Tudósok Fája

Saxon-Szász János + 3h építésziroda (Gunther Zsolt, Kállay Gábor, Fekete Nóra) megvételt nyert munkája az MTA Tudománytér pályázatára.

Lépték/Lépésváltás a Széchenyi István téren – dimenzióváltás a tudományban mottóval adta be pályázatát Saxon-Szász János és a 3h építésziroda (Gunther Zsolt, Kállay Gábor, Fekete Nóra) a Magyar Tudományos Akadémia által a székháza előtt felállítandó köztéri műalkotás létrehozására kiírt pályázatra. 
 

 

A pályamunka reagál a rend és a káosz dichotómiájára, amely a tudomány egyik központi kérdése az ókori görögök óta. A tudomány szereti a rendezettséget, a bizonyított és leírható törvényszerűségekben hisz. Ezzel szemben áll a természet látszólagos káosza. A tudomány ebből a vélt rendetlenségből igyekszik rendet teremteni kutatási folyamatai során. Pályázatunk nem a tudomány egy sajátos területére koncentrál – bár bizonyos, határozott irányok kiérezhetők belőle –, sokkal inkább a tudomány fent említett általános kérdését tartja fókuszban.

A fa ősidők óta kiemelt szerepet tölt be a különféle kultúrákban. Konkrét biológiai jelentésétől eltérően megjelenik mítoszokban, vallásokban, népmesékben, az irodalomban és a képzőművészetben, de a tudományban sem maradt meg csak az eredeti jelentésénél. Pályaművünk, a Tudósok fája, mint interaktív tér-jel gondolati ihletője az Édenkertben rejlő „Tudás fája”, a tudomány jelképe. A tudomány egésze az emberiség tudósainak kis lépéseiből, zseniális felfedezéseiből adódik össze, így összpontosul a sokaság az egyben. A Tudósok fája a szerteágazás és az összerendeződés, az azonos, de különböző léptékű formák oda-vissza hatásának terepe.

A Széchenyi István tér felől, a Magyar Tudományos Akadémia épületébe való ki-bejárás a Tudósok fáján keresztül lehetséges. A tudomány kertjéből kisarjadó fa-szerű térburkolat elemei, a tudományágak szerves, egymásra épülő összetettségét, egyben a tudós közösség sokaságát jelképezik. A Tudósok fája bejárható utat kínál az Akadémia 200 éves múltja, jelene és jövője között. A struktúra osztottsága a természet törvényszerűségeinek növekedési elvét követi, s miközben térburkolatként urbánus területen fekszik, kapcsolatot épít a park ősfáival, zöld területeivel. 

 

 

A térburkolat formái az Akadémia előtt síkban terülnek el, ennek centrumában – a főbejárat ellenpólusaként – áll a tér-jel, amely három dimenzióban oldódik fel a rendezetlenségben. A magasba törő tér-jel igyekszik kiszökni fizikai világunkból, még kisebb részegységekre bomlik, mint a 2 dimenziós eredője, s egyre inkább a súlytalanság érzetét kelti. Az alkotás összelemszáma meghaladja az Akadémia fennállásának évszámát, és a 200. elem külön anyagot és megvilágítást kap, mely ennek az évfordulónak állít emléket.

 

 

Az „elanyagtalanított” tér-jel egyben interaktív fény-jel, mely kapcsolatban van a MTA épületén belül folyó munkával, és fénymodulációival visszahat a kutatások eredményeire, a tudományos és művészeti történésekre, interdiszciplináris módon képviseli a tudomány és a művészet kapcsolatát. Az Akadémia előterében rendezett kiállítások egy-egy aspektusára, vagy éppen mondanivalójára tud reflektálni egy autonóm művész, aki a külső tér-jel fénykompozícióját generálja. A tér-jel története tovább íródik, újabb jelentésekkel gazdagodik. Nem állandó alkotás jön létre, hanem egy folyamatosan változó, több művész interakciója által beindult alkotási folyamat válik láthatóvá, amely a tudományos módszertan jellegével párhuzamosan működik.

 

 

3h Építésziroda | Web | Facebook | Instagram
Saxon-Szász János
Web | Facebook | Instagram

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Tudósok Fája

Tudósok Fája

Saxon-Szász János + 3h építésziroda (Gunther Zsolt, Kállay Gábor, Fekete Nóra) megvételt nyert munkája az MTA Tudománytér pályázatára.

Séta közben

Séta közben

Turányi Gáborra emlékezik egykori tanítványa, Pozsár Péter.

158 - 2020/2

158 - 2020/2

Megjelent az OCTOGON magazin idei második lapszáma, amely a rendkívüli helyzetre való tekintettel ingyen, online elolvasható itt. Az előző, műemlékes tematikájú lapszámunkból a 158-asba áthúzódó műemlék rekonstrukciók (EIFFEL-műhelyház, Ligeti-műteremház, a vári Lovarda és a Főőrség) bemutatása mellett egy igazán figyelemreméltó ausztriai síház-épületet Artmurban (Nagy Csilla és Tóth Zoltán, Artgoup), a Boldog Özséb kilátó épületét, vagy Ekler Dezső legújabb alkotását is megismerheti az olvasó friss magazinunkból. Címlapunkon a Neumann János Egyetem új campusának lenyűgöző épülettömbje szerepel (Bánáti + Hartvig Építész Iroda), illetve a most befejezett épületek és elsőként a magazinban bemutatott projektek sorában a Gutowski Robert és tervezőtársainak új pátyi templomáról olvashatnak. Kendik Gézáék tervei alapján egy egykori ipari épület alakult át, míg a bemutatott irodai terek közül a Telekom, az átépített Pajtás Étterem, a napjainkban éppen főszerepet játszó Netpincér irodáját ismerhetik meg belülről. Mindezeken túl a Zen Garden nyaralótelep, a Főfotó, a Lőrinc pap téri jezsuita templom „gyermekfoglakoztatója” és az új játszóhellyel gyarapodó és megújuló Thália Színház gazdagítja a lap tartalmát.

Hirdetés