75 éves a KÖZTI Zrt., amelynek szakemberei az elmúlt évtizedek során számos ikonikus épületet terveztek Magyarországon. Erről szóló írásunkat a 194-es, 2024/6-os lapszámból közöljük.

Rengeteg, mégis egy név. Számos ikonikus munka, mégis egyetlen brand. Ha az utcán bárkit megkérdeznénk arról, hogy szerinte melyek a háború utáni építészet legismertebb alkotásai – jelentős aránya a válaszoknak biztos, hogy KÖZTI-s épület lenne. Körszálló? KÖZTI. Ferihegy II? KÖZTI. Papp László Sportaréna? KÖZTI. A sort folytatva megtölthetnénk ezeket az oldalakat kizárólag híres épületek megnevezésével, és sokunknál emelkedne meglepetésünkben a szemöldökünk azt a mondatot hajtogatva: „Oh, tényleg! Hát azt az épületet is ők tervezték!”

Az ifj. Dávid Károly tervezte, 1953-ra elkészült Népstadion makettje (Fotó: KÖZTI Zrt. archívuma)

Nincs még egy ilyen ma is létező iroda, amely ennyi híres munkával örvendeztette meg amúgy sem unalmas 20-21. századi építészetünket. Unikális, hogy egy nagy létszámú vállalat a mozaikszó tömör egysége mögött végig képes volt mindemellett az individuumokat is kiemelni, a nagy projekteket vezénylő építészek személye tehát soha nem maradt ki a reflektorfényből. Napjaink egocentrikus, vagy épp sztárépítészeket kultiváló világában ez az attitűd nagyon tanulságos kellene legyen – nem is véletlen, hogy a személyiséget nem elnyomó, de mégis kollektíva-tudatban sikerült legyőzni az időt, az irodákat megviselő korszakok rögös útjait.

A Középülettervező Vállalat 1949-ben jött létre a Magasépítési Tervező Intézetből kiválva. Ipari épületeken kívül a középületek lehető legtöbb típusában alkottak maradandót – terveztek oktatási épületeket, kórházakat, sportlétesítményeket, kulturális központokat, turisztikai beruházásokat és műemlék-helyreállításokat is. A vállalaton belül ezeket a típusokat önálló irodákra, stúdiószerkezetre osztva tervezték meg. Mind a szocreál, mind a késő modern magyar építészetet végigkísérte ennek a rendszernek a működése, és végül a határon túlra is sikerült átlépni – leginkább Algériában, de az Egyesült Arab Emírségben is volt kihelyezett irodájuk.

A Budapest Sportaréna, alias a Kavics 2003-ra készült el. Tervezők: Skardelli György, Pottyondy Péter, Gáspár László, Lázár Ferenc (Fotó: Polgár Attila, KÖZTI Zrt. archívuma)

Elérkezve a rendszerváltáshoz – a vállalat egyedülálló módon élte túl az időszakot részvénytársasággá alakulva, és még ekkor sem veszített korszak-meghatározó erejéből, ha csak az 1990-es évek elejének legszimbolikusabb épületére, a Zalaváry Lajos-tervezte East-West Centerre gondolunk.

Napjainkra a stúdiószerkezet átalakult, nagyobb az átjárás a munkák között és a KÖZTI mint brand is hangsúlyosabb a korábbiaknál – 2015-ben Hübner Teodóra grafikus meg is reformálta a teljes arculatot. A 2000-es évek óta már csak fenntarthatóbb építészetünket is propagálva helyeztek nagyobb hangsúlyt az épületrehabilitációkra portfóliójukban – ebben a Zeneakadémia, a Várkertbazár, az Eiffel Műhelyház felújítása zászlóshajót is jelentenek –, de még valahol az új Puskás Stadion is egy történet folytatása tulajdonképpen a régiből kiindulva. A következő oldalakon látni fogjuk azt is, hogy még a legősibb romjaink felújítása szintjén is egy új szemlélet kidolgozásában vannak jelen a piacon.

Marosi Miklós vezető tervezővel 2020-ban nyitott meg az Operaház Műhelyháza a régi Eiffel-csarnokban (Fotó: Bujnovszky Tamás)

Az újépítések terén ettől függetlenül nincs szó háttérbe szorulásról, a balatonfüredi nagyberuházások és az MVM DOME mindezt bizonyítják, ahogy a BudaPart-fejlesztésen tapasztalható KÖZTI-jelenlét is rámutat arra, hogy a kezdeti profil után immáron a magánberuházások és lakóberuházások terepén is a piacvezető irodák közé törnek.

Az idő előrehaladtának pikantériája, hogy saját korai épületeiket is felújítja az új kor új KÖZTI-gárdája most már. Igaz ez a kórházak és a sportlétesítmények esetében vagy mondjuk nemzetközi repterünk példáján, és hamarosan az emblematikus Körszálló is felfrissítést kap az azt létrehozó stúdió új generációjától. Nem beszélhetünk hát hullámvölgyről, és az elnyert pályázatokat látva a jövő sem kérdéses. Ez nem csak az említett individuum-kollektíva szerep kettős erősítésében rejlik, de a generációk közötti tisztelet, azaz a mesterekről való tanulás és a fiatal tehetségek egyenrangú értékelése is csillogóvá teszi az öt verzálist, csakúgy, mint régen. Úgyhogy irány az újabb 75 év!

További képek a cikk végén található galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Seuso-kincs a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Seuso-kincs a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Seuso-kincs Magyarországra érkezett részét a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki. A kiállítás belsőépítészeti kialakítását, installációját Jerger Krisztina művészettörténész koncepciója alapján a Narmer Építészeti Stúdió tervezte. A KÖZTI Zrt. építészeti tervei ehhez biztosították az építészeti/szakági hátteret. Cikkünk az Octogon magazin 171-es (2021/7-es) lapszámából.

Elhunyt Marosi Ernő akadémikus

Elhunyt Marosi Ernő akadémikus

A Széchenyi-díjas művészettörténész 82 éves volt.

Hirdetés