Ha a város azon alapértékeit, amely a mai létezésnek történelmi hitelességet adó Budai Vár, a Duna, a fürdők, a sajátos budapesti életstílus, a város látványát domináló folyó, és az épített, valamint a természeti környezet harmonikus viszonya képviselik, koncepcionálisan kívánnánk továbberősíteni, akkor ennek a logikus lépésnek semmi nem szolgálna jobban, mint egy a pesti és a budai Belváros fizikai és tartalmi kapcsolatait egyetlen szövedékbe rendező komplex Belvárosfejlesztés.
Az illusztrációként alkalmazott térkép Budapest mai adottságaiból indul ki. Azokat a valóságos energiapontokat jelöli, ahol ma a városi élet sűrűsödik, illetve néhány olyan vektort is bemutat, ahol mind meghatározó módon a városlakók, mind pedig a turisták áramolnak. Látható, hogy ez a terület alapvetően a Kiskörúton belüli városszakasz, amely parciálisan kiterjed a Zsidónegyedre is, illetve, hogy két tengely, a Király utca és az Andrássy út vonala mentén kifut a Városliget, vagy a Hősök tere irányába. Ez a térkép ugyanakkor előrevetít néhány olyan sűrűsödési pontot is, melyeknek meghatározó és a városi térben zajló áramlást tekintve, szervező szerepe lehet. A Szeretem Budapestet Mozgalom 2005-ben lezajlott pályázatára beküldött anyagában Bardóczy Sándor és Gábor Péter „A nagy T” című pályaművükben fölhívták a figyelmet a Városligeti fasor-Király utca-Deák Ferenc utca-hajdani nagyhíd tengelyre, mint a város létező, de öntudatlanul élő kapcsolatrendszerére.

Egy olyan, a város szövetét alkotó mélystrukturális összefüggésre irányították rá ezzel a figyelmet, amely most, bő százhatvan évvel a hajdani nagyhíd elbontása után is benne él a városban. Úgy tűnik nem volt véletlen, hogy Zsigmond király uralkodásának idejétől kezdve, hosszabb rövidebb megszakításokkal, ám a XVI. századtól a XIX. század közepéig, összesen tehát majd félezer éven át a pesti és a budai oldalt ugyanazon a helyen kötötte össze hol repülőhíd, hol pontonhíd, hol u.n. lengőkomp, hol pedig hajóhíd. És annak is ismert, nem városépítészeti és strukturális okai voltak, hogy a Széchenyi-féle Lánchíd miért egy hegy oldalának futott neki, amiért aztán csak az alagút kivájásával lehetett a megépült hidat érdemileg helyzetbe hozni.



A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON architecture&design 81-82. számának Szexi Budapestet! mellékletében. A melléklet további cikkeit itt olvashatja:

Szexi Budapestet!!!
Szexi Budapestet II: Pest-budai integrált Belvárosfejlesztés
Szexi Budapestet III: Budapest „Károly-hídja”
Szexi Budapestet IV: a Belgrád rakpart kikötő
Szexi Budapestet V: Fürdőpart a Gellért-hegy lábánál
Szexi Budapestet VI: Borpiknik a város közepén
Szexi Budapestet: Összegzés