Tajthy Renátó diplomamunkájának fókuszában a budai barlangrendszer és az ahhoz kapcsolódó épületegyüttes áll.

A hallgatói terv a Kilépő címet kapta, amely a budai barlangrendszerekre utal, ugyanis ezen a helyszínen tartják számon a termálvízzel teljes egészében kitöltött barlangok kivezető nyílását. A terv célja, hogy az egykori Népgőzfürdő épületegyüttesét, a hozzá szervesen kapcsolódó Malom-tavat, domboldalt, barlangrendszert megmutassa az ide látogatóknak, valamint ezzel párhuzamosan az évek óta ide látogató barlangi kutatóbúvárok munkájának megkönnyítése.

Témaválasztás és helyszín

A világon is egyedülálló az a nagy kiterjedésű, élő, termálvízzel teljesen kitöltött Molnár János-barlangrendszer a hajdani Népgőzfürdő műemléképület és Malom-tó alatt, amely ebben a pillanatban is a „szemünk előtt” fejlődik a több millió éves Rózsadomb mészkő lemezei között.

Óbudán vagyunk, a régi Zsigmond utcában, a mai Frankel Leó úton. A fonódó villamos lassít, a Szent Lukács Gyógyfürdő megállója következik. A sínek mellet megpillantunk egy zavaros összetételű telket.  A domb tetején a hamarosan luxus otthonokat biztosító SZOT-szálló 30 éves épületcsonkja látható. A szomszédos klasszicista épületek között van egy gondozatlan tó, mellette egy Törökfürdőre hasonlító, körben graffitikkel „díszített” épületmaradvány és egy indákkal szőtt egyszintes létesítmény. A tóban az apró élőlényeken kívül legfeljebb néhány búvárt veszünk észre.  Az étterem épületébe hosszú ideje nem hoznak árut. Feltehetően nagyon rég óta nem járt itt senki. Igaz, hogy a fürdőépület jellege mór, de az iszlám soha nem tette be ide a lábát. Legalábbis nem építészeti indíttatásból.

A termálvíz barlangformáló hatása, a Rózsadomb tetején nyíló József-hegyi barlangban a leglátványosabb. Ahogy Rozsnyai József, Építőművészek Ybl és Lechner korában című könyvében is olvasható:. „monumentális erő és architektonikus gazdagság jellemzik Ray Rezső műépítészt. […] Szereti a pompát, elképzelése mindig költői és ismételten lendületes, klasszikus és mindig modern és mindezekért kivételesen hivatott a monumentális építkezésre.”

A fürdő még ma is látható, műemlékvédelem alatt álló kupoláját, Ray Rezső édesapja tervezte Monier-rendszerű vasbeton szerkezettel, amely az ország első ilyen kialakítású kupolája.

Koncepció

A terv legfontosabb épületszintje az alagsori, amely korábban nem létezett. A terepszint alá történő építkezés célja, hogy a Malom-tó egy másik arca is bemutatásra kerüljön, illetve a kutatóknak egy könnyen elérhető labor kialakítása is kulcsfontosságú. Itt helyezkedik el az épület központi téregyüttese, a kiállítótér, amely egy átjárón és raktáron keresztül kapcsolódik kapcsolódik a kutatók laborjaihoz. Így az éppen felfedezett állatot vagy növényt a megfelelő eljárásokon után ki tudják állítani a közönségnek.

A szintek között lépcsőn, illetve az egész épületen keresztülhaladó felvonóval lehet közlekedni. A szellőzés szintúgy a szomszédos épületnél kialakított szellőzőrendszeren keresztül történik. Az alagsor belsőépítészeti koncepciója és motivációja az állatok és a barlang: például a szelvényes teremben a falon elhelyezett burkolati elem juttatja eszünkbe a kis élőlények páncélját. A tér közepébe applikált karsztvíz tároló összeköttetésben van a kinti és lenti vizekkel, ez teszi még hangulatosabbá a helyiséget.

Az utcafront homlokzata meghatározó. Indíttatása a vasbeton kupola lyukacsos szerkezete volt, továbbá az információ áramlása fel és le, jobbra és balra. Ezt jelzik az egyforma, szabályos rendszerben kialakított kör lyukak. A homlokzat fémből van, mögötte üvegszerkezet, amely a földszinten elhelyezkedő váró, társalgó, recepció, andalgó, valamint a vizek boltjának természetes megvilágításául szolgál.

A földszintről lehet eljutni a Malom-tóhoz, valamint a közösségi és előadó térhez, amely az egyetlen megmaradt eredeti térkonstrukció a diplomamunkában. A négyzetes alaprajzú, kupolás tér spirituális jellege leírhatatlan. A közösségi térben előadások, iskolai tanulmányutak, búvármegbeszélések folynak. Megvilágítását elsősorban a felülről érkező természetes napfényből nyeri. Közepén az eredetileg megépített medence, amelyet ülőfelületként funkcionál, akárcsak a társalgó kerek medencéje, amely korábban az előfürdő volt. A kupolás tér mellett haladva jutunk el a barlang bejáratához, ahol lehetőségünk nyílik búvárkodni, de akár tanulmányútra is érdemes ide ellátogatni.


Az emeleten kapott helyet a Malom-tó kávéház gyereksarokkal, valamint a vetítőterem, ahol mind a kutatók, mind az ide látogatók előre egyeztetett időpontokban tudnak filmeket nézni Budapest fürdőtörténetével, illetve a helyi érdekességekkel kapcsolatban. A két teret egy könyvtár és egy lounge köti össze, így lehetőség nyílik a passzív pihenésre és olvasásra is. Az átjárókat, az alagsorban a mikroszkóp termet, a földszinten az átjárót, az emeleten pedig a könyvtárat födémáttörés világítja meg, a fény végighalad egészen az alagsorig.

A kupolát is van lehetőség közelről megtekinteni, egy külső a hegy oldalába vájt lépcsőn keresztül. Innen tudjuk felfedezni a domboldal és a telek további izgalmas részeit, egészen fel a Rózsadomb tetejéig.

Az egész épületre jellemző, hogy minden szint és minden térszervezés annak a jegyében alakult ki, hogy kapcsolódjon egymáshoz, vagy a fény által, vagy tematika által, vagy anyagában, szellemiségében. A kint és bent, a fent és lent játéka meghatározó volt.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Átadták a Kapás 21 társasházat

Átadták a Kapás 21 társasházat

Az épületet az FBIS Építészműterem, míg a lobbyt az S39 Hybrid Design stúdió tervezte.

Nosztalgia

Nosztalgia

Családi ház Szemlőhegyen

Elegancia, hatékonyság, környezettudatosság

Elegancia, hatékonyság, környezettudatosság

A HillSide egy rendkívül hatékony, környezettudatos technológiákkal létrehozott irodaépület lett.

Hirdetés