Hirdetés

Palágyi Barbara diplomadíjas munkája azt boncolgatja, mennyire közel is áll egymáshoz a fotográfia és az építészet.

Hirdetés

„Hogyan lehet egyszerre kifejezni fényképen azt, amit az ember érez és lát?” - tette fel a kérdést Lucien Hervé magyar származású épületfotográfus, és ennek kapcsán is elgondolkodtató a feltevés, hogy mennyire közel is áll egymáshoz a két szakma: a fotográfia és az építészet. Egymásból következnek? Kölcsönösen kiegészítik egymást? Igen, az épületnek kell előidéznie azokat az érzelmeket, amiket később a fénykép visszaadhat. A két műfaj között fellépő transzcendens kapcsolat indította el Palágyi Barbara diplomamunkájának alapgondolatait. A terv diplomadíjban részesült.

Palágyi Barbara diplomamunkája - Fotóház és műterem az Epreskertben

Témamegjelölés - A probléma

Az elmúlt években a fotográfia közel került hozzám a fotográfia. Amellett, hogy hobbiként űzöm, sok lehetőséget látok az építészettel való együttműködésre. Mindezek mellett egy létező problémára is megoldást nyújtanék, ugyanis a társadalom egyre nagyobb érdeklődést mutat a fotográfia iránt, azonban a körülmények sajnos nincsenek ehhez biztosítva. Egy múzeum - műterem épületegyüttes megtervezése a fővárosba mindenképpen pozitív előrelépés lehet a hazai fotós szakmában.

A magyar fotográfia mai helyzete - A megoldás

A magyar fotográfia jelenleg három főbb intézményben képviselteti magát, azonban ezek egymástól függetlenül működnek egy-egy kiállítás megszervezésében. (Arról már a kecskeméti Fotográfiai Múzeum igazgatója is beszámolt, hogy szükség lenne – helyszűke miatt - egy fotómúzeumra a fővárosban.) Az általam javasolt fotómúzeum ezen intézményekkel összehangolva, tematizálva tárná a látogatók elé a fotógyűjteményt (a kecskeméti múzeum anyagából), mely körforgásszerűen cserélődne, így biztosítható lenne az állandó látogatottság. Ezen felül

a múzeum bemutatná a fotózás történetét, az analóg és digitális technológiákat, kamerákat, sőt a látogatóknak lehetőségük nyílna analóg elkészíteni saját fekete-fehér fotójukat. 

A fotózás elméleti alapjai mellett legalább annyira szükség van a gyakorlatra is, így a kiállítótermek mellé műtermek, laborok tervezését is elengedhetetlennek tartom, amelyek bérbe adhatók a szakmában levőknek vagy egyetemistáknak.

Helyszínbemutatás - figyelemfelkeltés

A helyszín kiválasztásánál olyan intézményeket kerestem Budapesten, ahol vagy fotós szakképzés történik vagy műteremstúdió működik vagy más művészeti ághoz kapcsolódó épület található. A Magyar Képzőművészeti Egyetem mellett döntöttem, annak is az epreskerti területe, ahol az egyetem műtermei vannak (Terézváros). A kert mellett található az MKE Intermédia Tanszéke, ahol fotográfiát oktatnak, ám a körülmények nem megfelelőek, hiányosak, az új épület számukra is egy megoldás lehet. 1882-ben létrehozták az Epreskertben a Festészeti és Szobrászati Mesteriskolákat Benczúr Gyula, Lotz Károly és Stróbl Alajos vezetésével. A kert- és a műterem-együttes egyszerre volt alkotóműhely, oktatási intézmény, a társasági élet színtere és Budapest egyik közkedvelt látványossága. A kertbe menekítették át többek között az egykori Józsefvárosi, ma Epreskerti kálváriát és a budavári Nagyboldogasszony-templom kapuját. A kert ezen időszakában élte fénypontját.

Sajnos az Epreskert jelenleg nem látogatható, csak kiállítások alkalmával nyílik meg a nagyközönség számára. A helyszínen észlelt számos problémára (elhanyagoltság, rossz bejárati szituáció, parkolás megoldatlansága) az új épület és a hozzá kapcsolódó telekrendezés megoldást nyújthat, és egyfajta figyelemfelkeltés is lehet. A funkción kívül kihangsúlyozná a kert nyújtotta lehetőségeket: inspirálna mint „műterem”, színpadként szolgálna kiállításoknak, eseményeknek, parkként működne a nagyközönség számára.

Palágyi Barbara diplomamunkája - Fotóház és műterem az Epreskertben

Fotográfia és építészet kapcsolata - Fény

Mindkét műfajra érvényes, hogy „se nem tisztán művészet, se nem tisztán technika.” Kapcsolatukat bizonyítja a fotózás egyik ága is, az épületfotográfia, ami „az épület pontos, perspektivikus torzulásoktól mentes, részletekben gazdag és anyagszerű ábrázolása.” A képes dokumentáció hozzátartozott egy épület történetéhez és meghosszabbította annak létét. A fotográfusok az esztétikailag élményt átadó elemekre koncentráltak, mint a nyílások, teraszok, letisztult falfelületek stb. Ők is építkeztek: fényekkel, árnyékokkal, az elemek síkban történő elrendezéseivel, ügyelve a hangsúlyokra, arányokra.

Az építészet és a fotográfia közös pontja és alapelemük a fény. A fényképezés szó jelentése a „képalkotás a fény által”, míg „az építészet tömegek játéka a fényben.” Az építészetben a fény téralkotó elemként működik, a fény által vagyunk képesek felfedezni és megérteni a benne rejlő művészetet. Kiemeli az építészet másik alapelemét, az anyaghasználatot, plasztikussá tesz felületeket és érzelmeket vált ki az emberből.

  Építészet Fényképészet
Forma leképezése struktúra, tömeg által fény által
Térbeliség síkból teret térből síkbelit
Fény jelentősége formák okos játéka a fényben fény és árnyék adja, kontrasztjára épülő komponálás
Drámaiság szerepe ez a cél, érzelmek feltörése drámai hatás


Tömegalkotás - funkciók - fény

Koncepciómban igyekeztem elérni, hogy a múzeumi kiállítások mellett 

maga az épület is hozzájáruljon a fotográfia megértéséhez, egyes részletei elgondolkodtassák és ösztönözzék a látogatókat egy-egy jó kép megalkotására.

Ahhoz, hogy a fényképezésben elmerülhessen az ember, tisztában kell lennie a fény természetével, ami által a fotó készül. Az épület a fény (és árnyék) jelentőségére hívja fel a figyelmet, más-más helyzetekben, minőségben és különböző napszakokban. Akkor érthetjük meg igazán a folyamatot, ha közvetlenül előttünk játszódik le a leképzés, ha annak magunk is részesei lehetünk. Az egyik épület tömeg Black Boxként működik, amin apró nyílásokon keresztül szűrődik be a fény, mint egy camera obscurán. Ezt egy földalatti épület esetén még jobban ki lehet fejezni, ahol csak felülvilágítókon juthat át direkt formában a fény. Ezzel szemben a másik tömeg, a felszín feletti Light Box, az egész homlokzati felületen átengedi a fényt, ahol viszont a szórt fényre helyeződik a hangsúly. E két tömeg funkcionálisan is külön működik, ahol különválik az elméleti és a gyakorlati fotográfia.

Black box - Elmélet

A Black Box mint múzeum két részre tagolva mutatja be az analóg és a digitális fotózást. A fotómúzeumra már a felszínen található felülvilágítók felkeltik az érdeklődést. A látogató a “sötétben tapogatózva” ismeri meg a fotótechnikát és annak történetét, valamint az új digitális technológiákat és a jövő lehetőségeit. Mindez a fény segítségével tud kiteljesedni, természetes fénnyel a felülvilágítókon keresztül és mesterséges lézeres, LED-es megoldással.

Light box - Gyakorlat

A Light Boxban egy nagyobb fogadó tér, büfé, fotós üzlet, valamint a műtermek, stúdiók, laborok kaptak helyet. Emellett a diákok számára egy kisebb előadó, teakonyha, pihenő sarok is lett kialakítva. A látogató a sötétből feljutva érzékeli a fény létfontosságát a hétköznapokban, ami egyre nagyobb intenzitásban jelenik meg szórt formában. A többszintes épület raszteres kialakítását a középen kialakított függőleges közlekedősáv (ferde lépcsők) töri meg, ami egy nagyobb légterű, izgalmas belső kialakítását eredményezi. A fény lejutását a föld alá födémáttörések, üvegfödémek biztosítják, méretük felfelé haladva megnő. Ahhoz, hogy az épület alkalmas legyen műtermek és stúdió funkcióknak, kéthéjú homlokzatot és homogén felületeket alkalmazok. A két Box mezsgyéje az időszakos kiállítás terme, ahol megtörténik az átközlekedés, ugyanis az elkészített képek mind az elméleti, mind a gyakorlati tudás eredményeként jöhettek létre. (Külön megközelíthető a Light Boxon keresztül is.)



Kálvária - Bejárat

A bejáratot egy már meglévő épületben, a volt Józsefvárosi kálváriában (ma csak kiállítótér) képzeltem el. Központi elhelyezkedése miatt ez az épület kedvezően tölti be a múzeum elindító funkcióját. Egy felülvilágítón keresztül jut be a fény, amely egy spirál lépcső mentén irányul a tér aljába, a föld alá. Ez a megoldás egyfajta szűrőként is szolgál, ahol a fényt a lépcső központosítja középre, ahova leérkezünk. A szakralitásban a fénynek mindig is meghatározó szerepe volt, ezt mindenképp integrálnám a tervbe.

E három tömeg alkotja a múzeum-műterem együttest. A két Box egyszerű, szerényebb téglatestet formál, ami a fény által hívja fel magára a figyelmet. . A semleges polikarbonát homlokzattal a mellette lévő műemléki épületek értékéből sem vesz el. A külső egyszerűséget a tömegen belül kibontakozó összetettebb üveg-látszóbeton térformák ellensúlyozzák, melyek a térplasztikai, szerkezeti elemekkel egy fotózásra inspiráló közeget tárnak a fényképészek elé. E két tömeg szabályos, letisztult szögletességét a kör alakú, barokk elemekkel díszített kálvária oldja fel. Telepítése megbontja a tengelyességet, kibillenti a „szimmetirából”, viszont mégis egyfajta egyensúlyt képez a Benczúr műteremházzal.

Az épületegyüttes egy időbeni „utazásként” is felfogható, ahol a kálvária és a múzeum analóg része alkotják a múltat, az alkotó terek és az időszakos kiállítás a jelent mutatják, a jövőt pedig a digitális technológiákat bemutató helyiségek képezik.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Szabadidőközpont a Duna mellett

Szabadidőközpont a Duna mellett

Opauszki Lilla diplomamunkája.

Társasház méheknek

Társasház méheknek

Milliók halnának bele, ha eltűnnének a méhek - egyre többen hívják fel a figyelmet a veszélyeztetett állapotra. Futó Patrik diplomamunkájában nemcsak erre a tényre figyel, de a természetes anyagok használatára is.

Csónakház borterasszal és présházzal

Csónakház borterasszal és présházzal

Csónakházzal lehelne életet a borsodi dombság elmagányosodott területébe Zsiros Renáta.

Hirdetés