Hirdetés

Korszakok találkozása a Párisi Udvarban

Szerencsés Botond a korai vasbeton épületszerkezet felújításának rejtelmeiről és különlegességéről nyilatkozott.

Hirdetés

Szerencsés Botonddal egy Andrássy úti építkezésen, a Haggenmacher-palotában találkoztunk, amit a Párisi Udvarhoz hasonlóan Schmahl Henrik tervezett, ám annál bő húsz évvel korábban. Az akkor éppen szintén alapos átalakítás alatt lévő épületben különösen érdekes volt a Párisi Udvar rejtelmeiről beszélgetni a Market Építő Zrt. építésvezetőjével. Idézzük fel az eredetileg az OCTOGON Párisi Udvar mellékletében megjelent interjút ezúttal online is!  

Mikor került az építkezésre, és milyen feladatokkal kezdődött a munka?
Gyakorlatilag a fontosabb beavatkozásoktól a végéig jelen voltam. Horváth Péterék kezdtek az épület kiürítésével, finombontási munkálatokkal, utána végeztek egy alapmegerősítést. Ezt követően érkeztem, tehát a tartószerkezeti átalakításban már nagy erőkkel benne voltam.

Mennyit változtattak az épületszerkezeten?
Mélyreható változások történtek. A tartószerkezet lecsupaszítását – korábbi lakások kiürítése, burkolat eltávolítása, válaszfalak és padlórétegrend bontása, vakolat leverése – követően talajszilárdító gépet vittünk a pincébe, hogy aláalapozzuk a tartófalakat, majd lesüllyesszük az alapozási síkot és az alaplemezt. Ezzel biztosítva a nagyobb belmagasságot. Jet grouting-os alapmegerősítést végeztünk, azaz cementpépet juttattunk a talajba, megszilárdítva azt, hogy az épület kellő mélységű megtámasztást kapjon és biztonsággal viselje a többletterheket.

A tégla anyagú középfőfalban új nyílásokat alakítottunk ki, illetve falaztunk be a szállodai szobák kiosztásához igazítva. A pincétől a tetőszintig felmenő vasbeton lépcsőházat, továbbá liftaknákat készítettünk. A belső udvarban új, ötszintes, szállodai szobáknak, konferenciatermeknek és gépészeti helyiségnek helyet adó épületszárnyat építettünk. Az alsóbb szinten a meglévő pilléreket megerősítettük, köpenyeztük. A nagyobb teherbírás biztosítására a tégla falazatba vasbetonpilléreket helyeztünk el. A földszinti passzázs födémet kivéve, ez alulról lőttbetonos megerősítést kapott, a teljes pinceszint feletti födémet kicseréltük.

Az épület vízszintes tartószerkezeteinek kétharmadát bontottuk el, hogy a jelen kor követelményeknek megfelelően építsük újra őket.

Az épületet lefedő vasbeton lapostetőt is elbontottuk. Helyére acélgerenda tartószerkezetű, kibetonozott trapézlemezes födém készült. Erre építettük rá a két lakosztálynak helyet adó új rezidencia-szintet. Ennek fő tartószerkezete szintén acélszelvényekből, homlokzata üvegportálból, a belső falai pedig gipszkartonból állnak. Födémlemeze vasalt, kibetonozott trapézlemez. A központi üvegkupola új, acél tartó-, egyben fedőszerkezetet kapott. A poligon-udvar az üvegtető lefedéssel egy kültéri körfolyosóból beltérré alakult át.

Pontosan milyen változtatásokat végeztek?
Az alsó rész (földszint, félemelet, első emelet) pillérvázas. A felső részen tömör tégla főfalak és középfalazatok, helyenként vasbeton erősítő pillérek hordják a függőleges terhet. A vízszintes tartószerkezet vasbeton födémpallós kialakítással készült a XX. század elején. Az 1,20 méterenként elhelyezkedő alulbordát 10-12 cm vastag vasbeton födémmező köt össze. Az új födém 20 cm vastag. A ma használatos, bordás felületképzésű betonacél helyett egyszerű, húzott, kör keresztmetszetű acélszálakat használtak.

A meglévő gerendák kengyel nélkül készültek, a betonban helyenként öklömnyi nagyságú kavicsok voltak, most maximum 16 vagy 8 milliméteres szemcsenagyságot használunk a födémbetonozásnál, de ma már a tömörítési lehetőségek is teljesen mások.

Az eredeti tervek szerint a födémek harmadát kellett volna cserélni, de állapotuk miatt ez az arány (bontandó / megtartandó) később megfordult.

Hogyan konzerválták a megmaradt szerkezeteket?
A meglévő-megmaradó födémekről először nagynyomású vizes tisztítással eltávolítottuk a szennyeződéseket és a laza részeket. A korrózió következtében a födémek alsó síkján a betontakarás minimálisra csökkent, eltűnt. A felület túlnyomó részén előkerült az acélháló. A rozsdás betonacélokat – a további korrodálódás megakadályozása érdekében – passziváló védőbevonattal láttuk el. A hiányzó betontakarást nagy szilárdságú habarccsal pótoltuk, így tudtuk visszahizlalni a födémek alsó síkjait. Az alsóbb szinteken lévő gerendamezők szénszálas megerősítést kaptak, ami egy igazi XXI. századi technológia: kis (mm-es) szerkezeti vastagságú, ellenben nagy húzószilárdságú, ebből kifolyólag költséges termék.

A jelen kor tűzvédelmi követelményeit kielégítendő a födémszerkezetek hőre habosodó tűzgátló bevonatot, míg a szénszálak a lehorgonyzási tartományban 5 cm vastag tűzgátló habarcsréteget kaptak.

Az alsóbb szintek meglévő vasbetonpilléreinek megerősítése, konzerválása két módon történt. Egyik a pillérek körbevasalása befúrt-beragasztott betonacélokkal kiegészítve, bezsaluzása és betonköpeny készítése a magasság mentén. (Ezzel a keresztmetszetük is megnövekedett.) A másik lehetőség a laposvas-szelvényekből készített acélabroncsolás. Ennek során a méretre vágott laposvasakat felhevített állapotban hegesztik a pillérek köré, amelyek a visszahűlés következtében hálósan feszülnek rá a felületre, így fogják össze a függőleges tartószerkezeti elemeket.

Hogyan restaurálták a kupolákat?
A központi kupola lefedő szerkezete egyben tartószerkezet is. Ehhez függesztették a műemléki, üvegbetétes kupolát. Az acélszerkezet elöregedése és csökkent esztétikai megjelenése miatt azt ki kellett cserélnünk. Nem volt egyszerű feladat, mivel a műemléki kupola héj az acélszerkezethez volt függesztve, azon lógott. Első ütemben az üvegbetéteket bontottuk ki nagyon óvatosan. Minden egyes darabot megszámoztunk, hogy a visszaépítés során azok eredeti pozíciója ismert legyen. Az elemeket restaurálták, a hiányzó darabokat pedig újragyártották. A nyers műemléki héjat óriási térállvány-szerkezettel váltottuk ki, támasztottuk meg. A függesztő-elemeket egyesével akasztottuk át erre a szerkezetre.

A folyamat igen kényes volt, mert ha csak egy kicsit is torzul térben a műemléki szerkezet, akkor a restaurált és az újragyártott elemeket nem lehetett volna visszatenni a helyükre.

A feladat végül sikerrel zárult: az új lefedő és függesztő acélszerkezetre átakasztottuk a műemléki kupolát. A mezőkbe visszahelyezett üvegbetétek – szó szerint – ismét emelik a passzázs fényét.

A szerkezeti átalakítás, felújítás után milyen feladatokat kapott?
A kilenc szintből hozzám tartozott a pinceszint, ahol üzemeltetési, dolgozói helyiségek, főzőkonyha, cukrászműhely, öltözők, irodák, raktárak, gépészeti és elektromos helyiségek kerültek kialakításra. A félemelet, ahol bérleményeket, üzlethelyiségeket, igazgatói és menedzseri irodát építettünk ki. A negyedik emelet, ahol szállodai szobák és lakosztályok megvalósulásán dolgoztam. Valamint az utolsó fél évben a ráépítéssel megszülető rezidencia-szint belsőépítészeti kialakítását irányítottam. Ezek mellett a lépcsőházak, a személy-, a teher- és az ételliftek elkészítése is a feladatomat képezte. Az első válaszfalak kitűzésétől az utolsó díszítőelem elhelyezéséig irányítottam a kivitelezést.

A legfelső szint, a rezidencia és a tetőterasz méltán kap nagy figyelmet, de milyen lett a pince a felújítás után?
Érdekes, komplex feladat volt egy nyirkos, sötét pincéből – ahol a fal mállott, fehérlett a sókivirágzástól – egy olyan teret varázsolni, ahol sok funkció kap helyet. Biztosítani, hogy a szálloda dolgozói megfelelő körülmények között készülhessenek, láthassák el napi teendőiket. Az alapmegerősítés után a meglévő padlószintet elbontottuk, és 60-80 centivel lejjebb építettük meg, mindezt úgy, hogy az épület a mértékadó talajvízszintbe merül.

A több rétegben szigetelt alaplemezzel szemben fő szempont, hogy ne jelenhessen meg a víz, ahogy régi bérházakban a Duna magas vízállásánál szokott előfordulni. A falakba injektált vízzárakat, kenhető és bitumenes vízszigetelést, előtét-falakat, páraáteresztő vakolatot készítettünk.

A közösségforgalmi mosdót leszámítva egy az egyben üzemi terület lett a pince, az a szálloda kiszolgálásának szíve, központja. Gépészeti helyiség van benne, innen biztosított a ház hideg- és melegvíz-ellátása, fűtése (gázutánpótlása), itt készülnek az éttermi fogások az üzemi konyhában. Mivel a ház frisslevegő ellátását szolgáló légtechnika-vezetékeket nem lehetett a mennyezetben elvezetni (belmagasság csökkenés), ezért külön süllyesztett szerkezetet csináltunk neki az alaplemezben: 120 centi széles, két méter magas vasbeton folyosót, amit padlóval fedtünk el.

Az elnöki lakosztálynak otthont adó rezidencia-szint látogatóként lenyűgöző, de milyen volt egy építőmérnök szemével?
A szerkezeti bontást, építést és megerősítést követően belekóstoltam az építészeti vonalba, ahol a magas, ötcsillagos esztétikai funkció kielégítése került előtérbe. Ezt nagyon élveztem. Komoly feladat a csupasz szerkezetből, illetve gipszkarton válaszfalakból, általános esetben is, pláne a két rezidenciánál (140 és 300 m2 lakrész, 150 és 220 m2 burkolt terasz, valamint bokrokkal és fákkal beültetett, padlósíkból kiemelt kert sáv) egy olyan teret kialakítani, ahol aztán elnökök vagy akár világhírű rocksztárok – a két lakosztály egybenyitható – szállnak majd meg.

A kilátás a városra páratlan. Előfordult, hogy magam is belefeledkeztem pár perce az utca forgatagába, a környező épületek látványába.

Na, de vissza a rezidenciához: a teljes homlokzat mentén belmagasság méretű üvegportálok (még a poligon-udvart lefedő üvegtető, azaz a belső udvar felé is); tágas, panorámás hálószoba és nappali; a műemléki tetőfelépítmények és tornyok között húzódó terasz; fa parketta és tapéta falburkolat. A poligon-udvart lefedő üvegtető körül a kerengő oldalfalának burkolata új gyártású Zsolnay-kerámiából készült. Érdemes megemlíteni még az egyedileg tervezett bútorokat – például a 3 méter hosszú kanapét, king size bed. Egyedi, függesztett, oldalfali és álló világítótestek emelik a terek hangulatát, megjelenését. Sőt az óratoronyban egy lehallgatásbiztos szivarszoba is kialakítható. Szauna, gőzkabin, és a török fürdők hangulatát idéző óriási, Olaszországból érkező kerámia fal- és padlóburkolat (1,5 m x 3,0 m laponként), a teraszon jakuzzi – egyszóval pazar.

Ne csak a vízről, a tűzről is beszéljünk kicsit, mert a tűzvédelem egy sima irodaháznál is komoly feladat.
Itt annál is inkább, mert a Hyatt szállodalánc tagjaként a magyar szabványnál szigorúbb követelményeknek kellett megfelelnünk a kivitelezés során. A meglévő-megmaradó födémeknél, mint említettem, tűzgátló bevonatolást csináltunk. Készítettünk egy új, füstmentes menekülőlépcsőházat, amely a tetőtől a pincéig összeköti az épület valamennyi szintjét. Tűzjelzésre a lépcsőház tetején hatalmas ventilátorok indulnak be, és az így létrejövő túlnyomás gátolja meg, hogy füst jusson a lépcsőházba.

A menekítési útvonal is érdekes: a fő kiürítés a pincébe vezet, onnan egy hátsó lépcsőházon át lehet kijutni a folyosóra, majd a Petőfi Sándor utcára.

Mindez azért szükséges, mert a fő műemléki rész, a passzázs, anyaghasználata miatt nem feleltethető meg a szabvány szerint előírt, tűzteherrel szembeni ellenállásnak, így az nem funkcionálhat csoportos kiürítési útvonalként. A passzív védelem részeként építettünk be 30-60-90 perces tűzgátló vasbeton-, tégla- és gipszkarton-falszerkezeteket, biztonsági ajtókat és ablakokat, robbanás okozta lökéshullámra megnyíló üvegfelületeket. És természetesen megtalálhatók a menekülési irányfény-jelzők is. A pincében, a régi banki trezor helyén hatalmas víztartályt építettünk vasbetonból. Innen két nagynyomású szivattyú pumpálja az épület összes szintjének sprinkler-fejeibe az oltóvizet A homlokzaton menekítési pontokat helyeztünk el. A Ferenciek tere felől nézve a sarokrész melletti nyílásoknál kis piros pontok vannak, ahonnan a tűzoltók darusautóval tudnak szükség esetén menekíteni.

Rengeteg apró különlegességet, érdekes részletet rejt az épület. Van személyes kedvence?
A műemléki terek önmagukért beszélnek. A passzázs vasöntvényei közül egyik kedvencem a gondolkodó majmot ábrázoló, illetve nagyon szeretem a mozaikberakásokat is. Többedjére is lenyűgöző az épület belsejében elhelyezett két üvegkupola, illetve az átjáró díszítettsége. A Ferenciek tere felőli főbejárat felett, az első emeleten van egy szoba, amelynek a fürdőszobájából egy földtől a mennyezetig érő, félköríves homlokzati üvegablak mögül nézhetnek ki a vendégek.

Hasonló a sarokszoba pár emelettel feljebb, egy szintén zseniális fürdővel, ahonnan látható a teljes Ferenciek tere. A kikapcsolódás mesteriskolája lehet itt a fürdőkádban ülve a tér forgatagába feledkezni.

Különleges a rezidenciaszint óratornyában kialakítható dohányzó, szivarozó helyiség is. De mondhatok maradandó építészeti kihívást: a tetőszinti lakosztályokban másfél méter széles, három méter magas burkolólapokat helyeztünk el a falon és padlón. Ezeket csomagban, autódaruval kellett felemelni a tetőszinti teraszra. A beépítési helyükre juttatáshoz minden egyes ajtónyílás felett egy kis ablakot vágtunk, hogy lapjával be lehessen húzni, miközben ide-oda nyaklott a nem egész egy centiméter vastag anyag. Ezek a lapok márványerezetesek, „A” és „B” oldaluk van. Az „A” oldalnak folytatólagos tükörképe a „B”, ezáltal nagy, egybefüggő felületek készíthetők – ez nagyon jól néz ki.

Egy ekkora munkánál alighanem akadtak holtpontok, amelyeken egymást segítették át a szakemberek. Mennyire koncentrált ki-ki a saját területére, és mennyire tartották egymással a kapcsolatot?
A műemléki „terep” számomra új volt, így igyekeztem sokat tanulni, ellesni Pétertől és Andrástól [Horváth Péter és Tóth András – a szerk.]. Azt gondolom, hogy a projekt alatt sokat csiszolódtam, egyenrangú partnere lehettem két építésvezető társamnak. Mindhárman elég különbözőek vagyunk, többször előfordult, hogy egyénileg kerestük a megoldást, talán a feladatok mennyisége és komplexitása miatt. Lehet, hogy furán hangzik, de sokszor nem volt idő ezeket megbeszélni, mindenki a saját részében mélyedt el. Azt gondolom, hogy egy hatékonyan dolgozó, a napi rendszerességű tervezői vagy megrendelői változtatásokra-igényekre gyorsan reagáló, profi csapat tagja lehettem. Személy szerint rengeteget tanultam ezalatt a két év alatt. Büszke vagyok arra, hogy részt vehettem a Párisi Udvar Hotel Budapest megépítésében-felújításában. Örömmel tekintek vissza.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Dunaparton, műemléképületben – ilyen hotelekkel gazdagodott Budapest az elmúlt években

Dunaparton, műemléképületben – ilyen hotelekkel gazdagodott Budapest az elmúlt években

Ami közös bennük: mindegyik prémium minőségben készült és gazdag történelmi múltat hordoz.

Közönségdíjat nyert a Párisi Udvar az Architizer A+ Awardson

Közönségdíjat nyert a Párisi Udvar az Architizer A+ Awardson

A már eddig is számos díjat nyert épület most rangos nemzetközi elismerésben részesült.

Hirdetés