Az Agroverzum látogatóközpont Martonvásáron.

Látszólagos ellentmondások oldódnak fel egy szerves egységben a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központjában, a martonvásári Brunszvik-kastélyparkban. Az Agroverzumban kiderül: a „tudományos játszóház” éppúgy nem oximoron, ahogy egy barokk-klasszicista-neogótikus épület is kaphat kortárs toldást; hogy a klímaválságról is beszélhetünk érdemben általános iskolásokkal; hogy a táplálkozástudomány is emészthetővé tehető; és mindebből a felnőtteknek sem kell kimaradniuk.

Az MTA tavaly októberben avatta fel a megújult Brunszvik-kertet, míg idén, még éppen nyár előtt az Agroverzumot adták át. Martonvásár, a Brunszvik család és az Akadémia története eddig is összefonódott, mostantól pedig még szorosabb a kötelék. A Brunszvik-kastélypark 1775-ben került a családhoz, amikor Mária Terézia a grófi címet és vele együtt a martonvásári birtokot adományozta Brunszvik Antalnak. Mindebből ekkor még jóformán csak a terület létezett: a hetvenhektáros angolparkot Brunszvik Antal fia, Ferenc alakíttatta ki, a Szent László patak felduzzasztásával még egy kis szigetet is létrehoztak rajta. Ugyancsak Brunszvik Ferenc építtetett kastélyt az addig egyszintes barokk kúriából, amely 1820-ban új emeletet és klasszicista stílusjegyeket kapott. A fia, Brunszvik Géza bő fél évszázaddal később neogót stílusban építtette át, majd a 20. században több renoválást, kisebb-nagyobb felújítást végeztek rajta a tulajdonosai, előbb József Károly Lajos főherceg, majd Dreher Antal sörgyáros. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be a kastélyban, majd egy időre gazdátlanná vált az épület.

Fotó: Juhász Norbert

1953-tól az MTA fennhatósága alá került a kastély és park, az utóbbi ekkortól természetvédelmi terület. Az Agrár-innovációs Centrum, és a hozzá kapcsolódó agrárturisztikai fejlesztések megvalósítására még 2015-ben biztosított tízmilliárd forintot a kormány. Az MTA és a helyi önkormányzat a Brunszvik család szellemiségét ápoló, a kor követelményeihez igazító fejlesztési tervet dolgozott ki: egy Európában is egyedi, globális kihívásokra választ adó agrár-innovációs környezet kialakítását. A központ kettős célhoz igyekszik felnőni, egyrészt számottevő tudományos és gazdasági érték előállítását, másrészt a nemzetközi színvonalú kulturális-turisztikai célponttá válást. Ez utóbbi küldetéshez kulcsfontosságú az Agroverzum.

Talajtan, klímaváltozás, növénynemesítés, növényvédelem, állatorvostudomány – a látogatók alaposan megismerhetik az intézményben folyó tudományos munkát, a városokból, osztálytermekből kiszakadó látogatók közvetlen kapcsolatba kerülnek a hétköznapokban csak közvetve megtapasztalt világgal. Jobban megbecsüljük a martonvásári munkát, ha tudjuk, hogy a helyi búzafajták tavaly a hazai vetésterület több mint 30 százalékát foglalták el, ezzel piacvezetők az országban, míg a K+F tevékenységek eredményeiből talán a ProPlanta szoftvert érdemes kiemelni, amely révén tavaly mintegy 500 tonna nitrogénnel, 1000 tonna foszforral és 1200 tonna kénnel lehetett csökkenteni a műtrágya-felhasználást. Számos innovációt sorolhatnánk még, de folytassuk kissé földhözragadtabban, az elsősorban iskolás csoportok igényeire szabott – de családok, felnőttek, bármilyen érdeklődő látogatására is nyitott –, előremutató múzeumpedagógiai megoldásokkal megfogalmazott élményközponttal.

Mert a valódi tét, a környezetszennyezés, és a vele járó klímaváltozás tétje felbecsülhetetlen. Az újonnan épült, 1100 m2-es, kétszintes épület – ahová évente 35-40 ezer látogatót várnak – egy nagyvonalú, elegáns fogadóteret kapott, mintegy aláhúzva a látogatóra váró témák fontosságát. Ugyanez a tér távozáskor lelassít, maradásra, beszélgetésre ösztönöz az ajándékbolt és a kávézó közreműködésével.

Maga a 650 m2-es kiállítótér viszont mindent a játékos megismerésnek rendel alá, erős vizuális megoldásokkal, érintésre, kísérletezésre, befogadásra sarkallva. Egy kivetítőn futó képsor igen hatásosan mutatja be a klímaváltozás hatásait, a súlyosan pergő képek a gimnazistákat is lekötik; VR-szemüveg segítségével élhetjük át egy méh egy napját; rengeteg kérdésre játékos formában kapunk választ, a magyarországi talajfajtákat, és azok sajátosságait látványos interaktív térkép mutatja be.

Aki még mindig szkeptikus lenne a „modern népbetegségekkel”, például a glutén intoleranciával szemben, befáradhat az élménylaborba, ahol jellemzően 45-60 perces foglalkozások keretében készíthet különböző típusú kenyereket vagy gumicukrot, színes növényeket, illetve vizsgálhatja a talajban élő élőlényeket és az őszi lombszíneződés folyamatát. A tanteremnyi élménylabor mellett egy, a kisebbeknek tervezett foglalkoztató, valamint egy nagyobb terem is található – esküvők, koncertek, előadások potenciális helyszíne –, ám ezek a terek csak kiegészítik a kiállítást.

Az eredeti kastélyépület és az új szárny találkozása egészen természetes, az utóbbira kívülről automatikusan mint fogadótérre, előcsarnokra tekintünk, köszönhetően a kisebb léptéknek. Belül végképp feloldódik minden határ, az organikus/high-tech és a sárga/fehér váltakozás észrevétlenül szabja meg a tér ritmusát, miközben a jobb megfigyelők olyan belsőépítészeti poénokat is kiszúrhatnak, mint a föld rétegrendjét ábrázoló dupla belmagasságú díszítőfestés. A kiállítás egész évben látogatható, de ha családi programot fűznénk fel rá, akkor tavasztól őszig járunk a legjobban, amikor kellemesen bejárható a Kastélypark tanösvénye is. Még a mobilfüggőkre is gondoltak, akiknek egy applikáció (benne információkkal és szórakoztató feladatokkal) segít a figyelmük lekötésében.

Agroverzum, Martonvásár

Tervezés éve: 2016-2017
Kivitelezés éve: 2017-2019
Meglévő épület hasznos alapterülete: 698 m²
Bővítmény hasznos alapterülete: 404 m²
Építészet: 3H Mérnöki Iroda (Pálinkás István, Hajósné Jauch Katalin, Hajós Imre)
Belsőépítészet: este’r partners (Szabó Csilla projektvezető, Radnóczy Eszter)
Fotó: Juhász Norbert

A cikk nyomtatásban az Octogon 152-es lapszámában jelent meg.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Óriáspopcorn és design-érzékeny búzafejek Martonvásáron

Óriáspopcorn és design-érzékeny búzafejek Martonvásáron

Az este’r partners belsőépítészeti tervei szerint valósult meg az MTA új, modern élményközpontja.

Kína a képzeletemen túl - művészeti pályázat

Kína a képzeletemen túl - művészeti pályázat

A Kínai Népköztársaság Kulturális és Turisztikai Minisztériumának Közép-kelet-európai Képviseleti Irodája és az ELTE Konfuciusz Intézete művészeti pályázatot hirdet a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulója alkalmából.

Lenny Maughan futóköreiben megrajzolta Frida Kahlot

Lenny Maughan futóköreiben megrajzolta Frida Kahlot

És még 53 másik alakzatot, úgy fut, hogy útvonalai különböző formákat hoznak létre. 

Hirdetés