Hirdetés

Egy térképen megtalálható több mint 200 budapesti és vidéki épület története.

Több mint 200 budapesti és vidéki épületet helyezett el egy interaktív térképen a Lechner Tudásközpont, melynek köszönhetően már nemcsak a homlokzatokat látjuk, hanem megismerhetjük az e mögött álló történetet. 

Egy épület nem határozható meg csupán egy házszámmal, hiszen minden háznak története van. A Lechner Tudásközpont gondolt egyet, és egy térképre tette 200 budapesti és vidéki épület fotókkal illusztrált kalandos történetét. Tudtátok például, hogy a ferencvárosi Dandár-fürdő 1930-ban 24 kádas tisztasági fürdőként kezdte meg működését? És azt, hogy a tihanyi Rege Cukrászda az 1960-as években a magyar kulturális élet meghatározó alakjainak közkedvelt találkozóhelye volt? A folyamatosan gyarapodó, fotókkal illusztrált írások között magyarországi középületek – többek között fürdők, szállodák, színházak, templomok, pályaudvarok – és bérházak egyaránt felbukkannak és a keletkezésük éve, története és a stílusjegyek mellett az építészről is fontos információkat tudhatunk meg a Köztünk élő építészet térképén. A hazánk építészeti kultúrájából ízelítőt nyújtó rövid történetek forrásai a Lechner Tudásközpont 2016 óta közölt építészettörténeti cikkei.

Mindennek persze volt már egy előzménye: a Tudásközpont dolgozói korábban már készítettek egy ilyen térképet Híres emberek Budapestje címmel.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

145 éve született Diescher József

145 éve született Diescher József

Tervezett és épített gazdasági-, vasúti- és gyárépületeket, lövöldét, műtermet vagy éppen templomot, legismertebb alkotása a Pálmaház.

Az épületek és az építőipar 2050-re elérheti a nettó nulla karbonkibocsátás

Az épületek és az építőipar 2050-re elérheti a nettó nulla karbonkibocsátás

A World Green Building Council jelentése megmutatja, hogyan lehet mindezt elérni.

Geotermikus energia: Szeged Európa élvonalába ugrik

Geotermikus energia: Szeged Európa élvonalába ugrik

Amikor a geotermikus rendszer teljesen kiépül, akkor a szegedi lehet Európában a második legnagyobb a reykjaviki után.

Hirdetés