Lehet 21. századi verziója a székelykapunak?

A meseház történetének újabb fejezete

Az Égigérő Építészként is ismert Őrfi József munkásságát azóta követjük kíváncsisággal teljes figyelemmel, hogy megtervezte és szinte egyedül meg is építette saját családi házát, mellyel számos díjat nyert el és az építész szakma megbecsülését is kivívta. Égigérő háza folyamatosan épül, bővül, formálódik; frissen készült el székelykapuja. A tervezés és kivitelezés folyamatáról maga az építész számol be blogján, melyből mi is szemezgetünk. Pályája alakulásásról és egyéb munkáiról az Octogon 163-as lapszámában mesei formában adott hírt az építész.

Égigérő hét és fél méter hosszú, közel három méter magas, négy és fél méteres nyílásközű „székelykapuja” pár nap alatt készült el. A kivitelezés a család közös munkája, a kerítés festése Őrfi Eszter gondos munkájának eredménye. A családi házat óvó kapu mintha mindig is ott állt volna a kert bejárata előtt, tökéletes harmóniát alkot a ház homlokzatával. Nemcsak mi mondjuk ezt, az építész többektől kapta ezt a visszajelzést. 

Nagyon boldog lettem ettől, mert szerintem ez a legnagyobb elismerés, amit építész kaphat.

Nem véletlenül nyilatkoztam egyszer, hogy a jó építészet „láthatatlan”, magyarán annyira magától értetődően áll a helyén a ház, hogy szinte észre sem veszik. A mi házunk is valószínűleg tökéletes példa erre, egy régi helybéli kérdezte ugyanis egyszer tőlem, hogy hallotta, hogy díjakat nyertem, min dolgozom? Mondtam, hogy a házunkon, erre nagyot nézett, nem értette, hogy miért.

– olvasható Őrfi blogján.

 

Hogy miért székelykapu és nem szokványos kerítés került az Őrfi-porta elé, illetve hogy miért tartja az építményt székelykapunkak az építész, az az egyszerű magyarázata, hogy Piliscsaba-Klotildligeten, ahol a ház áll, számos régi székelykapu található, így egyértelmű volt számára, hogy kapcsolódik ehhez a hagyományhoz és ahogy írja –, lelkesítette a gondolat, hogy az utcafrontra tett művel egyszeri gyüttmentként kicsit jobban megérkezik.

Az építmény „székelykapusága” mind ennek ellenére többekben vetett fel kérdéseket, amire az Égigérő azzal a válasszal szolgál, hogy értelmezésében ez bizony székelykapu, mert az volt az előkép, illetve van galambdúc helyett madárodú sor, az egykori szekér helyett pedig a helyi közösség számára szeretné tavasszal felnyitni a nagykaput az utcabálon. Végül pedig azzal érvel, hogy a székelykapuk sem voltak egyformák és változás nélküliek. Kiskapu szándékoltan nincs, a felettük lévő „tükrökben” szándékoltan nem jelenik meg üzenet (illetve de, csak azért ez már tényleg elég elvont) és más bizony a szerkezeti logika is: bonthatatlan, faragott kötések helyett egyszerűen csavarozva van, így a régi kapukkal szemben ezt már nem mondhatjuk „kötött” kapunak, ahogy azokat nevezték, ez már legfeljebb csak "kötözött" vagy „szőtt”. A régi kapuk kivitele is egyszerűsödött idővel, például a korábbi faragásokat festett minta váltotta fel . Ezt a sort folytatva ez a 2020-ból származó kapu már egészen egyszerű lett – olvasható az Égigérő blogon.


Mi a magunk részéről kíváncsian várjuk a tavaszt és, hogy a szélesebb közönség előtt is megnyíljon a székelykapu azon a bizonyos utcabálon. 
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A szelíd építészet 5 alapvetése

A szelíd építészet 5 alapvetése

Őrfi József tollából az Égigérő blogon.

Égig érő mese

Égig érő mese

Őrfi József története folytatódik

Az ember saját maga írja a sorsát

Az ember saját maga írja a sorsát

Őrfi József alkotásról, hatásról, hitről, építészetről és blogolásról.

Hirdetés