Majdnem beton templom, földből és fából

Magyar építészek terveztek a helyi közösség számára fontos épületet Ghánában.

• Szöveg: Irimiás Balázs
• Olvasási idő: …

Hirdetés

Ghánában járunk, ami nemcsak abban különbözik nyugat-afrikai szomszédaitól, hogy angol nyelvű és elsőként szabadult fel a britek uralma alól, hanem abban is, hogy a környék legstabilabb demokráciája, ahol sikeres állami program segíti a tengerentúlról hazaköltözni vágyókat. A rabszolgakereskedelem korában Ghána erődített kikötői voltak az afrikai diaszpóra jelentős részének az utolsó emlékei az őshazáról, amit a “visszaút nélküli ajtókon” át hagytak el, ami egyenesen a rabszolgakereskedők hajóira vezetett. Az angol nyelv és a politikai stabilitás mellett ugyanezek az ajtók segítik most a generációkon átívelő traumák helyszíni feldolgozását a visszatelepülőknek.

Ghánában a keresztény hit is erősen tartja magát, Accra-ban minden négyzetkilométerre 10 bejegyzett templom jut, ezek jórésze a karizmatikus keresztény egyházakat képviseli. A tévécsatornák naponta több órában közvetítenek prédikátorokat, akik közül néhányan celeb státuszt vívtak ki maguknak, “televangelista” néven hivatkozik rájuk a sajtó.

Ebbe a környezetbe, aminek tengerparti, szubtrópusi esőerdőkkel tarkított része észak felé fokozatosan átvált szavannába, már korábban is épült magyar önkéntesek kezdeményezésére iskola (Newill Academy), Funk Bogdán, jelenleg Svájcban élő magyar építész, egykori himalájai és kambodzsai önkéntesünk kezdeményezésére. A Csoma Szobája Alapítvány felújítási és napiskola építési projektjeit ismerve keresett meg egy közepes méretű magyar kivitelező cég, a Lakógép alapítója, hogy ők korábban is támogattak már mindenféle iskolaépítéseket Ghánában, de most egy 500 fős római katolikus templom építésével keresték meg őket, és szívesen látnák, ha valaki magyar részről tudná koordinálni az egészet. Azt sem bánják, ha valamilyen kreatív formában csarnoképítési technológiával tervezzük, mert úgysem szeretnék nagydobra verni, csak a saját jóérzésük miatt támogatják az egészet.

Összeállítottam egy csapatot kipróbált, egykori Csomás önkéntesekből és művezetőkből, Szelecsényi Balázs (jelenleg Hellowood vezető tervező) és Bárdi Emese (szabadúszó építész) és így indult egy évvel ezelőtt, ismerkedésünk Ghánával. Már az első látogatásunk alkalmával éreztük, hogy sokkal izgalmasabb lehetőségek is kínálkoznak, mint a hullámlemezzel fedett előregyártott vasbeton váz.

Van-e értelme templom építésének? Kihasználatlan bazilikájáról a szomszédos Elefáncsontpart már elhíresült, és nemrég Accra-ban is leállítottak egy megaprojektet, amibe az előző kormány is belebukott. Kalauzunk Richard Baafi atya volt, aki cserediákként került Budapestre, jelenleg a kontinens egyik legnagyobb létszámúra nőtt expat miséit vezeti vasárnaponként a Bazilikában, angol nyelven. A kezdeményezés is az övé, egy Afrikát segélyező szervezetet (ACECD) vezet, melynek fő támogatói Magyarországon élő külföldiek, akik, nem meglepő módon, a miséire járnak. Segítségével megbizonyosodtunk arról, hogy az igény és a templomba járási hajlandóság Ghánában rendkívül magas, köszönhetően talán a táncolós, éneklős, vidám hangulatú igehirdetéseknek. 

Végiglátogattuk a fapiac elérhető fűrészáru kínálatát és a helyi kőbányákat, találkoztunk jegyzett építészekkel és kivitelezőkkel ennek eredményeként született meg a koncepció. Az esős évszak áradásai miatt a föld alatti szerkezetek betonját nehéz versenyképes áron kiváltani, ezért azt meghagytuk, de minden egyéb szerkezetben olyan fenntartható anyagokat kerestünk, amik a helyi környezetben jól másolható mintaként szolgálhatnak egyszerű elvek demonstrálására. Kihasználva azt, a Himalájában már bizonyított módszert, miszerint minden nyugati ember által épített épület automatikusan menő és azt rögtön utánozni fogják.

Így alakult ki, egy több fázisban is felépíthető, különálló harangtoronnyal és kápolnával rendelkező, a föld alatt beton, a föld fölött döngölt föld anyagú épület, melynek padlója és lábazata helyi, rozsdás és kékes árnyalatokban úszó természetes pala, nyílászárói és tetőszerkezete helyi keményfa, héjalása pedig állókorcos réz vagy alu-cink lemez, gerincén kiemelt átszellőztetéssel, körülötte pedig egy édenkert jellegű dús növényi védőgyűrűvel, ami a temperált levegőt állítja majd elő egész éven át. Fő üzenetei: váltsuk ki a betont helyben kitermelt földdel, az amúgy is elterjedt fémlemez fedéseket szellőztessük át, és temperáljuk a környezetet dús növényzettel, ezek garantálják a gépi hűtés nélkül is élvezhető klímát egész évben, és gyűjtsük az esővizet az esős évszakban, hogy a száraz évszakban legyen mivel locsolni a kertet.

Amikor egy éve megérkeztünk, a telken már elkezdték irtani az ott élő teak fa állományt, hogy helyi szokás szerint, tarvágással és a telek teljes legyalulásával készítsék elő az építkezést. Első lépésként, Richard atya segítségével, leállítottuk a tarvágást és minden egyes növény megőrzését kértük. Az épületet legtávolabb az úttól, a legmagasabb pontra húztuk hátra, figyelve a lehető legkevesebb növényzet bolygatására. Alakját annak köszönhette, hogy tanulmányozva a hasonló méretű helyi templomokat, ez az alak biztosította a legtöbb embernek a közelséget az oltárhoz és az igehirdetéshez. Belső terében szintén a helyi, egyszerű, fenntartható és letisztult anyaghasználatra szeretnénk törekedni, frissen jelentkezett egy magyar belsőépítész stúdió, akik felajánlották pro bono segítségüket a tervezésben, annak eredményeit az idő előrehaladtával szintén láthatjuk majd. A földépítés kivitelezésében pedig a Kanea Kasa csapatával szerződtünk le, akik a kontinens legismertebb építészeivel (Adjaye Associates) már megépítették Afrika legnagyobb föld épületét, a MOWAA múzeumot Nigériában.

A projektet kezdetektől fogva bemutattuk a falu vezetőségének és a falu népének is, hogy megelőzzük az információhiány okozta találgatást, és hogy hatékonyabb legyen az építési elvek átadása is. Tervezett befejezése, amennyiben sikerül az anyagiakat megteremteni, 2027-re reális.

További képek és rajzok a cikk végén található galériában!