Az OCTOGON magazin Víztükör rovata Európa meghatározó vízparti fejlesztéseinek bemutatásaára vállalkozott. Maribor tizenkettedik a sorban, de a párhuzamok okán talán az egyik legfontosabb.
Emelkedő pulzusszám – Megfelelni a kihívásoknak
Maribort méltán nevezik az élmények városának, melyről a barátságos légkör, a számos sportolási és kikapcsolódási lehetőség, a kiváló konyhaművészet, a kitűnő fekvés és a változatos tájkép – beleértve a Drávát – gondoskodik. A Mariboron keresztülfolyó Dráva a maga 749 km-ével Európa egyik hosszú folyójának számít, a város életében és fejlődésében pedig kiemelkedő szerepet játszik: olyan, mint a nyaki ütőér, melyen 2012-ig folyamatosan emelik a pulzusszámot, hiszen Maribor ekkor Európa Kulturális Fővárosa (EKF) lesz.
Mariborban – főként kedvező földrajzi fekvésének és az EKF címnek köszönhetően – egyedülálló lehetőségek nyílnak meg a 21. század elvárásainak megfelelő városrendezési elképzelések előtt. A fejlesztésekre már csak azért is szükség van, mert a város nem titkolt szándéka, hogy Szlovénia északkeleti regionális központjává váljon.
Ez azért is nagy kihívás, mert ugyan a II. világháborút követően nagy volt az építési láz, az elmúlt évek stagnálása következtében nincsenek a városban magas minőségű és modern dizájnt felvonultató terek, épületek, parkok, funkciók. A város jelenlegi kialakításából teljességgel hiányzik egyfelől a kortárs városfejlesztési környezet, másfelől a „lakóbarát” elgondolás, beleértve a Dráva megközelíthetőségét és kihasználtságát is. A város 1990, azaz a függetlenné válás óta folyamatosan keresi önmagát, új identitását. Az útkeresés egyik mellékterméke az 1996–2001 közötti időszakra vonatkozó „Új városi design” c. dokumentum volt, melynek kialakításában, véglegesítésében a lakosság is aktívan részt vett. Azon alapelveket tartalmazza, melyek révén a funkcionálisan és morfológiailag szétválasztott övezetek – a folyó bal és jobb partja (West, Tezno, illetve Pobrežje) – összekapcsolhatók, és az elhanyagolt területek és közfunkciók fejlesztésével egyensúly alakul ki a Dráva két partja között.
Városrendezési alapelvek – Revitalizáció kulturális alapon
Az „Új városi dizájn” mentén a városvezetők és szakemberek továbbgondolták Maribor lehetőségeit, melyet az EKF cím elnyerése csak fokoz. Egyfelől kihívás és hatalmas felelősség ez a város egésze számára, másfelől viszont kaput nyit a fejlesztéseknek. Ennek érdekében megalkották az Európa Kulturális Fővárosa 2012 Rendezési Tervet, melynek alappillérei a következők:
-Újfajta designelemek bevezetése, melyek révén a város új arculattal gazdagodik.
-Az óváros revitalizációja, mely a turizmus és a kulturális élet fellendülését hozza.
-Az új, keleti autópálya kínálta lehetőségek kihasználása, mely a jövőben a város terjeszkedési irányát is meghatározza.-A természeti és kulturális örökség megőrzése egyes kiemelt területeken, mint Pohorje, Slovenske gorice, Dravsko polje, Mariborsko jezero, Kozjak és Dravska dolina.
-A Dráva-part teljes rekonstrukciója a sport, a kultúra és a turizmus jegyében.
A felújítások gyújtópontja a város északi része, Melje és Pohorje, a két új lakóövezet, míg a kultúra „felelőse” a Tabor Park lesz. A Stražun erdő ez idáig kihasználatlan adottságai egy közpark formájában élednek újjá. A belvárosi rész (Pobreška utca, Titova, Nasipna és Ptujska tér) átalakításával új városmagot kívánnak létrehozni. A Dráva és a Pekrska hegy közötti terület lesz a város új „bejárata”, míg a Dráva, a Zrkovci és Dogoše által határolt nagy kiterjedésű övezet a vízi sportok szerelmeseinek és nemzetközi sportrendezvények szervezőinek biztosít majd kiváló terepet. A Dráva-part revitalizációja a sportok mellett a hajózásra és kikötőfejlesztésre fókuszál, hiszen Maribor európai szintű, elsősorban turisztikai célokat szolgáló hajózási repertoárral kíván előrukkolni.
Középpontban a Dráva – Nemzetközi építészeti pályázat
A Dráva olyan szerepet tölt be Maribor életében, mint a Duna Budapestében: kettéosztja ugyan, de nem megosztja a várost – így a fentiekben vázolt szempontokon túlmenően a rendezési terv a horizontális összefüggésekre is koncentrál: nemcsak a két part összehangolt fejlesztése, de az egyes ágazatok versenyképességének javítása is ezt szolgálja.
A fejlesztési tervek véglegesítésére létrehozott szakértői csoport a rendezési terv középpontjába a Dráva-part és a belvárosi területek fejlesztését helyezte. A terv keretein belül a maribori önkormányzat a Maribori Építészek Szövetségével közösen és az építészkamara felügyelete alatt 2009. november 18-án kiírta azt a nemzetközi építészeti pályázatot, mely a központi folyópartszakasz rendezését tűzi ki célul. A pályázat nemcsak a 2012-es EKF programmal kapcsolatban várja a javaslatokat, ötleteket, hanem az elkövetkezendő 20 év városfejlesztési trendjeinek meghatározása érdekében is.
Három pályázati területet határoztak meg: 1. csoport: A Víztorony és a Bíró Torony közötti vízparti rész kiépítése a bal parton, illetve a Studenška gyalogoshíd és a vasúti híd közötti vízparti terület fejlesztése a jobb parton. 2. csoport: A Dráván átívelő gyalogoshídra vonatkozó dizájnjavaslatok. 3. csoport: A Maribori Művészeti Galéria új épületére vonatkozó dizájnjavaslatok.
A zsűri helyi és nemzetközi szakemberekből áll: 1. és 2. csoport: Roger Riewe (AUT), Andreas Ruby (GER), Saša Begović (CRO), Aleš Vodopivec (SLO), Ana Kućan (SLO), Uroš Lobnik (SLO), Stojan Skaliczky (SLO). Tartalék tagok: Andrej Šmid (SLO), Luciano Lazzari (ITA). 3. csoport: Hrvoje Njirić (CRO), Peter L. Wilson (AUS), Jürgen Hermann Mayer (GER), Christoph Grunenberg (UK), Stojan Skaliczky (SLO), Matevž Čelik (SLO), Marko Studen (SLO). Tartalék tagok: Uroš Lobnik (SLO), Vojko Pavćić (SLO).
A nemzetközi pályázat 2009. december 12-től nyílik meg, ekkortól letölthetők a szükséges dokumentációk a Maribori Építészek Szövetségének honlapjáról (http://www.mb-arhitekti.si/), a regisztráció egészen 2010. január 4-ig tart, az eredményhirdetést 2010. március 24-én tartják. Az 1. és 2. csoportban az első helyezett díja 30 ezer euró, míg a 3. csoportban 40 ezer euró.
Funkcionális és szimbolikus városegyesítés – Azonosulva a folyóval
Az európai standardokhoz hasonlóan a revitalizáció a belvárosból indul ki, és a folyópart felé halad. A kulturális tartalomhoz és az ehhez rendelt funkciókhoz a folyópart összeköttetésének javítása, a gyalogos és kerékpáros „szolgáltatások” fejlesztése, illetve egyéb infrastrukturális és életminőség-javító beruházások megvalósítása kapcsolódik. A Dráva mindkét partján, illetve a környező területeken a fejlesztéseknek, illetve a funkcionális és szimbolikus városrész-egyesítésnek köszönhetően új közterek, közösségi terek és három „azonosítópont” jön létre – ez utóbbiakat három gyalogoshíd reprezentálja (kettő építését a rendezési terv tartalmazza, a harmadik – Studenci – már jelenleg is áll). Nemcsak a város szövetét kötik össze a hidak, de esztétikailag, dizájn szempontjából is kiemelkednek az átlagból, valami újat alkothatnak. Építészeti szempontból is érdekes vállalkozás lesz: az egyik új gyalogoshíd a korábbi híd „emlékmása” lesz, a szerkezeti elemeket felhasználják az építésénél, a másik gyalogoshíd pedig a modern városrészeket (pl. Europark bevásárlóközpont, Dráva-völgy, multiplex mozi, vasútállomás, buszállomás) köti majd össze a jobb és bal parton. A három híddal határolt területen új gyalogos és kerékpáros útvonalakat építenek, piaccsarnokokat nyitnak és a fürdőzés szerelmeseinek is biztosítanak lehetőséget. A tervek szerint a folyópartot nappal a kultúra, a természetközeliség, míg éjszaka a szórakozás és a sejtelmes díszkivilágítás jellemzi majd.
Egyszer fent, egyszer Lent – Pezsgés a parton
A Lent néven ismert vízparti városrész Maribor kiemelt szórakozóhelye, a város egyik legszebb része, ahol a macskaköves utcák bárokkal, éttermekkel, kávézókkal és galériákkal vannak tele. Ha eljön a június, felpezsdül az élet a negyedben, hiszen megkezdődik az egy hónapig tartó Lent Fesztivál, mely minden évben több százezer hazai és külföldi érdeklődőt szippant be. A hagyományok szerint a fesztivált minden évben a Splavarski krst, azaz a „tutajavatás, tutajkeresztelés” nyitja meg, amikor is a résztvevőket tutajjal viszik a Kobler-öböltől egészen a városig.
A fesztivál mellett a vízparti negyed a fejlesztések kiemelt gócpontja. Nyugati részét tradicionális kulturális övezetté alakítják, galériákkal, bábszínházzal, rendezvényközpontokkal, szabadtéri színpadokkal, míg a városfaltól nyugatra – a vásárcsarnok és a Pristan vízi központ között – elhelyezkedő új galéria az EKF projekt szimbóluma lesz. Jelentősége nemcsak kulturális kínálatában áll (stúdiók, workshopok, művészeti akadémia, építészeti iskola), hanem abban is, hogy összeköti a város modern és óvárosi részét.
Lent központi részén olyan infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, melyek biztosítják a terület és a lakosság közötti folyamatos vérkeringést. Ennek egyik eleme, hogy az EKF idejére lezárják a Glavni teret és a Koroška utcát, valamint egy ún. „zseb-parkot” hoznak létre. Az igazán modern vonulatot Lent keleti része, a Víztorony és a vasúti híd közötti városfejlesztési övezet képviseli, melyet különböző rendezvények befogadására alkalmas koncertterem, télen jégpályává alakítható szabad strand és a jobb parton móló építésével képzelik el.
Tiszta energia – A végső visszaszámlálás
Amikor idén májusban a kulturális miniszterekből álló tanács megnevezte Maribort mint a 2012-es kulturális fővárost, a város és a környező települések (Velenje, Slovenj Gradec, Ptuj, Murska Sobota és Novo mesto) azonnal mozgásba lendültek. Minden bizonnyal az EKF-mottót is ez alapján választotta Maribor a vele együttműködő városokkal, ami magyarul annyit tesz, tiszta energia (Pure Energy).
A fent említett fejlesztések és a rendezési terv egyes projektjeinek megvalósítása már megkezdődött, határidejük értelemszerűen 2012 (egyes projektek esetében a kifutási idő hosszabb), mikor is Maribor már olyan városként jelenne meg Európa pódiumán, mely jól fejlett városközponttal, kiépített folyóparttal és kulturális intézmények sorával rendelkezik. Erről majd az ide várt 4 millió látogató nyilatkozik, de az biztos, hogy Maribor 2012-ben egy olyan erős városképet kíván prezentálni a nagyérdemű előtt, mellyel méltán pályázik a régió vezető szerepére.
Szöveg: Farkas Orsolya – Szeretem Budapestet Mozgalom
Nyomtatásban megjelenik az OCTOGON architecture&design 2009/10. számában.
