Hirdetés

Kompakt város legyen Budapest, vagy fejlesszék a vasúti agglomerációt?

A napokban a Qubit tett közzé egy érdekes cikket, amelyben azt a kérdést feszegetik, hogy kompakt város legyen Budapest, vagy inkább a vasúti agglomeráció fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt. Az autóhasználat kiszolgálására épülő, korábbi várospolitikai elképzeléseket az elmúlt hónapokban felváltották azok a progresszív elképzelések, amelyek egy olyan város kialakítását tűzték ki célul, ahol az autóforgalom visszaszorul, a levegőminőség javul, és a közterek jelentős részét visszakapják az emberek.

Kompakt város vagy a vasúti agglomeráció fejlesztése?

Budapest új főépítésze, Erő Zoltán és a főpolgármesteri kabinet is a kompakt város megvalósítása mellett tette le a voksát. Az irányzat szerint a városi problémák legfőbb gyökere a

városok szétterülése, azaz az emberek tömeges kiköltözése a városokat körülvevő agglomerációs zónába, mert így olyan alacsony laksűrűségű területek jönnek létre, amelyeket tömegközlekedéssel lehetetlen hatékonyan kiszolgálni.


A szétterüléssel az utazási távolságok is megnőnek és a kerékpárhasználat sem alkalmas az utazási igények kiszolgálására. Emiatt a kiköltözők nagy része autóval jár a város belső területeire, ahol a megnövekedő autóforgalom tovább csökkenti az életminőséget, és még többen költöznek ki az agglomerációs zónába. Egy kompakt városban a várostérség úgy néz ki, hogy a térségben lakók túlnyomó része a városon belül lakik, ahol a viszonylag nagy sűrűség és kisebb utazási távolságok lehetővé teszik, hogy az utazások nagy része tömegközlekedéssel, illetve kerékpárral valósuljon meg.

Más véleményen van azonban Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, ő a városi agglomeráció fejlesztésében látja a probléma megoldását. (Vitézy városfejlesztési elképzeléseiről a Galvani híddal kapcsolatban írtunk legutóbb.)

Az ő elképzelése szerint a város szétterülése egy olyan adottság, amin nem nagyon lehet változtatni, és legfőbb célja, hogy az agglomerációs gyűrű és a város belső részei közötti személyforgalmat a tömegközlekedésre, elsősorban a gyorsabb, kényelmesebb, a torlódásokra kevésbé érzékeny vasútra terelje. A közelmúltban beharangozott jövőbeli fejlesztések (ötös metró, a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvar összeköttetése, stb.) mind ezt a célt szolgálnák.

Erős érvek a kompakt város mellett

Bár a városi autóhasználat problémáit elvileg mindkét irányzat orvosolni tudja, klímavédelmi szempontból a kompakt város jóval kedvezőbb. Elsősorban azért, mert még ha sikerül is átterelni a városmag felé irányuló ingázó forgalmat vasútra vagy buszra,

az agglomerációs élet akkor is szinte elképzelhetetlen jelentős mértékű energiaigényes autóhasználat nélkül,

mivel az alacsony laksűrűség miatt túl nagyok a távolságok az otthon és a legtöbb utazást igénylő tevékenység (bevásárlás, barátok látogatása, ügyintézés, sportolás) célja között, és persze a tömegközlekedési ingázásnak is jelentős az energiaigénye. Továbbá az agglomerációban jellemző családi házak energiafogyasztása is rendszerint jóval nagyobb, mint egy városi lakásé. Ezért a kiköltözéssel a legtöbb kiköltözőnek jelentősen megnő a karbonlábnyoma.

Fontos lenne a közös nevező

Figyelembe véve a rendelkezésre álló forrásokat, a két irányzat egyidejű megvalósítása nem lehetséges, több szempontból is szembemennek egymással. A kompakt város esetében elsősorban a kihasználatlan rozsdazónák helyreállítására, lakóterületek fejlesztésére, önkormányzati lakásállomány növelésére kell fordítania a forrásokat.

Ha emellett az agglomerációs vasútfejlesztésre is költ, akkor nemcsak a fenti célok elől vonja el a mindig korlátozott forrásokat, hanem az ingázás elősegítésével csökkenti is az igényt a városi lakóterületek iránt.

Ha viszont a város a vasúti agglomeráció irányában kötelezi el magát, akkor nem érdekelt a városi lakóterületek fejlesztésében, hiszen azzal éppen a nagy kapacitású vasúti vonalak hatékonyságát rontaná (ha kevesen laknak az agglomerációs gyűrűben, akkor nagyon gazdaságtalanná és ritkává válik a vasúti szolgáltatás). Tóth Csaba, a Quibit cikk szerzője szerint nagyon fontos lenne egy értelmes társadalmi vitát követő döntés valamelyik irányzat mellett, hogy a következő évtizedek fejlesztései ne egymás ellenében, hanem egymást segítve valósuljanak meg.

Az eredeti cikk szerzője a CEU Környezettudományi Tanszékén doktorandusz, kutatási területe az autók által dominált belvárosok alternatívái.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Debrecen a világ legjobb befektetési állomásai közt

Debrecen a világ legjobb befektetési állomásai közt

A hajdú-bihari megyeszékhelyet például New York, Greater Montreal, Berlin, Hong Kong előzi meg.

Az okos városok speciális szerzői jogi kérdéseket vetnek fel

Az okos városok speciális szerzői jogi kérdéseket vetnek fel

Ezekről szól a Megőrizve fejlesztés rendezvény a Kutatók éjszakáján.

Nincs találat!

Hirdetés