A tarcali Andrássy Kúria & Spa építészetéről írt cikkünk az OCTOGON magazin 181-es (2023/1-es) lapszámában olvasható.
Pécs tágabb környéke és a Balaton északi régiója mellett sokan Tokaj-Hegyalját tartják annak a nagyobb kultúrtájnak, ami gasztronómiai, természeti, építészeti, kultúrantropológiai értelemben is kellően változatos, mégis egységes, egyedi, jól elhatárolható környéke az országnak. Aki itt épített, évszázadokon át szőlő mellé, sőt a szőlő alá, a hegybe épített. Tokaj, Mád, Bodrogkeresztúr...
Az ötszáz méternél tíz méterrel magasabb tokaji Kopasz-hegy nyugati lejtőjén található pincéjéről, templomairól, zsinagógájáról és nyilván dűlőiről híres Tarcal település. Olvasom, hogy Tarcal nevét Anonymus nyomán a Czuczor–Fogarasi Turzol kun fejedelem, illetve a mongol Turcsighol (kémlelő stb.) kifejezésből eredezteti. Noha ez elmúlt évtizedekben többek között Bán Ferenc lenyűgöző nyaralója, Ekler disznókői borászata, az Építész Stúdió tervezőinek Füleky Pincészete, Bordásék Holdvölgy, illetve Padi-hegyi Sauska-borászata, Sugár Péter Oremus Borászata, Kis Péter tolcsvai borászati épülete látványosan illusztrálták a kortárs építészeti progresszió lehetőségeit ebben a régióban, természetesen alapvetően a hagyományos épületek karaktere határozza meg az épített környezetet.
  |
A Szuhay–Károlyi–Andrássy-kúria épületének első említése egy 1670-ben keltezett vagyonleltárban lelhető fel nemes szuhafői Szuhay Mátyás tulajdonaként. Ezután az épületről nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, hogy végül az eredetileg barokk stílusjegyeket hordozó, többszöri átépítés után klasszicista elemekkel kiegészülő ház a 19. század második felében nemes Andrássy Dániel tarcali középbirtokos vásárolja meg, akinek a halálát követően (1905) fiára, nemes Andrássy Jánosra, a Tarcali Hitelszövetkezet egyik igazgatósági tagjára szálljon.
A kétezres évek végére már romos, szinte félig összedőlt kúriát Csikós Mihály építész tervei alapján (Csikós Terv Építésziroda) újították fel és kötötték össze egy hosszú, középfolyosós, két szint magas új hotelszárnnyal a telek hátsó részén található borászati épületrésszel, illetve egy oldalszárnnyal, amibe medencetér épült fel. Így az eredeti kúria zömök, az utca felé szinte zárt, az immár teraszként funkcionáló oldalkert felé lépcsős portikusszal forduló első épülettraktusban azonosítható valójában az eredeti épület dimenziója, míg a bővítés voltaképpen az évszázados falak tisztelettudóan visszafogott kiegészítése. Ez a képlet fogad minket tehát, mikor megérkezünk a Gyűrűsi Lilla által tervezett új belsőépítészeti koncepció alapján nemrégiben újragondolt Andrássy Kúria & Spa épületéhez.
A külső lépcsőkön érjük el a bejáratot, ami az eredeti kúria lakóterébe vezet. Itt található a recepció és a fogadótérrel összenyitott kandallós szalon. Innen a szobák felé vezető középfolyosón folytathatjuk az utunk, vagy a másik irányba, a Bobajka névre keresztelt étterem felé, amihez a fogadótér szintjéhez képest egy szinttel lejjebb kell mennünk. Az étterem az utca, vagyis a karakteresen tömzsi homlokzati szakasz felől is megközelíthető. Ez az eredeti épületrész vaskos oszlopokon nyugvó, keresztboltozatos tér, ami valószínűleg eredetileg már a régi pincejáratok gazdasági előtere lehetett.
A Varjú Imre séf vezette, alapvetően a helyi alapanyagokra támaszkodó étterem kínálata kimagasló a régióban, az itt iható borokról meg talán már szót sem kell ejteni. A látogató számára gyorsan kiderül az is, hogy a bobajka – ahogy a lőnye is – tulajdonképpen a mákos guba tájnyelvi elnevezése, ugyanakkor fontos tudni azt, hogy itt a „guba” nem kifliből, hanem kézzel gyúrt kelt tésztából készül.
  |
A belsőépítészeti átépítés és az új hotelkoncepció nyitónapjaiban jártam a helyszínen, és ha élhetek egy kritikával, akkor azt említeném, hogy a sötét tónusú falfestéssel karakteressé tett étterem igényelne némi belső téri osztást, szőnyegekkel, akár mozgatható paravánokkal szeparálva kialakított intimitást, ami az étterem előtti bárrészre is ráférne, ráadásul a bárpult pozíciója és karaktere sem igazán hívogató, de ez a működési tapasztalatok alapján könnyen orvosolható észrevétel (mint ahogyan a fotókon látható, a kritizált részletekre a látogatás óta érkezett belsőépítészeti válasz – a szerk.). Visszatérve a fogadótérhez és a szobákhoz: örömmel láttam, hogy a bútorok, főképpen a tapéták, faliképek, burkolatok, textíliák kiválasztásában nem sétáltak bele a tervezők a skandináv, monarchiás, mediterrán közhelyek csapdájába.
E sorok íróját távolról sem vádolhatják azzal, hogy a Downton Abbey filmsorozat szorgalmas nézője volna, ugyanakkor kimondottan hálás vagyok azért, hogy mintha a tízes évek vidéki Angliájának funkcionális, távolról sem fullasztó és pompőz, ugyanakkor stílusos újragondolása inspirálhatta volna a dekorációkat, berendezési tárgyakat kiválasztó belsőépítészt Tarcalon. Félreértés ne essék, nem filmdíszletről beszélünk, egyfajta hazai hagyomány megcsúfolásáról, sznobizmusról, hanem a vidéki élet egyfajta karakteréről, univerzális kulturális kódokról van itt szó, ami a hotelszobák terében otthonosságot, a külföldi vendégek számára is jól értelmezhető kényelmet eredményez.í
  |
Ha csak egyetlen elemet emelnék ki ennek illusztrációjaként, akkor az ágyvégek skót kockás mintájának drapp árnyalatú kárpitját és a falak kékjét említeném meg: érzem és látom, felismerem a minta kulturális gyökerét, ugyanakkor azt is tudom, hogy vacsorához nem kell kilt öltenem, az étlapról nem kell shepherd's pie-t választanom, miközben fájdalmas dudaszóban Scotchot vedelek, majd részegen Robert Burnst olvasok elalvás előtt az ágyban. A szállodák ugyanis sokszor idézik fel az utazás multikulturális jellegét, ami a magyar, zsidó, német, lengyel, szlovák kultúrájú Tokaj-Hegyalján ősidők óta jelen van.
Fotók: Darabos György, Molnár Dániel, Horváth Károly, Máté Boglárka
További képek a galériában!
Octogon Deco Magazinunk a készlet erejéig az alábbi árusítóhelyeken kapható.
