Átadták az Egri I. Világháborús Emlékművet az Eger-patak mentén.

Az Egri Norma Alapítvány kezdeményezésére megvalósult Egri I. Világháborús Emlékművet 2022. március 17-én adták át Egerben, az Eger-patak mentén. A 350 elesett egri katona nevét fényvisszaverő festékkel megjelenítő, mederfalra tervezett alkotás, egyfajta hidat képez az elhunyt hős és a leszármazottak, emlékezők között – a névre vetülő fénysugár és a virágágyásokba ültetett pipacsok teremtenek kapcsolatot, teszik élővé az emlékezést. A különleges emlékművet Fajcsák Dénes építész – az arkt egyik alapítója – és az OCTOGON magazin tervezőgrafikusa, Borsa Aliz együtt tervezte.

 

Az Egri Norma Közhasznú Alapítvány célkitűzése az volt, hogy méltóképpen tisztelegjenek az I. világháborúban elhunyt egri hősi halottak előtt, egy emlékhely létrehozásával, amelynek végső kialakítását hosszú tervezési folyamat előzte meg. Borsa Aliz elmondása szerint a koncepció kitalálásakor arra törekedtek, hogy a lehető legfinomabb környezeti beavatkozással tudják létrehozni az emlékezés helyét. A 350 honvéd nevét és beosztását tekintették kiindulópontnak, melyet az Egri Norma Alapítvány kutató munkatársai bocsátottak rendelkezésükre.

„Akik itt szerepelnek, azokról nem tudunk sokat, de érző emberek voltak, álmokkal, vágyakkal. Hívta őket a kötelesség, és ők tették a dolgukat akkor is, amikor már kilátástalannak látták a saját jövőjüket – ez teszi számomra hőssé őket” – mondta el Herman István, a Norma Alapítvány elnöke, hadtörténész és ötletgazda, felhívva a figyelmet, hogy tanulnunk kell a sorsukból, halálukból.


A tervezés során a nevek mellől végül kikerültek a katonai beosztások.

„Ennek én személy szerint különösen örültem, mert így nem csak a halálban, de az emlékezés szintjén is minden halott közé valóban egyenlőségjel kerülhetett” – jegyezte meg Borsa Aliz.

A megfelelő helyszínt Fajcsák Dénes találta, miután felmérte Eger városának emlékművekkel való ellátottságát. Kutatásának eredményeként az Eszperantó sétány Kossuth Lajos és Klapka György utcák közötti szakaszát választotta ki az emlékmű helyének.
 


Az emlékmű 350 elhunyt honvéd nevét jeleníti meg egymás mellett és alatt, maximum hét sorban végig, a patak északi partját határoló belső falszakaszon. A betű kiválasztáskor Borsa Alizék szempontként fogalmazták meg, hogy a tipó valamely tulajdonságával emlékeztesse a befogadót az emlékmű katonai jellegére. Így a honvédség világában gyakran alkalmazott stencil betűk körében kezdtek el kutatni. Végső választásuk a Maro Bold lett, melyet Nikola Djurek tervezett és a Typotheque publikált 2021-ben.

„A betűtípus különlegessége abban rejlik, hogy az átlagoshoz képesti nagyobb x-magasság miatt könnyebben olvasható, hegyes végződéseivel és a szokatlan helyeken megszakított formái által pedig karakteres, a 21. századi esztétikai elvárásoknak megfelelő, reprezentatív megjelenést biztosít” – jegyezte meg a tervező.


A tervezés során az alábbi helyspecifikus szempontokat vették figyelembe: a patak déli partján található sétánytól való távolságot, ergo az olvashatóságot – ez illetve a patakmedertől való falmagasság határozta meg a betűméretet, a sortávolságot, és a sorszámot; a kőfelület heterogenitását; a fugázást és a festék fedőképességét, fényvisszaverő tulajdonságát. Ezeket a feltételeket helyszínbejárással és teszteléssel ellenőrizték.

Festőanyagnak egy fényvisszaverő tulajdonságokkal rendelkező festéket választottak. Az eredeti ötlet fluoreszkáló festéket alkalmazott volna, hogy éjszaka is megtekinthető és látható legyen az emlékmű, de a szintén egri feltaláló Farkas Tiborral való egyeztetés során kiderült, hogy az általa gyártott festék csak teljes sötétségben világít, ami Eger belvárosában jelenleg megvalósíthatatlan állapot. Ezért újra kellett gondolni a koncepciót, végül így jutottak el fényvisszaverő festékig. 

„A nevek fényvisszaverő képessége rendkívül fontos konceptuális eleme lett az emlékműnek, hisz a névre vetülő fénysugár hidat képezve köti össze az elhunytat a leszármazottal. Ez a gesztus teszi éjjel is felfedezhetővé az elhunytak neveit, amellett, hogy gyertyaként felvilágol minden egyes alkalommal, amikor azt direkt fény éri. Az emlékezés gesztusa így válik aktív, tevékeny interakcióvá emlékező és elhunyt közt. Praktikusan ez úgy néz ki, hogy ha az emlékező zseblámpával sétál a déli partszakaszon az északi fal déli oldalát pásztázva, saját halottjának felfestett neve után kutatva, szerettét fellelve a lámpa fényével párszor, aláhúzás szerű mozdulattal »megsimogathatja«, így emlékezvén az elhunytra” – mondta el Borsa Aliz.


Nyár elején a falban kialakított virágágyásokban a pipacs virít majd, az első világháborús honvédek szimbóluma – a természetet segítségül hívva így koszorúzzuk meg, mi emlékezők az emlékművet.
 
Az emlékmű központi eleme egy márványtábla, melyet a sétány áthajlásának pontjában helyeztek el – így látható mind a Klapka, mind a Kossuth utca felől. A rajta elhelyezett egy mondatot – „Sétány az I. világháborúban elhunyt egri katonák emlékére” – Borsa Aliz véste ki, ehhez a betűt pro bono Alexander Roth bocsátotta a projekt rendelkezésére.
 


 

Megbízó: Herman István, Egri Norma Alapítvány
Tervezők: Borsa Aliz, Fajcsák Dénes / arkt
Betű: Maro | Nikola Djurek, Typotheque és neue Singular D | Alexander Roth, neue Foundry
Konzulens: Polgárdi Ákos
Munkatárs: Juhász Péter
Kőműves szakmunka: Bader Zoltán, Váradi Jenő, Váradi Márk
Kivitelező: Vertigo Murals
Fotók: Huszár Márk, Fajcsák Dénes

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ajándék fontok az egri tervezőgrafikus hallgatóktól

Ajándék fontok az egri tervezőgrafikus hallgatóktól

Több mint hetven fontot tettek ingyen letölthetővé.

Lovagi páncélt idéző liftet terveztek az egri Várhoz

Lovagi páncélt idéző liftet terveztek az egri Várhoz

Szent Istvántól az akadálymentesítésig, és a turisztikai információs központig – a M Á S építészek terve.

Magyarország legélhetőbb városai

Magyarország legélhetőbb városai

A fővárosban az I. és az V. kerület, vidéken Veszprém és Eger, az agglomerációban Budaörs és Szentendre vezet.

Hirdetés