Vályogrost és birkagyapjú a nagyvárosban

Milyen szerepet kaphatnak a természetes anyagok a modern építészetben? 

Szigeteléssel, festéssel és tartószerkezettel is tehetünk az egészségünkért, sőt még egy vályogház előnyeiről sem kell lemondanunk akár Budapest közepén sem. A természetes építőanyagok világába a Nemzetközi Zöld Építés Hetén pillanthattunk be.

Budaörs egy eldugott szegletében, a BITEP telepen, némi tolatgatás és kérdezősködés után találtunk rá az AD Tectum Kft. bemutatótermére, ahol az alapító, Viszló Dezső Okl. építőmérnök fogadta a Zöld Építés Hetére érkező, többnyire építészekből álló érdeklődőket. A mindössze néhány helyiségből álló cégközpont egyben bemutatóterem, és afféle mintaház is: falait a forgalmazott festékekkel kenték le, máshol vályogrost lapokkal burkolták, a látványt meg is csodáljuk a délutáni surlófényben, de meg is tapogathatjuk a falakat. A bemutatóterem gazdag választéka is szabad préda, már eleve másképp viszonyul a természetes építőanyagokhoz, aki kézbe veheti azokat, elvégre a „természetes” szóval oly könnyen visszaélnek manapság. De nem Budaörsön.

Az anyagok nemcsak a bemutatóteremben láthatóak, termékmintákat is tudnak adni

Kétségtelenül a bemutató egyik sztárja a vályogrost. Szinte mindenkinek vannak tapasztalatai a télen meleg, nyáron hűvös vályogházakkal, de a City Shine Lakóparkban csak ábrándozhatunk erről a hatásról, ahogy az anyag többi előnyéről is. Vagy mégsem? A vályog egyensúlyi nedvességtartalma nagyon alacsony, és ez a körülötte lévő szerves anyagokra is hatással van, így a penésznek, gombáknak és rovaroknak esélyük sincs. Kiváló a hőtároló képessége és természetes módon szabályozza a levegő nedvességtartalmát.

Mindezek a tulajdonságok bármilyen lakásban elérhetőek: a vályogrost lapok szárazvakolatként is alkalmazhatók, sík, száraz, szilárd, pormentes, tiszta felületre ragasztva. A mintegy másfél centis vastagságban felvitt vályogrost lapok ugyanúgy szabályozzák a páratartalmat, tárolják a hőt, és akadályozzák a túlmelegedést nyáron, mint egy vályogházban.

Jellemzően német és osztrák gyártók termékeit forgalmazza a cég, a Lemix vályogrost lapok például Németországból jönnek, és megfelelnek a DIN szabványnak – azaz kipróbált, letesztelt termék, jól definiált paraméterekkel. Pontosan tudni a tűzvédelmi besorolását, a felületi húzószilárdságát, a páraadszorpciós osztályozását, a hangszigetelési értékét. Tehát épp olyan építőanyag, mint bármi más, ami a greenwashing világában egyáltalán nem mellékes.

Ugyanez igaz a bemutató többi szereplőjére is. A Levita vályogvakolat felhordható többek közt téglára, betonra, gipszkartonra is, így tetszőleges épületben is megkapjuk a vályog előnyeit. Ráadásul nemcsak vakolatot, de vályogfestéket, simítóvakolatot és nemesvakolatot is gyárt, így aztán oldó- és tartósítószer-mentes, diszperziókat sem tartalmazó anyaggal színezhető a vályogvakolat. A színt kizárólag az agyag természetes színe és hozzá kevert homok adja, és bár összesen kilenc változat van, ezek tetszőlegesen keverhetők egymással, illetve igény esetén természetes föld- és ásványi pigmentekkel színezhetők.

Mindezekről meglehetősen lendületesen számol be Viszló Dezső, majd egy nagyobb lendülettel a hallgatóság fel is áll a székekről, és átvonul a szomszédos helyiségekbe, ahol a lemenő nap fényében valóban megkapó a vályogfesték természetessége, és a falat megérintve érződik is, hogy nemcsak egy szokásos válaszfallal akadt dolgunk. Aztán átvonulunk egy újabb szobába, ahol számtalan kiállított terméket látunk még, egyesével körbeadogatjuk őket, Viszló pedig elmondja a tudnivalókat.

Így jutunk el az évente kétszer nyírt állatállományból származó birkagyapjú szigeteléshez, ami sokféleképpen alkalmazható, ennek megfelelően sokféle formában rendelhető.

A padlótól a padlásfödémig, nyílászáró fugatömítésnek vagy akusztikus álmennyezetnek is beválik, de akár dekorációs elemként, hangszigetelésre is alkalmas. Meglepő módon mégsem a hő- vagy hangszigetelő funkcióját fogadja a legnagyobb érdeklődéssel a hallgatóság, hanem a légtisztító képességét. A gyapjú ugyanis egy keratin nevű fehérjét tartalmaz, ami nagyon magas koncentrációban képes felvenni a szennyező anyagokat valamint kellemetlen szagokat, és azokat ártalmatlan anyagokká alakítja át.

A fehérjerostok egyedi struktúrája hidrofób hatású, aminek köszönhetően a gyapjú a saját súlyának egyharmadát képes nedvességben elnyelni anélkül, hogy elveszítené rendkívüli szigetelési tulajdonságait. Ezen kívül a gyapjú természetes öngyulladási hőmérséklete 560–600 Celsius-fok körül van, azaz nagyjából kétszer olyan magas, mint a fáé.

Megkötni a szén-dioxidot

Még háttérképnek is kiváló

Hasonló sikert aratott a mineralizált faforgács: a hidraulikus kötőanyaggal kezelt fa megőrzi az eredeti tulajdonságait, de javulnak a mechanikai, élettartambeli, tűzállósági és ellenállási mutatói – mintha egyesítenénk a fa és a kő előnyeit. Használható hangszigetelésre (például a födémszerkezetben feltöltőrétegként ideális lépéshang szigetelésre), lehet padlószerkezet, de akár dekorációs elem is, azaz kerti díszítő forgács. Megéri, mert

egy köbméter aljzatkiegyenlítő anyag 95 kilogramm szén-dioxidot köt meg, ami körülbelül 50 000 liter CO2 gázmennyiségnek felel meg.

Ezen kívül számos más funkciója is lehet a mineralizált faforgácsnak, például télen a jeges út felszórására (só nélkül természetesen, tökéletesen lebomló anyagból).

Milyen élesben?

A budaörsi előadás meglehetősen hosszúra nyúlt, az információdömpig után a hallgatóság újult lelkesedéssel vette az irányt két budakeszi mintaház felé. Itt már egy kötetlenebb, beszélgetős-körbejárós program kezdődött, és a fenti (illetve a délután még elhangzott egyéb) megoldások közül többnek láthattuk a gyakorlati alkalmazását. Miután meglehetősen egyedi helyszínről van szó, az adott családi ház egyedi megoldásainál érdekesebb a szemlélet: Viszló Dezső nem a természetes anyagok mindenhol és minden mennyiségben való alkalmazásáért kardoskodott, inkább az mondta el, ami az adott környezetben optimális megoldás lehet, és felhívta a figyelmet arra is, ha valamelyik alkalmazási lehetőség extra körültekintést igényel.

Ebben a hozzáállásban rejlik a lényeg: nem kérdés, hogy a jó minőségű, az építési szabványoknak megfelelő természetes építőanyagoknak van létjogosultságuk, jellegükből adódóan pedig egészen kicsiben is elkezdhetjük használni őket. Lehet sima dekorációs elem; falrész egy helyiségben, amit nem szeretnénk, ha párásodna; egy átgondolt felújítás kulcseleme. A legfontosabb, hogy eleve számoljuk ezekkel az anyagokkal, amikor minőségibb terek létrehozásán gondolkozunk.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Vályogrost és birkagyapjú a nagyvárosban

Vályogrost és birkagyapjú a nagyvárosban

Milyen szerepet kaphatnak a természetes anyagok a modern építészetben? 

Hamarosan útlevelet kaphatnak a magyar épületek

Hamarosan útlevelet kaphatnak a magyar épületek

Szakmai beszélgetés a lakóépületek energiahatékonyságáról. 

Nincs találat!

Hirdetés