Hirdetés

A BarabásiLab egyik hálózati munkája látható a Ludwig Múzeumban.

Hirdetés

Először került magyar múzeumi gyűjteménybe úgynevezett NFT-mű, a Barabási Albert-László által vezetett kutató- és művészkollektíva (BarabásiLab) egyik hálózati munkájának formájában – közölte a Ludwig Múzeum.

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az újabb művészeti médiumok, a médiaművészet archiválásának, gyűjtésének, bemutatásának és konzerválásának. Nem meglepő, hogy elsőként kezdett bele az új technológia gyűjteményezésébe is, és mi más is lehetne a digitális múzeumi pionír, mint egy olyan adatállomány, amely többszörösen reflektál saját létrejöttének közegére, a magyarországi művészet életvilágára?! A Ludwig gyűjteményébe került mű a múzeumban nemrég látható volt, a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve c. kiállításhoz készült hálózati vizualizáció, amely egyébként az Élek mentén című nemrég megjelent tanulmánykötet témája is volt.

A magyar művészeti háló intézményi elemeit összefüggésbe kapcsoló munka valamennyi, adatszinten megjelenő magyarországi múzeum, kiállítóhely, galéria rendszerszintű kapcsolódásait jeleníti meg. Az intézményi háló a művészeti színtér tényezőit feldolgozó alkotói és kurátori háló mellett a művészeti szcéna meghatározó eleme, amely több száz helyszínt és intézményt dolgoz fel.

NFT-munka esetében nehéz a „hol található?” – kérdésre egyértelmű választ adni. Nem kötődik fizikai helyhez, alapvetően a virtuális térben létezik, bármely képernyőn megtekinthető, bárki hozzáférhet az interneten. Az NFT-mű egy digitális platformhoz kötött, amely lehet saját, de más által kezelt is. A Ludwig Múzeum NFT-je egy már létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik, és nem egy fájl online piactéren történt értékesítéseként került a múzeum birtokába, hanem adományozás útján.

Barabási Albert-László......és a Rejtett mintázatok

A mű ide kattintva tekinthető meg, a Ludwig Múzeum – egyelőre szerény – NFT gyűjteménye pedig ezen a linken található.

Mi az az NFT?

Az NFT (non-fungible token/nem helyettesíthető token/jel?) digitális protokoll, olyan technológia, amely lehetővé teszi digitális állományok egyedivé tételét, adásvételét és birtoklását. A digitálisműkincs-piacon a vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, méghozzá blockchain-alapú kriptovalutával (többnyire Etherum). A kriptovaluta működési elve automatikusan hitelesítési tanúsítványt társít a megvásárolt műhöz, és a tranzakció nyoma a blokkláncban marad, kitörölhetetlenül, jelezve, hogy a digitális mű eredeti példányát ki, mikor és mennyiért vásárolta.

A gyűjtők blockchain-alapú archívumot vezetnek a műalkotások tulajdonjogáról, így az eredeti példányok birtokolhatók és továbbadhatók, illetve nyomon követhetők. Az eredeti példányok tulajdonosai az NFT-piactereken online galériákat és múzeumokat hozhatnak létre, így bárki böngészheti a digitális műkincsgyűjteményüket.

Az NFT voltaképpen digitális pecsét, jelsorozat, amely a hitelesítő tanúsítvány, illetve a vásárlást igazoló dokumentum szerepét ölti be, ezzel tágítva a mű(alkotás) referenciális jellemzőit az esztétikai-művészi értéktől a tulajdonlás, a jogdíj irányába. Az NFT-alapú mű egyszerre jel, adat és üzlet, amely napjainkra kifejezett trenddé vált, és amelynek révén évente kb. 250 millió USD-nek megfelelő értékű digitális műalkotás cserél gazdát.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Budapest mint vászon és Scully vásznai Budapesten

Budapest mint vászon és Scully vásznai Budapesten

Folytatódik a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál.

A Ludwig Múzeum kiállítása megmutatja, hogy a hálózatkutatás hatékony eszköz kulturális jelenségek vizsgálatához is

A Ludwig Múzeum kiállítása megmutatja, hogy a hálózatkutatás hatékony eszköz kulturális jelenségek vizsgálatához is

A MOME és Barabási Albert-László közös projektje október 10-én debütál a Ludwig Múzeumban.

Barabási Albert-László hálózattérképével ünnepel a Nature

Barabási Albert-László hálózattérképével ünnepel a Nature

A 150. születésnapját ünneplő magazin hálózattérképéhez a magyar kutató és csapata szolgáltatta az adatokat.

Hirdetés