Hirdetés

Christian Bjone 1999-ben készült interjúja Philip Johnson-nal

Hirdetés

CB: Épp most júliusban ünnepelte 93. születésnapját. Őszintén kíváncsi vagyok, min dolgozik éppen egy rangidős építész?

PJ: A legújabb tervem a mexicói Guadalajara-ban építendő Gyermek Múzeum (Children’s Museum), a JVC Center-ben. Az idei Velencei Biennálén mutatták be egy galériában. Négy különálló pavilon lesz egy szigeten, melyekben gyermekek művészeti oktatása folyik majd.

A megrendelő Senior Jorge Vergara Madrigal. Milyen vele együttműködni?

PJ: Aktívan részt vesz a tervezésben, és úgy megy a munka, mint a karikacsapás. Meg kell adni, kivételesen tehetséges megrendelő.

Tehát kimerítően alapos kapcsolata van a megrendelőjével.

Madrigal úr eljött a velencei bemutatóra, ahol ismertettük a formákat, még mielőtt lett volna bármilyen építészeti programunk. Láthatja, platóni testekkel kezdtük, kivétel a gömb, amit azért hagytunk ki, mert ebből a formából Boulée már elkészítette a lehető legjobb tervet a Newton-emlékműhöz. Kúpokat, gúlákat és hengereket használunk. A hengert természetesen szétdaraboltuk. Minden formát meghajlítottunk, elgörbítettünk, kicsavartunk eredeti geometriájából. Szeretem Le Corbusier híres mondását idézni: "le jeu savant, correct et magnifique des volumes assemblés sous la lumière". Ami annyit tesz: "az építészet a testek szabályos és csodálatos játéka a nap fényében" — ennél jobban nem lehet megfogalmazni.

Amikor megnéztem ezt a tervét, az Ön híres Connecticut-i birtoka jutott eszembe. Ott is különböző formájú pavilonok sorakoznak, látszólag véletlenszerűen elhelyezve. A különbség az, hogy az Ön birtokán az Üvegház áll a középpontban, mint kiemelt elem, ami köré vizuálisan csoportosíthatta a kompozíció többi elemét.

Igen, itt szándékosan nincs tengely vagy fókuszpont; azt akartam, hogy a gyerekeknek teljesen szabad választási lehetőségük legyen, hogy ösztönösen kószálhassanak, amerre tetszik. "Maga az Élvezet" — ez a szándékunk. Ezt szeretem a megrendelőben, hogy egyáltalán nem határozott meg előre vagy erőltetett ránk valamilyen elrendezést. Zöld utat kaptam.

Mivel egy szigeten a világtól félrevonulva dolgozik, minimális kapcsolata van a komplexum többi részével és azok építészeivel. Ez azt jelenti, hogy teljesen figyelmen kívül hagyhatja a JVC Center egyéb formáit, stíluselemeit?

Az egész beruházás elrendezése megváltozott, ezért az enyém nem is tekinthető a részének. Folyamatos változásban van. Például ma reggel teljesen megváltoztattam a sziget alakját. A komplexum építészei teljes szabadságot kaptak saját területükön belül. Mindenki maga döntheti el, mi történjék a pavilonjában. Ez egy iskola, minden egyes pavilonban más tevékenység folyik majd: egyikben ujjal festés, másikban agyagozás, a harmadikban zene, és így tovább. A cél az, hogy olyan egyszerű, nyitott tereket hozzunk létre, amit a gyerekek kreatívan fedezhetnek fel maguknak. A gúlák egész belső falát úgy képzelem el, mint egy hatalmas vásznat a rajzórákhoz.

A másik téma, ami összeköti a gyerekeket, az oktatást, a geometriát és az építészetet: a Froebel-féle blokkszerű oktatási rendszer. Ez a XIX. századi progresszív kindergarten oktatás olyan neves építészekre is hatott, mint Frank Lloyd Wright. E rendszer elemei, például a szövés és más "tehetségjátékok", egy háló-szerű rendbe illeszkednek, amit aztán a gyerekek az épített környezetben is felfedezhetnek maguk körül. De amit Ön alkotott, az sokkal inkább egy antikarteziánus, antiplatónikus, antifroebelianus rend.

Ez így is van, ezen a szigeten magad mögött hagysz mindent, ami rend. Platón az emberiség ellensége volt. Az én hősöm Hérakleitosz. Remélem, hallott már róla. Az ő elhíresült mondása, hogy "nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba". Az élet nem egy egyenes vonal, és nem is rendezett sétány.

Tehát nem érzi úgy, hogy ennek a tervnek, amely a gyerekek művészeti oktatását tűzte ki célul, az építészet gondolatának didaktikus modelljét kell közvetítenie?

Nem erről van szó; ez csupán egy ötlet, nem egy rendszer része. Belülről csodálatos élményt nyújtanak ezek a formák, és ennek az élménynek az átadása a lényeg. A legjobb tanítás pedig az, ha az embernek valami szépet mutatnak.

Váltsunk témát és beszéljünk arról, milyen hatásokból építkezik. Sok művésszel dolgozik együtt, beszélt arról, hogy Frank Stella tervei hatottak munkáira. Mikor kezdett Stella az építészet világában mozogni?

Frank Stella akkor kezdett építészettel foglalkozni, amikor megbízást kapott az új Kunsthalle tervezésére Drezdában. Természetesen Frank útja a festményeivel kezdődött, a lehető legsíkszerűbbektűl egy olyan sorozatig, melyeken a szögletes síkok túlnyúlnak a vásznon, egészen egy hatalmas alumínium öntvény konstrukcióig (ebből nekem is van egy szép példányom), ami olyan tárgy, amibe már bele lehet sétálni. Szinte magától értetődő folyamat volt a festészettől a szobrászat felé és onnan az építészetig. Szeretem a munkáit, és nagy művésznek tartom. Drezdai terve inspirálta Connecticut-i birtokom főbejáratát. Ezzel az épülettel felszabadultam az egyenes vonal nyomása alól.

Elég, ha a nemrégiben épített kutyaházára gondolunk, geometrikusan szertesugárzó vonalaival, ami bámulatosan hasonlít egy Frank Stella festményre, leginkább a Protactor sorozatra. Az építmény mérete megtévesztő, és leginkább egy sírra hasonlít.

Ezt a két kutyámnak, Alice-nek és James-nek készítettem. Hamar kinőtték a bonyolult fadobozt, így most ez a csontraktáruk. Az a hely, ahol a kedvenc levescsontjaik gyűlnek. Ilyen értelemben ez valóban egy sírnak tekinthető.

Úgy hallottam, hogy könyvet fog írni új felfedezéseiről.

A könyvem címe "HOMO FABER, HOMO LUDENS" lesz, azaz "az alkotó ember, a játszó ember". Hilary Lewis a szerzőtársam — nagyszerű író és mellesleg a titkárom. Így lesz teljes a kör, kezdve az Alfred Barr-ral közösen írott tanulmányaimtól a MOMA-ban és a H. R. Hitchcock-kal írt közös könyvemmel a Nemzetközi Stílusról. Ez az új könyv igazából Barr tagadása lesz. Barr volt ugyanis az, aki annak idején a platóni testekhez való viszonyt taglalta a kiállítás katalógusának bevezetőjében.

Akkor tehát dekonstruktivistának tartja magát?

Nem, egyre inkább a német romantikához tartozónak érzem magam. Nem sorolom magam napjaink modernizmusának cinikus áramlatához. A munkám az örömről szól, emlékezzen vissza, azt mondtam „homo ludens”. Egy egész életbe tellett, mire megtanultam: az öregség nem létezik! Idézném egy közelmúltbeli beszédemet: csak két része van az életednek, az első, amikor megpróbálod felfedezni, hogy ki vagy és a második, amikor már végre rájöttél, hogy az élet az élvezetről szól. Azt hiszem, én erre csak későn jöttem rá, amikor már a hetvenes éveimben jártam. De most már az életem minden pillanatát élvezem, főleg amikor dolgozom. Még álmodok is a munkámról. . Álmodjunk új világokat – éppen ideje, nyakunkon a millennium.

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON 1999/4-es lapszámában.

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 7 - 1999/4. lapszámában

A lapszám tartalmából:


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Barabási Albert-László hálózattérképével ünnepel a Nature

Barabási Albert-László hálózattérképével ünnepel a Nature

A 150. születésnapját ünneplő magazin hálózattérképéhez a magyar kutató és csapata szolgáltatta az adatokat.

2019/5-ös lapszám

- 2019/5

Többgenerációs, átalakított családi ház a Pilisben, tágas terek időtlen eleganciával párosítva Budán, egy Belvárosi lakás, ami egy külföldön élő házaspár második otthona, buja egzotikus terek a bulinegyedben, és egy sarokablak köré szervezett otthon, ahol a tervező bátran bánt a feketével. Az Octogon DECO őszi lapszámában a változatos lakásbelsők mellett a kényeztető textilekre koncentrálunk és mutatunk néhány példát arra, hogy milyen változatosan alkalmazható az üveg a belsőépítészetben. Emellett showroomokba látogatunk és végül a Hilton elegáns belső terei mellett az éttermét is kipróbáljuk.   

2019/4-es lapszám

- 2019/4

Pasaréti társasház, Bauhaus lakóház és kőbányai lakóparki otthon is bekerült a Deco utolsó nyári lapszámába, amelyben már a hűvösebb időkre is gondolunk. Fókuszba került Paller Eszter, az őszinte, empatikus terek alkotója. A Bazárban közelebb hozzuk a Távol-Keletet és méltatjuk a székérzéket, az Újdonságok közül a mosdókra és a garázskapukra figyeltünk, gasztronómiáról Tabányi Gábort, a Corvin Gastropub konyhafőnökét kérdeztük. 

Hirdetés