Helyszíni kapcsolatok

A városszerkezetben megfigyelhető, hogy a belváros zártsorú keretes beépítése a Március 15. tér körül megszakad, és a 60-as évekre jellemző nagyvárosias karaktert vesz fel. Ebbe a rendszerbe illeszkedik a Művelődési és Sportház épülete (1963) és a Szakorvosi Rendelő intézet (1964) is. Négy alapvető városépítészeti elvet emeltünk ki a terület finoman rétegzett építészeti erőteréből. Az egyik a Szelestey László utca már most is kitapinthatóan finom átfordulása a Március 15.-e tér felé és átvezetése a Markusovszky utca irányába.

A Rendelőintézet és a Sportház eredeti irányait megfigyelve nagyon is folytathatónak tűnik a megkezdett gondolat az új színházépület telepítésével. Tervünkben megkíséreltük a várostörténet korábbi téralakítási rendjét is figyelembe venni: a barokk korban kialakuló, elnyújtottan háromszögletű (valójában trapéz alakú) főterek (pl. Esztergom, Vác, de elsősorban a szombathelyi főtér) karakterét mintaként figyelve befejezni a 60-as években elkezdett folyamatot. A másik elv a Sugár út - Markusovszky utca - Király utca - volt Városi Víztorony tengely erősítése volt.

A dualizmus kori elhelyezési javaslatok szerint a színház épülete ebbe a városi főtengelybe került volna. Ez az elképzelés ma sok problémát okozna, ellentétes a fenti városépítészeti elvvel, és túlreprezentált épületkaraktert kívánna. A tengely erősítését más eszközökkel kívántuk megvalósítani, egyúttal kívánatosnak gondoltuk a tér tagolását is, úgy, hogy a különböző városi élethelyzetekhez és az emberi léptékhez is igazodni tudjon. Úgy jelenítse meg a tengelyt, mint városépítészeti gondolatot, hogy egyúttal megfelelő felvezetést adjon a színházépületnek. Észak felől érkezve az új korzó és a kapuzatként is értelmezhető galéria-sétány vezet tovább a Király utca és a belváros felé.

A térszervezés legfontosabb eleme a beépítés által létrejövő városi agóra, mely a téri adottságok bonyolult viszonyrendszerét bontja ki, reagál a megkezdett városépítészeti gondolatra, új minőséget ad Sportház épületének, védett előteret a színháznak és nyugodt elhelyezést az ünnepi térnek, szerves kapcsolatot létesít a Pelikán parkkal.A Pelikán park szinte minden elemét mai helyén megtartjuk, így a szobrokat és az összes fát is. A meglévő, fasorok által kijelölt sétányok nyomvonalát megőrizve, a közlekedési irányokat figyelve pihenőpadokkal szegélyezett burkolt sétányokat és teresedéseket alakítunk ki. A Weöres Sándor Színház és a Sportház nyugodt tömegével, egységes homlokzati karakterével fordul a park felé, annak határozott térfalat ad,  közel egyenértékű bejáratot biztosít a park felől, a patak partján haladva kellemes útvonalat kínálva vezeti ide a főtér felől érkezőket.

 Agóra

Az épületegyüttes külső előtere szabadon kezelt, összefüggő térsor. Karakterét a Weöres Sándor Színház új épülete, a Sportház, és a városi főtengelybe helyezett étterem-kávéház-városi kiállítótér tömege által meghatározott külső városi agóra jeleníti meg, mely térrészt a körforgalom felől ligetes pihenőpark szegélyezi. A városlakók kedvelt helyévé válhat funkcionális és téri adottságai miatt:
- innen nyílik a Színház előcsarnoka,  és a művészbejáró,
- innen nyílhat a Sportház alternatív bejárata,
- innen nyílik a kávéház-étterem, mely az agórát kerthelyiségként is belakhatja,
- innen nyílik a játszóház, mely akár a Spotházhoz tartozó szekcióteremként, szakköri helyiségként, akár a színházhoz tartozó kiegészítő térként, akár önálló működéssel is elképzelhető,
- az enyhén megemelt térről kellemes kilátás nyílik a Pelikán park felé,
- a városi agóra ünnepi térként is működhet, védett területe, karzattal szegélyezett tere kiválóan alkalmassá teszi erre, javasoljuk a hősi emlékmű idehelyezését,
- az agóra szoros kapcsolatban áll a Sportház előtt létrejövő városi korzóval, melyre az étterem-kávéház és a városi kiállítótér terei nyílnak meg,
- de a tér legfőbb egyedisége a főfunkcióhoz kapcsolódó szabadtéri színpad lehetősége. Az oldalszínpad nagyméretű (akusztikailag méretezett) tolófalának megnyitásával fedett szabadtéri színpaddá válhat (akár a nagyszínpad zavartalan működésével egyidőben is, pl. színházi fesztivál), melyhez az előtető védelme alatt előszínpad épülhet, nézőtere pedig a városi agóra, mely a galéria-sétány mentén időszakos lehatárolást (akár időszakos nézőtéri lefedést is) kaphat. Az így kialakuló terület alternatív színházi megoldásoknak is helyet biztosíthat, a körben futó „karzat” akár a középkori színházi hagyományokhoz is visszavezethető szabad elképzeléseknek adhat teret.

A  szakorvosi rendelő intézet

Mivel a Rendelőintézet használata a közeljövőben megszűnik, elhelyezkedése, alaprajzi- és térrendszere alkalmatlan a színházi funkció befogadására, elbontását javasoljuk, építészeti és városképi értékei ellenére is. Az elbontást  gazdaságossági szempontok is alátámasztják. Épületszerkezeti, hőszigetelési, vízszigetelési, akusztikai tulajdonságai a kornak és az új funkciónak nem megfelelőek, így megtartásra csak a csupasz épületszerkezeti váz lenne alkalmas. Ez a látszólagos megtakarítás csökken, ha figyelembe vesszük a megtartással járó egyéb fajlagos költségeket: az alapozás csatlakozásakor felmerülő alapmegerősítések, alá-alapozások költségét, a talajvíz szigetelés dilatációs csatlakozási nehézségeit, az egyéb szerkezetek dilatációs csatlakozásait, a gépészet, az erős- és gyengeáram beépítésével járó további bontásokat, födém- és faláttöréseket, a 60-as évek kivitelezési pontatlansága miatt az új csatlakozó síkok és felületek kiegyenlítésének költségeit, stb. Ha mindezeket összegezzük és a teljes építési költségre vetítjük, a Rendelőintézet szerkezetének megtartása aránytalanul kis költségmegtakarítást eredményez aránytalanul nagy műszaki elbonyolítások mellett. Az épület megtartása feloldhatatlannak látszó építészeti problémákat is okoz. Az új  Weöres Sándor színház legjellemzőbb nézete a Március 15. tér felől tárul majd fel, így a Rendelőintézet átalakított homlokzata válna a színház “főhomlokzatává”, mely homlokzat érzésünk szerint nem lenne képes megfelelni az elvárt színházi karakter kutúrális tartalmának építészeti megjelenítésére.
A Művelődési és Sportház toldalék jellegű kiszolgáló épülete az első ütemben változatlanul megmaradhat, a színház megvalósítását nem akadályozza. Az MSH felújítása alkalmával a benne lévő funkciókat javasoljuk az épület más területein elhelyezni. Elbontása után pályázati tervünkben ábrázolt épületszárny (pl. gyerekjátszó) kialakításával a tér egységes karaktere, rendezett térfalai valamint a Pelikán park felé, az új agórához méltó átkötés is megvalósulhat.

Funkcionális kapcsolatok

A színház tervezésekor jól használható terek, egyszerű funkcionális kapcsolatok megteremtésére törekedtünk. Az előcsarnok és a közös használatú terek megformálásakor a praktikus, emberléptékű térarányokat használtunk, megpróbáltuk lecsendesíteni a léptékből fakadó túlzott nagyvonalúság, ünnepélyesség és ridegség érzetét. Ez a gondolat a belsőépítészet módszerével később jobban kifejthető lesz, rajzaink inkább tereket és hangulatokat ábrázolnak, nem konkrét anyagokat és belsőépítészeti megoldásokat.

Az alaprajzi elrendezés a kiírásban rögzített alapterületi követelményeket és funkcionális kapcsolatokat teljesíti a lehető legoptimálisabb módon, a lehető legkisebb alapterületen, a funkciók ismétlése nélkül. Kerültük a középfolyosós elrendezést, a közlekedőink kellő megnyitással fordulnak a külső tér és a fény felé, többnyire galéria-szerűen összekapcsolt, átlátható mégis kellően szeparált belső terek jönnek létre, több helyen zöldtetős tetőkertre nyitva. A mélygarázs közvetlenül kapcsolódik a művészbejáróhoz és a színházi előcsarnokhoz, az alsó szinten elhelyezett ruhatár légtere összekapcsolódik a foyer légterével, megvilágítását a pihenőliget fáin átszűrt napfény adja. A foyer minden szinje nagy felületen megnyílik az agóra felé, a lenyugvó nap fénnye tölti meg a tereket, a forgalmi csomópont irányából, délről viszont áttört kőburkolat szűri a belátást, egyúttal külenleges atmoszférát teremt a térnek. A színházi büfé és a dolgozói büfé-étterem az első emeletre került, mindkettő terasz-kapcsolattal, szép kilátással az agórára. Az öltözők egy galériákkal tagolt, szabadon kezelt építészeti térből nyílnak, ablakaik a Gyöngyös patakra és a Pelikán parkra néznek. A próbatermek közel kerültek egymáshoz és az öltözőkhöz is, egy galériázott szabad légteres térből nyílnak, ahonnan kilátás nyílik az agórára, reményeink szerint megfelelő hangulatot teremtve a napi munkához. Az igazgatói irodák kényelmesen megközelíthetők a művészbejáró felől, és a foyer-ból is, egészen közel kerültek a karzathoz, és a rendezői páholyhoz, a teakonyha és a tárgyaló zöldtetős tetőkertre nyílik.

Bontás és építés (anyaghasználat, homlokzatképzés)

Tervünk lényegi eleme a homlokzati karakter megfogalmazása, legtöbbet annak szellemi tartalmával foglalkoztunk. A  folytonosságot kerestük, egyúttal a színház építésének idejét is bekapcsoltuk a kész állapot értelmezésébe. Tervünk egy költséghatékony, nem a csúcstechnikára alapozott, szellemében európai, megvalósulásában a jelenkor lehetőségeit figyelő megoldást ad. Arra törekszünk, hogy a Rendelőintézet jelenléte ne múljon el nyomtalanul. Az épület bontásakor az összes szóba jöhető anyagot meg kívánjuk menteni. A homlokzati kőburkolat bontásának történetével a teljes bontási folyamat szellemét mutatjuk be. Az 1800 m2-nyi jó minőségű mészkő burkolat nagy része (közel 90%-a) megmenthető. A bontás során az elemeket méretük és sérültségük állapota szerint a helyszínen külön depóniákban kell tárolni. E példamutató, pontos, szisztematikus munka az egész építési folyamatra is kihat. Az osztályozott elemeket a helyszínen meg kell tisztítani, a repedt darabokat el kell törni, más osztályba kell sorolni. A munkafolyamat végén, mennyiségi elemzés után válik véglegessé a kőburkolat kiosztása, melynek alapelve a következő: a terepszintről indulva a legkisebb törött elemek épülnének be vízszintesen, tehát 2,5 cm-es oldalukat mutatva, soronként folyamatosan haladva. Ez a lábazati sáv kiegyenlítő betonrétegekkel és hátbetonkiöntéssel készül, tartós, vandál-biztos felületet képez, faktúrája erős szellemi kapcsolatban áll a Sportház lábazati terméskő-burkolatával. Ezen a szakaszon az összes hulladéknak tűnő anyag elhasználható, a hulladék-arány kedvezőbb lesz, mint az újonnan vásárolt kőburkolat kálója. Ezután soronként egyre nagyobb elemek következnek, akár néhány soronkénti sormagasság váltással. Végül a legépebb, teljes magasságú elemek kerülnek sorra. Az így kialakuló homlokzati hierarchia az értő szemnek a történeti építészet homlokzatszerkesztési elveit is felidézi (pl. Palazzo Strozzi, Firenze 1489). A folyamat legfőbb jelentése: az idő beépülése a falakba. A hiányzó burkolati kőmennyiséget az SZTK-ról lebontott kőanyagéhoz hasonló, de annál világosabb kőburkolattal egészítenénk ki, felfelé fokozatosan világosodó (felkönnyedő) épülettömeget létrehozva, mely homlokzatképzés a szellemi tartalmak jelentőségének gondolatát erősítheti.

Fenti alapgondolat befolyásolja (befolyásolhatja) az építés ütemezését is. Elgondolásunk szerint először a különálló étterem-kávéház-városi kiállítótér épülne meg, nyers, szerkezetkész-szerű állapotig, alkalmassá téve a bontási és építési folyamat kiállításszerű bemutatására. Az épület Károlyi Antal építész kiállításával nyílna meg, bemutatva az 1963-ban épült Művelődési és Sportház, valamint az 1964-ben épült megyei Szakorvosi Rendelő intézet eredeti terveit is, a megépült állapot pontos dokumentálásával. Ezután méltó módon elkezdhető a bontási folyamat. A bontás és építés során a kiállítások folyamatosan a kultúra, a színház és az építés tágas szellemi közegében mozognának, például:

- Gordon Matta-Clark munkái
- Kortárs mozgásszínház építőipari gépek bevonásával. (Pl.: Philippe Priasso, Compagnie Beau Geste, Pas de deux with a digger)
- Zeneművekre komponált toronydaru-mozgás-színház.
- A kőanyag deponálásának és csomagolásának képzőművészeti igényű (de költségkímélő) megfogalmazása, esetleg e tárgyban kiírt képzőművészeti pályázat.
- Stb.
Így a helyszín bevonulhat a városi (és talán az országos, ill. nemzetközi) kulturális közegbe. Időközben a kő átváltozása is nyomon követhető a lakosság értő figyelme mellett.