Trendek a környezettudatos építésben

KezdünK felébredni. A fenntarthatósági buzgósággal egyidőben viszont nem árt némi óvatosság. Egyre gyakoribb a “greenwashing” jelensége, Amely marketing célból a fogyasztók számára megtévesztő vagy hamis információK hirdetését jelenti bizonyos termék vagy szolgáltatás környezeti előnyeiről, illetve egy vállalat környezetvédelmi gyakorlatáról.

Ezek az esetenként hamis állítások sok esetben zűrzavart okoznak. A fogyasztói bizalom elnyeréséhez az önjelölt eredmények helyett az elfogulatlan, egyértelmű, egyszerűen felismerhető és hiteles ökocímkézési és tanúsítási programok nyújthatnak segítséget. Azok a tanúsítások, amelyek megkövetelik az eredmények kívülálló, harmadik fél általi ellenőrzését (épületek eseteben például a LEED rendszer), egyértelmű piaci előnyt biztosítanak a befektetők számára.A lehetőségek skálája ugyanekkor rendkívül széles, többek között az ökocímkék és tanúsító rendszerek szigorúsága szempontjából is. Amíg a kevésbé szigorú normák kezdeti előnye, hogy szélesebb rétegeket képesek megmozgatni, addig azok hosszú távú értéke a radikálisabb programokkal szemben megkérdőjelezhetővé válik. Az elmúlt évek építési hulláma után fókuszba kerül a meglévő, öregedő épületállományunk felújítási igénye. Az energiahatékonysági korszerűsítés viszont nem csak kihívást jelentő nehézség, hanem egyben új munkahelyeket teremtő lehetőség is, ami magával vonzza új, a környezettudatos módszerekben gyakorlott, szakképzett munkaerő iránti megnövekedett igényt. Előtérbe kerül az oktatás, továbbképzés. A környezettudatosság forradalmasítja a tervezői szakmát, arra késztetve az építészeket és mérnököket, hogy nagyobb odafigyelést szenteljenek munkásságuk tágabb értelemben vett hatásainak. „nem csak egy hét az évből, amíg a show tart.”

Jerry Yudelson világszerte jól ismert mint a környezettudatos építés és marketing egyik vezető szakértője. Okleveles építőmérnök, MBA, a LEED épületminősítő rendszer szakértője, a Yudelson Associates kutató-tanácsadó cég vezetője (Tucson, Arizona). Tizenegy könyv és számos fenntarthatósági témában írt tanulmány szerzője. Nemrég megjelent „Green Building Trends: Europe” című könyve a környezettudatos építési trendeK vizsgálatán túl, számtalan nyugat-európai esettanulmány és innovatív technológiai megoldás felvonultatásán keresztül kísérletet tesz az európai és egyesült államokbeli módszereK és gyakorlat összehasonlítására. Jerry Yudelson 2010. április 14-16. között előadást tartott Budapesten a „Build Green CEE: Energy efficient and ecological design for the region” konferencián.
Az elmúlt hat év alatt a Greenbuild International Conference and Expo szervezőbizottságának elnöke voltál, valamint intenzíven részt vettél a USGBC munkájában is. A Greenbuild nemzetközi konferencia és expó ez idő alatt rendkívüli módon, közel tízszeresére növekedett, mára az amerikai kontinens legtekintélyesebb környezettudatos vásárává vált. Hogyan kerültél kapcsolatba a mozgalommal, mikor is kezdődött ez számodra?
2001-ben azt a hatalmas „hibát” követtem el, hogy az első ülésén felemeltem a kezem, amikor is a USGBC önkénteseket keresett a konferencia megszervezésére. Akkoriban még fogalmunk sem volt, hogy ennyire sikeres lesz a kezdeményezés, de nyilvánvaló módon az utóbbi évtizedben megérett a figyelem ezzel kapcsolatban. Már diák koromban rendkívül aktívan részt vettem amerikai környezetvédő mozgalmakban. Később pedig építőmérnökként és MBA-ként is mindig az energiahatékonyság és a környezet megőrzésének kérdései foglalkoztattak leginkább. A technikai és üzleti gondolkodásmód számomra mindig is szorosan összefüggött. Elég korán szintén aktív résztvevője voltam a kaliforniai napenergia mozgalomnak, majd 2000-ben az első̃ Oregon állambeli LEED épületminősítési projektben vettem részt, mely végül arany minősítést kapott.

A Greenbuild konferencia elnökséged ideje alatt a világ egyik legkörnyezetbarátabb vásárává vált. Hogyan válik egy konferencia, kiállítás „zölddé”?
A kezdetektől megvolt az érzékenység erre. Első lépésben az újrahasznosításra figyeltünk oda. 2003 volt az első év, amikor a konferenciának egy LEED tanúsított épület, akkor a Pittsburg Convention Center adott otthont. Innentől kezdve minden évben fontos tényező volt, hogy a választott helyszín LEED épülettanúsítással rendelkezzen.
Az ételek szempontjából organikus, helyi termelésű étkezési lehetőségeket igyekeztünk biztosítani a látogatók számára. A hoteleknek az ajánlás érdekében szinten számos környezeti szempontnak kellett eleget tenniük, mint például az újrahasznosítás, víztakarékosság, stb... Következő lépésben a kiállítók magatartását kezdtük befolyásolni különböző környezetvédelmi kritériumok bevezetése által. Például a magazinok, brosúrák helyett CD-k, DVD-k használatát javasoljuk. Nem sokan tudják, de sok esetben a kiállítások után a padlószőnyeg a hulladéklerakókban köt ki. Ezt elkerülendő, minden Greenbuild alatt használt szõnyeg újrahasznosításra kerül. Általánosságban arra törekszünk, hogy véget vessünk az egyszer használatos mentalitásnak. Úgy látom, hogy a Greenbuild rendkívül sikeres nemcsak az üzleti, hanem a társadalmi kommunikáció szempontjából is. Azt próbáljuk tudatosítani az emberekben, hogy ez egy évi 365 napos tevékenység, nem csak egy hét az évből, amíg a show tart.

 Hogyan lehetnek a környezettudatos építési módszerek leginkább hatással a klímaváltozásra? Mely kérdések a legégetőbbek jelenleg a CO2 kibocsátás kapcsán épületeink tervezése, építése és működtetése szempontjából? Kezdünk nagyobb figyelmet fordítani meglévő épületeink felújítására. Az EU-n belüli, az épületek energiateljesítményére vonatkozó irányelvek, energiacímkék jelentősége növekszik. A tulajdonosok egyre kevésbe engedhetik meg maguknak az energiapazarló épületek működtetését, fenntartását. Egy 2009-es PREEF tanulmány előrejelzése szerint az öregedő, kevésbe hatékony épületek lassan, de biztosan vesztenek értékükből.  2009 végén megjelent „Greening Existing Buildings” könyvemben részletesen foglalkozom a meglévő épületek környezettudatossá tételének kérdésével. Amerikában a kormányzati épületek és olyan ironikus házak, mint például az Empire State Building kezdtek elsőként felújításba. Kiderült, hogy ezeknél a projekteknél lényeges módosítások nélkül általánosságban 30-40%-os energiamegtakarítás érhető el. Hosszú távon a jelenlegi felújítási stratégiák, módszerek javítására kell koncentrálnunk. Az új épületek eseteben az épülettanúsítási programok sem nyújtanak önmagukban megoldást, emellett határozott nemzeti energiaszabványok szükségesek. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett országokban az épületek (lakó és kereskedelmi) a CO2 kibocsátás 40 százalékáért felelősek. Tehát az épületekkel foglalkoznunk mindenképp fontos, de ezentúl hosszú távon szintén rendkívül kritikusak a várostervezés és közlekedés kérdései is.

Milyen fő szakmai kihívásokkal kell számolnunk a környezettudatos gyakorlat kapcsán?
Anélkül nehéz jobb teljesítményt elvárni, hogy a teljes projekt összetételén változtatnánk. Javasolt újragondolni a csapatmunka hatékonysági tényezőit vagy például az ösztönzőket, stb. A kulcs az integrált tervezés. Ezentúl a mérnököknek, építészeknek azt is ki kell találni, hogyan lehet a hagyományos költségvetés alapján környezettudatosan építeni. Én ezt úgy hívom, hogy pezsgőt inni sör árából. Ez a valódi trükk. Részt vettem egy ilyen projektben Portlandban, Oregon államban, egy LEED platina minősítésű épület kapcsán, ahol integrált tervezési módszerrel, a mérnöki tervezés eredményeként a gépészeti, elektromos rendszereket végül 12 %-kal az eredeti költségvetési tervezet alatt sikerült beszerezni. Ez valóban tanulási folyamat az egész szakma számára .

A magas költségek miatti félelem sokszor továbbra is kihívást jelentő tényező. Mi hozhat ebben változást?
A költségcsökkentés egyik kézenfekvő módja az előbb említett integrált tervezés. Keressük ki a legjobb gyakorlati megoldásokat, a legjobb teljesítményű épületeket, és vizsgáljuk meg, milyen módszerek alkalmazása által jutottak azokhoz az eredményekhez. Észrevesszük, hogy a hangsúly az általuk használt eljáráson van. Nem sok értelme van napkollektorokat tenni egy amúgy energiapazarló épületre. A legfontosabb tényező, hogy a tervezés, eljárás folyamatát kell újragondolnunk. Másik kritikus tényező, hogy a környezettudatos épületekről mint rendszerekről gondolkodjunk, beleértve ebbe az emberi tényezõket is. Az épület teljesít- ménye sokkal több, mint pusztán egy tanúsítvány. Sok esetben amint kap egy tanúsítványt az épület, azt gondoljuk, hogy ez a vége, ahelyett, hogy észrevennénk ez csak a kezdet.  A London központjában található “Short and Associates” által tervezett, 2005-ben átadott egyetemi épület (Szláv és Kelet-európai tanulmányok iskolája) maximálisan kihasználja a természetes szellőzés és világítás lehetőségét. A nyári passzív hűtés értelmében a hűtött csöveken keresztül beáramló levegő lefelé irányuló légmozgásként halad keresztül a hét emelet magas központi átriumon, majd oszlik szét az egész épületben.
A hideg hónapok alatt ez a levegő áramlási irány fordítottá válik. Lufthasa Aviation Center, Frankfurt
Az Igenhoven Architekten által tervezett, a frankfurti reptéren található Lufthansa légi- központ épülete a hasonló méretű tipikus német irodaházakhoz képest csak egyharmadnyi energiát használ fel üzemeltetése során. Az épület további környezettudatos jellemzői az automatikus világításvezérlés és a természetes világítás maximális kihasználása. A projekt során 100%-ban FSC igazolt faanyag került beépítésre, valamint teljesen elkerülték a PVC használatát. A fésű szerű épületkialakítás az irodák mellett üvegtetős belső kertek kialakítását tette lehetővé, melyekre minden munkahelyről biztosított a kilátás, valamint azok segítségével a természetes szellőzés lehetősége is adott.
European Investment BanK, Luxemburg az Igenhoven Architekten tervezte az Európai Beruházási Bank luxemburgi székházat, mely 2008-ban került átadásra. Ez a modern, üvegtetős, napfényes épület kiegészítése az 1980-as Sir Denis Lasdyn épületnek. A projekt elnyerte az Egyesült Királyság BREEAM épülettanúsító szabványának „nagyon jó” minősítési szintjét.

A Behnisch Architekten által tervezett, Ozeaneum elnevezésű múzeum- és akvárium- komplexum elegáns, alacsony fogyasztású megoldásokkal ad otthont a változatos tengeri környezet kiállításainak. Uptown Munich Irodatorony, München Az Igenhoven Architekten által tervezett felsővárosi irodatorony München legmagasabb irodaháza, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a bajor Alpokra. A természetes szellőzés érdekében egyedi megoldással, az üveghomlokzaton „kabinablakokat” helyeztek el. A hőmérséklet emelkedésének hatására, egy mechanikus indítókar kinyitja a lőrésszerű ablakokat, így lehető̂vé téve a friss levegő áramlását a hivatalokba.

A 2007-es, Behnisch Architekten és Transsolar által tervezett Therme (Bad, Aibling) fürdő felújítási projekt integrációs megoldást keresett egyedi építészeti, klímatervezési és természetes világítási kihívásokra, ugyanakkor cél maradt a hagymányos német spa környezeti jellemzők megtartása is. Az öt kupolán belül medencék és kezelési területek találhatók. A meglévő fürdőépületbe besimuló kupolák mindegyike egyedülálló hangulatot sugároz, a nyugodttól az élénkig, más-más színekkel és vizuális témákkal.