Persze nincs, de Winkler Barnabás és Hübner Teodóra könyve kárpótol...

A Zsolnay név hallatán sok szép szín juthat eszünkbe, sőt, leginkább a színek pazar orgiája. De szinte biztos, hogy kevesen gondolnak a rózsaszínre. Pedig a történet ezzel a színnel indult, és az, hogy ezt ma már tudjuk, egy megszállott gyűjtőnek és egy lelkes fotós-designernek köszönhető. A Rózsaszín Zsolnay című albummal Winkler Barnabás és Hübner Teodóra a művészettörténet számára ezidáig felfedezetlen, mások által dokumentálatlan designtörténeti területet tettek mindenki számára láthatóvá és elérhetővé. 
 

 

 

Adott egy soproni felmenőkkel büszkélkedhető, kezdetben zenetörténésznek készülő építész, ma már Ybl- és Prima-díjas, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, aki az országot járva a legapróbb faluban is utánanézett, hátha horogra akad egy újabb rózsaszín. Winkler Barnabás különleges ember, mindig mosolyog, de mindent halálosan komolyan vesz, legyen szó akár épületek tervezéséről, akár egyéb szenvedélyekről: az általa működtetett, a modern építészet mestereit bemutató HAP galériáról, a neki köszönhetően útjára indított poszthumusz Ybl-díjról, a balfi munkaszolgálatosoknak állított temetői emlékműről, vagy épp a rózsaszín Zsolnayról. Az első kancsót örökölte, aztán elkapta a gyűjtőszenvedély, és ötven év alatt gyűjteménye 1500 darabosra szaporodott. Legtávolabbi darabja Brüsszelből érkezett – ezt már megtudhattuk 2007-ben, a Kezdetben volt a rózsaszín… című, akkor még csak 500 darabot számláló kollekciót bemutató, különösen gusztusos kiállítású albumból. 

 

 


Adott tehát egy gyűjtemény, amely ma már Pécsett látható: a 10 éve megnyílt Kezdetben volt a rózsaszín… című állandó kiállítás a Zsolnay Negyed kínálatát gazdagítja. Akár szín, akár forma tekintetében e tárgyak meglepően modernnek hatnak, nagy tömegben pedig különös hatású installációt alkotnak. És valóban a modern design megszületésének pillanatában vagyunk, hogy miért éppen a frivol, édeskés, érzéki rózsaszínben, ezt már csak maga Zsolnay Vilmos tudná megmondani.

 


Adott egy merész vállalkozó, aki sikerre viszi a nagybátyjától átvett üzemet. A Zsolnay-gyár hírnevét megalapozó, az 1850-es évektől 1900-ig kezdetben kézzel, később gyári körülmények között gyártott rózsaszín mázas használati tárgyak jelentették ennek alapját, egyben az európai formatervezés történetének egyik első állomását. Ez az a pillanat, melyben a kézművesség átfordul a designgondolkodásba, az egyedi tárgy felkészül a sorozatgyártásra. Zsolnay Vilmos irányítása alatt hosszas kutatómunka és alapos kísérletezés után alakult ki a 60-féle eltérő rózsaszín máz.

A pink mázas edények – a kancsók, korsók, csuprok, köcsögök, kuglófsütők, tálak – saját korukban hatalmas népszerűségnek örvendtek, minden háztartásban megtalálhatóak voltak, és ez a siker alapozta meg a későbbi bátor fejlesztéseket, végső soron a Zsolnay-gyár nemzetközi hírnevét.

 

És végül adott egy pazar kivitelű kötet, amely a 2007-es album szerkesztési elveit megtartva erről mesél: a gyűjtőről, a gyárról és magukról az edényekről – képben és szóban egyaránt magas színvonalon. Nem album, nem is művészettörténeti kiadvány, sokkal inkább szubjektív vallomás egy szerelemről, amely ötven évvel ezelőtt Winkler Barnabás építész és a rózsaszín között született, és amelynek Hübner Teodóra, a kötet tervezője és fotó-designere méltó krónikása. A kétnyelvű kötetben Winkler Barnabásnak a gyűjtéshez kapcsolódó szubjektív hangvételű, könnyed történeteit Kovács Orsolya művészettörténész elemző írása egészíti ki, és helyezi művészettörténeti kontextusba. 

 

 

A rózsaszín Zsolnay - Történetek és képek a rózsaszín Zsolnay használati tárgyakról
Winkler Barnabás gyűjteménye és írásai / Stories and Pictures of the Zsolnay Pink Household Objects – The Collection and Writings of Barnabás Winkler – HAP Galéria, 2022

 

 

Sok gyönyörű rózsaszín Zsolnay a galériában! 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A kávézás, mint design és párbeszéd-serkentő

A kávézás, mint design és párbeszéd-serkentő

Finn és magyar kerámiaművészek mutatkoznak be a Határtalan Design kiállítás Találkozások című tárlatán.

Jordániában nyitott kerámiaműhelyt az egykori pécsi hallgató

Jordániában nyitott kerámiaműhelyt az egykori pécsi hallgató

A jordán származású Shatha Al-Majali előbb építésznek tanult, majd a PTE Művészeti Karán diplomázott 2020-ban.  

Fődíjasak lettek a hazai geológiai képződmények kerámia parafrázisai

Fődíjasak lettek a hazai geológiai képződmények kerámia parafrázisai

Nívós munkákat hozott a Kerámiaművészeti Biennálén most bemutatkozó diák szekció.

Hirdetés