Lehántva minderről a választások közeledtével növekvő politikai feszültség, a mindezt ön- és országrontó módon kiszolgáló szinte kizárólagosan pártérdekeket mentén működő napi sajtó hisztériakeltését, van mit újragondolnunk a város és az ország jövőjén. Lehet, hogy ez a gondolatfutam elébe megy a dolgoknak. Az újragondolás startpillanata nem most, hanem az új kormány felállása, az önkormányzati választások lezárása után érkezik el. Mégis azt gondolom, néhány alapvetés, ahogyan az elmúlt években már oly sokszor, most is végiggondolható. Sőt, talán éppen most, a sokmilliárdért mesterségesen szított zavarodottság napjaiban szükséges, hogy néhány józan, a pillanaton túlmutató gondolat fogalmazódjék meg.

Nem most találtam ki, évek óta mondom, írom, szajkózom, hogy sikeres Magyarország sikeres Budapest nélkül nincs! A világ pénzét, politikai akaratát lehet beleáldozni egy-egy régió, egy-egy nagyvárosunk fejlesztésébe, de bármelyikkel kezdünk is, annak akár az elképzelhetetlen 4-500 %-os felfejlesztése sem képes olyan potenciál biztosítására, mint amilyen potenciállal Budapest még mai hervadt állapotában is a nemzetközi térben Magyarország számára rendelkezik. Fantasztikusan fel lehet, sőt kell fejleszteni a balatoni régiót, Siófokból, Balatonfüredből, Keszthelyből pompás négy évszakos konferencia, és elegáns üdülővárosokat, a déli parton akár négy-ötcsillagos nyugdíjas lakóövezeteket lehet fejleszteni a rátelepülő egészségügyi és szolgáltató rendszerekkel, mégsem lesz belátható időn belül a Balaton vidékéből európai léptékű településhálózat. A kétségkívül attraktívan fejlődő Debrecenből akár háromszor ekkora régiós alközpont fejleszthető, akkor sem lesz akkora vonzása, pénzügyi, közéleti, kulturális, vagy turisztikai szervező kapacitása, mint amekkora ma Budapestnek van. Nem Magyarországot, hanem a tudati beállítódásainkat kell átalakítanunk.

Le kell szoknunk arról, hogy utáljuk Budapestet. Annak kell látnunk ezt a magyar vidékhez képest sok szempontból más mentalitással létező települést, ami: Magyarország esélyének. Egy jelenleg alultáplált, nem elegendő szénnel táplált mozdonynak, amely a 19 szerelvényt húzza. Történelmi léptékben is érzékelhető idő telt el Kádár országlása óta, mégis máig eleven az a mítosz, hogy Budapest kap mindent, holott aki csak egy picit néz bele az ország költségvetésébe, kénytelen lesz szembesülni azzal, hogy Budapest immár harmadik évtizede messze sokkal kevesebbet kap, mint amennyit megtermel.

Mielőtt azonban mélyre hatolnék az igazságos versus nem igazságos javadalomelosztás kérdésben, sokkal fontosabbnak tartom a társadalom, a gazdaság és az ország építése logikus prioritásrendszerének megteremtését. Valahol el kell kezdenünk. Én Budapestnél kezdeném, és nem azért, mert szeretem Budapestet. Hanem, mert azért szeretem Budapestet, mert szeretem Magyarországot, és ezer százalékosan hiszek abban, hogy miként Prága igen komoly eltökélt fejlesztésével láttak neki cseh barátaink a Cseh Köztársaság rendbetételének, úgy nekünk sem szabadna halogatnunk tovább Budapest felelős felfejlesztését. Elhalt, tönkretett, kifosztott nemzeti brandjeink közül jószerivel Budapest maradt az egyetlen, amely kilátszik a kelet-európai térből. Úgy kell gondolkoznunk, mint az egyszeri cukrász, aki, ha szeretné is, hogy az ő tortakreatúráját vegyék a népek, azok mégis újra és újra a dobos tortát követelik nála, hát megadja magát, és azzal szolgál, amit a vevők keresnek.

Ha van bármi ebben az országban, amit ma még keresnek egyáltalán, évi 2.2 millió turista ad némi igazolást ennek az állításnak, hát akkor Budapest az. Budapest, ami nem, mint közigazgatási fogalom, mint turisztikai célállomás, mint sajátos életforma keret, mint ipari, vagy gazdasági központ, mint szállítási és szállítmányozási keresztút, mint hitéleti, oktatási, szórakozási és shopping központ értelmezendő, hanem mint mindezek (és még egy sor más) együttese. Ezt ma Magyarországon nem tudja más. Nem Budapest akarta, hogy így legyen. Nem Budapest ambíciója volt, hogy a hajdani kiegyensúlyozott városhálózatról leszakadjon Kolozsvár, Pozsony, Brassó, Ungvár, Kassa, Szabadka, stb. Így történt. Ez maradt nekünk. Ne tegyük tönkre tovább, mert az országunk megy tönkre így.

Bojár Iván András



TARTALOM 2010./2.:

Villa

Bojár Iván András: A fülemüle negyed négytől énekel - Vadász György házakba írt élettörténete

 
Külföld

Sztárinterjú - Szépvölgyi Viktória rovata
Csákányt a kézbe! - Interjú Sou Fujimoto építésszel

Martinkó József: Egy távoli bolygó -Átépített gazdaházak a Ljubnica partján - Marjam Poboljšaj és Anton Žižek - Superform

Markó Barbara: Alpesi lejtő kifordítva -Villa Vals apartmanház az Alpok gyomrában - Bjarne Mastenbroek, Christian Müller - SeARCH& CMA

Milassin Levente: Sziámi ikerek - 2 Sisters-ház Lettországból - Uldis Luksevics, Martins Rusins, NRJA

Milassin Levente: Családi ház szmokingban -Átépített kockaház Wroclawban   - Rafal Specylak, Kuba Wozniczka - KameleonLab

Martinkó József: Tudatalatti tartomány - Új épület a Vitra Campuson - Jacques Herzog és Pierre de Meuron - Herzog de Meuron

Martinkó József: Rozsdás vonalak háza - Design múzeum épülete az izraeli Holonban - Ron Arad - Ron Arad Architects

KKK

Piazza

Antalóczy Tímea, Markó Barbara, Zanin Éva, Zsámboki Miklós

Ecodesign - Frei Imola rovata

Nemcsak egy hét az évből, amíg a show tart. - Interjú Jerry Yudelsonnal
Farkas Orsolya, Tanai Csilla: Vízparti fejlesztések és identitáskeresés Isztambulban

ifj. Gárdonyi László: Képbe bújva - Perneczky Géza fraktálképei
INDEX


Itthon

Haba Péter: Megnyugtatóan ismerős - A Pannónia Iskola bővítése Nagy Csaba,  Horváth Balázs, ARCHI-KON Kft

Petrik Rita: Iskolapélda- A budaörsi 1. számú Általános Iskola most átadaott épülete Dobai János, Dobai Építésziroda

Keresztmetszetben: Csikós Gábor, Entz Sarolta Réka, ifj Gárdonyi László
Révész utcai orvosi rendelő

Huszár Judit: Régi-új, kicsi- nagy - Négy csillagos hotel a Operaház mögött, Vörös Virág, Sáfrány Csilla

Min dolgozik? - Farsang Barbara rovata Szántó & Mikó Építészek , SRCONCEPT, Vallum, Csíkszereda

Design

Réz Lola: Passzentos luxus  - Ahava butik az Andrássy úton, Alexa Zsolt, Schrek Ákos, Rabb Donát (minusplus)

Portfolió Markó Barbara rovata, Kele Sára

Péter Anna: Eszköztelen teríték - Blogger az Év Éttermében

Bart Dániel: A hiány esztétikája - Code 7 étterem Óbudán , Rőth Renáta

Markó Barbara: Fürdőző gésáktól a katasztrófa-építészetig - Kozma Lajos és a
Moholy-Nagy László ösztöndíjasok beszámoló kiállítása az Iparművészeti Múzeumban

Torma Tamás: A casting, mint hozzáadott érték -Az újászületett Tauszig - Róth –villa a Hűvösvölgyi úton, Tauszig Béla és Róth Zsigmond, Fülöp Krisztina

Magazinunkra interneten is előfizethet. Online előfizetéshez kattintson ide!