, a hatékony Panasonic levegő-víz hőszivattyúval, az aktív napelemes áramtermeléssel, amely többek között elektromosautó-töltőt működtet, gazdaságosan üzemeltethetővé teszik a házat. A fenntarthatósági szemlélet különlegesen következetes megvalósulását jól illusztrálja a hulladékkezelés: összesen két konténert kellett elvinni az egész építkezés alatt úgy, hogy volt egy bontandó épület és melléképület is, a vörösfenyő homlokzatot pedig úgy szerkesztették, hogy a vágási veszteség 1% alatti volt, minden leeső darabot felhasználtak.

A Júlia-projekt a hagyományos építési tudás vívmányait a korszerű építés lehetőségeivel ötvözve a fenntarthatóság megfizethető luxusával teremti meg. Magyarország első igazoltan karbonsemleges lakóépülete (whole-life zero carbon) egyben kísérlet volt arra is, hogy a 2021 és 2023 közötti piaci körülményekkel egy ilyen különleges, fenntartható CLT-épületet hogyan lehet eladni. E tekintetben nagyon pozitív volt az érdeklődők visszajelzése. A házat a szakma is többszörösen díjazta: 2023-ban Év Háza díjazott volt, majd PREFA-pályázat különdíjas lett, 2025-ben pedig a HuGBC Zéró Karbon Díját és a Panasonic PRO Awards Lakóépület kategória európai fődíját kapta meg.

További képek és rajzok a cikk végén található galériában!