A FUGA kiállítása még januárban is látható és erősen ajánlott.

Néhány hete a FUGÁban kiállítókkal együtt tettük fel a kérdést: Miért kell tudnunk, ki volt Gio Ponti. Nos, mi már tudjuk, és most megosztjuk olvasóinkkal is. Ettől függetlenül arra biztatunk mindenkit, járjon maga is utána. Január 10-ig még megtehető!
 


Gio, azaz Giovanni Ponti olasz építész (1891-1979) nem tartozik az építészet közismert világnagyságai közé, holott korának jelentős alkotó egyénisége. Reneszánsz művész volt a huszadik században, sokoldalúsága lenyűgöző: túl az építészen, Gio ipari formatervező, bútortervező, képző- és iparművészművész, díszlet és kosztümtervező, tanár, író és 1927 és 1941 között, majd 1947-től az általa alapított, máig hírneves „Domus” szerkesztője is. Mindent ugyanazzal a lankadatlan energiával és virtuozitással tervezett, legyen szó kiskanálról vagy felhőkarcolóról.

Villa Tataru, Kolzsvár
Modena, banképületRóma, matematikai fakultás


Tervezett villát (nem csak házat, evőeszközt is!), társasházat, felhőkarcolót és templomot, virtuóz kreativitása az építészetben a feladathoz illő stílus megtalálásában érhető tetten. Építészeti életműve változatos, és jól tükrözi a huszadik század szemléletének alakulását. Munkáin a nálunk római iskola néven ismert háború előtti olasz modern épp úgy nyomott hagyott, mint a nemzetközi modernizmus, az art deco, vagy akár a brutalizmus. Számos külföldi megbízása volt, állnak épületei Caracasban, Teheránban, Hong Kongban, Eindhovenben és Kolzsváron is. Ponti szerepe az olasz formakultúrában ugyanolyan meghatározó, mint mondjuk Le Corbusier-é a francia- vagy Kozma Lajosé a magyar építő- és iparművészetben. Élete utolsó évtizedeiben az egész olasz közélet „Papa Ponti” néven tisztelte.

Épületein mindig hangsúlyos szerepet kaptak a társművészetek. Saját tervezésű épületkerámiáit máig gyártják, művészi kerámiamunkái – tálak, szobrok, vázák – a keletkezési idejük jellemző stílusában készült brilliáns átiratai az európai civilizáció nagy korszakaiban élő motívumkincsnek. Hiába közhelyes: életművében van valami nagyon „olasz” – egyszerre klasszikus és modern, könnyed és monumentális. Bútorai, lámpái minimalizmusuk mellett is klasszikusan elegánsak, artisztikusak. Pontit a finom részletek, textúrák iránti fogékonysága rokonítja a mai ízléssel, klasszikusan dús dekorativitása pedig egzotikusan vonzóvá teszi. Tutto Ponti címmel Párizsban 2019-ben életműkiállítással emlékeztek halálának negyvenedik évfordulójára.

 


A Fuga Ponti-kiállítása annyiban „tutti”, hogy fókuszában nem pusztán Ponti életműve áll, hanem az arra adott kortárs reflexiók, melyeket különböző művészképzésekben résztvevő hallgatók készítettek. A kezdeti felvetés Ponti-épületek megmodellezése volt, menet közben azonban szerencsésen módosult a feladat, az került előtérbe,

hogyan gondolkodnak 2020-ban a hallgatók arról, amit Ponti alkotott

Az egyik kurzus két szemeszteren át négy témára szervezett egy-egy projektet Dévényi Tamás vezetésével az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karon. Az első téma Pontinak egy egyszerű, modern elvek szerint komponált villa-homlokzata volt, mely alapján a hallgatóknak tetszőleges anyagból és tematika mentén kellett a formából kiinduló kompozíciókat alkotniuk. Dévényi Tamás kedvence az a munka, amelyik – Ponti formatervezői munkásságára is utalva – egy működő lámpa képében álmodta újra a homlokzat kompozíciós rendjét. A feladat megoldása során a hallgatók nem csak az alkotó gondolkodási mechanizmusába tekinthettek bele, de a modern építészetnek azzal a vonásával is szembesültek, ahogy az a homlokzatok geometrikus kompozíciójának egyensúlyát megteremti.
 

 

A második feladat reflektál arra a gyakorlatra, ahogy Ponti a társművészeteket, képzőművészetet az építészeti alkotásba bevonta. A Páduai Egyetem két épületének, a Palazzo Bo lépcsőjének, illetve az egyetem Ponti által tervezett új épületének az építész által kezdeményezett freskó- és szobordíszei az építészeti teret egyedi műalkotássá változtatják. A hallgatók feladata az volt, hogy „visszaadják a saját egyetemükön található lépcsőház önbecsülését.” 

„Lehet-e tanulni Pontitól? Kell-e tanulni Pontitól? Választ várok, na nem ez utóbbi két kérdésre, hanem az elsőre: mit kéne tenni ahhoz, hogy hellyé váljon ez a szomorú vertikális közlekedő?”

Palazzo Bo lépcsőháza, építész: Gio Ponti, freskók: Fulvio Pendini, Padova

A következő feladat kiindulópontját Ponti csempekollekciója adta, melyet a Salernoban épített Hotel Parco dei Principi szállodához tervezett. Az eredeti Blue Ponti sorozat elemei 20x20x1,3 cm-esek voltak, 33 különböző elemből állt, melynek egyes darabjait ma a Francesco de Maio kézműves kerámiaüzem gyártja, míg az eredeti kollekció aranyáron talál ma is gazdára. A hallgatók feladata maximum 33 elemből álló rendszert betartva Ponti kultikussá vált sorozatának mai értelmezése volt.
 


A záró feladatban az 1964-1970 között épült Tarantói Katedrális kupolát helyettesítő áttört vasbeton szerkezetének apropóján arra kereste a választ, hogy mit jelent ma az a szimbolika, amellyel Ponti a katedrális épületében a vallásos tartalmat a város tengeri hagyományaival egyesítette. Mit jelent számunkra ez a direkt megfeleltetése a szélnek, tengernek, hajóknak, vagy éppen a tengerfenéknek? – teszi fel a kérdést Dévényi a tudatosan vitorlát szimbolizáló épület kapcsán.
 


A BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszékén Falvai Balázst és Török Dávidot, a tanszéki tervezés 2-es tantárgy felelőseit kereste meg Karácsony Tamás, a Ponti-projekt ötletgazdája. A témavezetőknek és a konzulenseknek – Sugár Péter, Selényi György, Dankó Zsófia – a témához kapcsolódó vetítést tartott, a hallgatói csoportok pedig az épületekről összegyűjtött fényképeket kaptak. Ebből, vagy saját gyűjtés alapján kellett minden csapatnak egy témát választania, olyan jellegzetes részletet, nézetet, tárgyat, aminek alapján aztán makettet készítettek. A cél nem a hiteles modellezés volt, hanem a téma lényegének térbeli megragadása 60/45 cm befoglaló méretű térbeli papírmodellel, egy olyan relieffel, ami vágásokkal, hajtásokkal elkészíthető, könnyen mozgatható. Az épületek/bútorok értelmezését, értő bemutatását várták a hallgatóktól, a témák  „részletes, alapos és személyes megfejtését” kérve. Végül 14 csoport készített makettet, a legkülönfélébb anyagokból és felfogásban.
 


A kiállítás a hallgatói munkákat mutatja be Ponti épületeinek fotóival, illetve a hazai Ponti-rajongók levelezésével, kommentjeivel, valamint Pontinak egy monitoron futó iparművészeti munkáival kiegészítve. A sajátos tárlat szülőatyja Karácsony Tamás, a „Ponti-fanclub” elindítója, akinek a kiállított együttes saját személyes műalkotása. Maga tervezte a forgatható rácsos posztamenseket, melyek csúcsán foglalnak helyet a modellek, alattuk az ihletet adó Ponti-épület dokumentációjával. Az artisztikus árnyékokkal gazdagított kiállítótér újra értelmezi az építészeti kiállítás műfaját, egy magasabb szintre emelve azt. Egyúttal fizikai mivoltában illusztrálja a projekt kiinduló tételét: akkor érdekes a múlt, ha saját korunk szűrőjén át desztilláljuk, és állítjuk elő belőle a magunk hiteles eszenciáját. És persze az sem árt, ha eközben a szemet is gyönyörködtetjük...
 

 

Szubjektív válogatás Gio Ponti életművéből

Megtekinthető: 2022. január 10.
Kurátorok: Dévényi Tamás építész, Karácsony Tamás építész
„Levelezőtársak”, akik a kiállítás anyagát gondozták: Arnóth Ádám építész, Dévényi Tamás építész, Juhász Bálint művészettörténész, Karácsony Tamás építész, Lampert Rózsa építész, Péterffy Miklós építész, Vass István Balázs építész
Hallgatói munkák: A Szent István, ma Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, Épülettervezés Tanszék, Dévényi Tamás kurzusa
Térbeli kompozíciók: BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszék, TT2, Dankó Zsófia, Falvai Balázs, Sugár Péter, Török Dávid kurzusa
Grafika: Czakó Zsolt

 

 

További fotók a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Lakhatás, ahogy mi látjuk

Lakhatás, ahogy mi látjuk

A MOME Építészeti Intézet kiállítása a FUGÁban.

Pálya a mélyben

Pálya a mélyben

Posztstadion stádium kiállítás a FUGA-ban.

Tárgyak a jövő tervezőitől

Tárgyak a jövő tervezőitől

A MOME Tárgyalkotás szak hallgatóinak kiállítása

Hirdetés