Mivel az eredetileg kétnaposra tervezett látogatás váratlanul az Eyjafjöll izlandi vulkánkitörés és azáltal a dél felé Sodródó vulkáni hamu miatt bevezetett európai légtér korlátozások hatására pár nappal meghosszabodott, így különleges alkalom nyílt nyugodt beszélgetésre az általában rendkívül feszített ritmusú hétköznapi rohanáshoz szokott Scottal egy napsütötte budapesti kávéház teraszán. Scotot egy exkluzív interjú keretében ecodesign rovatunk szerkesztője, Frei Imola kérdezte az épületminősítő rendszerről, a környezettudatos építést érintő amerikai tapasztalatokról, lehetőségekről, kihívásokról és trendekről.

Úgy tudom, hogy filozófiát és zenét is tanultál, aztán pár éven keresztül operaénekesként is debütáltál több sikeres darabban. Egyáltalán ezek után hogyan kerültél kapcsolatba a környezettudatos építészettel?

A zenei konzervatórium befejezése után közel hét évig énekeltem operát New York Cityben. Nagyon szerettem, de sajnos nehéz volt hosszú távú megélhetést biztosítani belőle, így mellette elkezdtem asztalosmunkákat vállalni. Amikor aztán elköltöztem a városból, alapítottam egy asztalosműhelyt. Elkezdtem tanulmányozni a különböző anyagtulajdonságokat és mivel a munka jellegéből adódóan számos káros vegyi anyaggal kellett napi szinten dolgoznom, így egyre inkább kezdtek foglalkoztatni azoknak az emberi egészségre gyakorolt hatásai. Elkezdtem kutatni, hogy milyen kevésbé ártalmas megoldások léteznek, munkámat folyamatosan javítani probáltam környezettudatos tényezők szempontjából is. Ez vezetett az első LEED kísérleti projekthez, amihez az általam tervezett és gyártott bútorokat használtuk. Megalakítottam egy, az anyagok és erő̂források technikai tanácsadására koncentráló céget, majd nem sokkal később különböző műszaki konzultációs megbízásokat kaptam Pennsylvania majd Oregon álla- moktól. Önkéntesként már a kezdetektől bekapcsolódtam a LEED épületminősítő rendszer különböző műszaki munkacsoportjainak tevékenységébe, majd a LEED fejlesztését vezető bizottság elnöke voltam, mielőtt a USGBC felkért, hogy vegyem át a LEED program vezetését.

Ekkor már rendkívül sikeres volt a saját vállalkozásod, mennyire volt nehéz a váltás?
Nagyon szerettem, amit csináltam, és szerencsésnek érzem magam, mivel az akkori alkalmazottaim folytatni akarták a cég tevékenységét, így én továbbléphettem, és elfogadhattam ezt a különleges lehetőséget. Ez azért is érdekes, mivel napjainkban az épületminősítés egy rendkívül izgalmas korszakát éljük.

Mennyire lehet egy tárgy vagy épület egyben környezettudatos és esztétikus is?

A tartalom, amivel a dolgokat felruházzuk, adja meg azok szépségét. A környezettudatosság egy gazdagító tényező kell, hogy legyen. Az esztétika, költség és más tényezők mellett fontos figyelembe vennünk, hogy a folyamatok hogyan hatnak ki tágabb környezetünkre. Elődeink korábban jobban odafigyeltek erre, most ideje ezt újrafelfedeznünk, ismételten, úgy, mint először valaha. Az ipari forradalom előtt az emberek sokkal közelebbi kapcsolatban éltek környezetükkel. Ez nem azt jelenti, hogy azokat az időket kell megpróbálnunk visszahozni, hanem hogy meg kell találnunk a módját annak, hogyan tudunk többet adni, gazdagítani környezetünket. Emlékszem egy interjúra Buzz Aldrinnel, aki az egyik első asztronauta volt, aki a Holdra lépett. Ő mesélt arról, hogy amikor a Holdon állt, milyen elhagyatott érzés kerítette hatalmába, és milyen távolinak tűnt számára minden. Amint ott állt, mindazokra a kihívásokra gondolt, amit annak érdekében kellett majd leküzdeniük, hogy sikeresen hazajussanak. Tehát az volt az érzése, hogy ugyan hazafelé tartottak, de mégis egy teljesen új út állt előttük. A Holdról a Földre vezető út legalább annyira nehéz, mint a Földről a Holdra. A gyökereinkhez való visszatérésnek tehát egy organikusabb, modern módját kell megtalálnunk.

A környezettudatos építéssel járó magas költségek miatti félelem sokszor továbbra is kételyeket felvető tényező Magyarországon. Mi jelentette az Egyesült Államokban a költségvitában való elmozdulás kulcsát?
A LEED rendszer alkalmazása során többszörösen is bizonyított, hogy amennyiben megfelelő módon és időben odafigyelünk a tervezésnél, és a projektet vezető csapat holisztikus módszerekkel dolgozik együtt, gyakran csökkenteni lehet a beépítendő rendszerek nagyságát, vagy azok teljes kihagyására is lehetôség nyílhat. 
Ez pedig mind költségmegtakarítást és a negatív környezeti hatások csökkenését eredményezheti. Ha a költséglistán szereplő kiadásokat nem csak soronként, hanem azok összefüggésében vizsgáljuk, akkor hamar rájövünk arra, hogy pénzt lehet megtakarítani nem csak hosszú távon, hanem az első költségek szintjén is. Hadd említsek egy példát. Tanácsadóként New Jersey-ben dolgoztunk egy körülbelül 10 000 négyzetméter nagyságú oktatási intézmény projekten. Egy energiamodell segítségével közel ötven különböző lehetőséget vizsgáltunk, mint például tripla üvegezésű ablakok, fénypolcok használata, vastagabb szigetelés, stb. Ezek az extra tényezők közel összesen 250 000 dollár költséget adtak ki. Amikor viszont ezen tényezők együttes energiahatékonyságát vizsgáltuk, kiderült, hogy 40%-kal csökkenteni lehetett, a hőszivattyúk költségét, ami végül 125 000 dollár megtakarítást eredményezett, és további közel 100 000 dollár megtakarítást az éves energiamegtakarítások terén.

Miért különleges a LEED épületminősítő rendszer?
Egy olyan eszköz, mozgalom, piaci mozgatórugó, ami sokkal több egy egyszerű szabványnál. Egyre többen használják olyanok, akik nem feltétlen a minősítés miatt követik a benne megfogalmazott környezeti irányelveket, hanem meggyőződésből.

Hány nemzetközi LEED projekt fut jelenleg? 114 országban van jelen a LEED, és ennek körülbelül egyharmada nemzetközi projekt. Te miben látod a LEED jövőjét?
Hosszú út áll előttünk. Az épületminősítés elnyerése csak a kezdet. Állandóan figyeljük a piacot. Rendkívül fontos a teljesítmény, a hatékonyság folyamatos vizsgálata, valamint a felhasználók oktatása az épületek teljesítményének fenntartása érdekében. Az Egyesült Államokban pl. nagy hangsúlyt kell majd helyeznünk a közlekedésre mint fontos tényezőre, mivel az sokkal kevésbé megoldott, mint itt Európában. Ezen kívül prioritás a víz problémája, valamint az LCA és az optimalizált anyaghasználat. Összességében a döntéshozatali modell változása a lényeg, azt hiszem.

FREI IMOLA rovata