Tervek a Városháza parkra – Lima Design

A megosztott harmadik helyezést elérő tervet az alkotók mutatják be.

Egy újabb tervpályázatot ismertetünk a Városháza Park pályázati anyagai közül. A Lima Architecture & Interior Design által készített munka megosztott harmadik helyezést ért el. A tervet az eredeti pályázati szöveggel közöljük.
 


TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK

A Városháza Park tervezésénél a legfőbb szempont egy olyan tér létrehozása volt, mely egyszerre látja el a városháza magasztos funkcióit, valamint egyszerre alkot egy egybefüggő, nagy zöldfelületet, mely sajátos kulturális értékkel bír. Ez az érték az, mely megteremti a harmóniát a városháza és a belváros sokszínű felhasználási halmaza között.

A tervezés során újraértelmeztük a park térfalát, valamint a városháza épületével való kapcsolatát is. A terület kitettségének köszönhetően vegyes, és sokféle funkció összehangolása tervezői szándék volt, mely során a tér újra értelmezésével ezeket az eltérő felhasználási területeket egy közös rendszerbe foglaltuk. A közös, összetartó motívum a „közösség” lett, ugyanis a tervezési terület egy újraértelmezett urbánus táj, mely történelmi múltja meghatározó, azonban a modern kor felhasználásának megfelelően az eredetitől sokszor eltérő igényekkel és felhasználási módokkal rendelkezik. A park célja ezek összehangolása, de mégis egy olyan városi szövetbe integrálódó zöld, mely áthidalja a jelenkor városi tájának környezeti kihívásait, fenntarthatósági nehézségeit.

A tervezési előzmények során a területre számos pályázat készült, különböző neveken. Számunkra a mostani pályázatból a legmarkánsabb elem mégis az egykori „Fórum”, parkká való átalakulása. A koncepció során ez az átalakulás figyelhető meg a tér újragondolásával, ugyanis olyan zöld, mégis hasznos tereket hoztunk létre, melyek méltóak Budapest Városháza teréhez, mégis a kultúrnegyedet felpezsdítő új funkciókkal, térhasználattal színesíti a már meglévő vibráló, diverz belvárosi szövetet.

 

A TERVEZÉSI TERÜLET KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATAI

A tervezési terület legfontosabb kapcsolatát a Károly körút és az ahhoz kapcsolódó terek, épületegyüttesek adják. A park legjelentősebb megközelítése a Deák Ferenc tér felől történik, köszönhetően a mobilitási csomópontnak. Emellett a körút felől két jelentős tengely határozza meg a park megközelíthetőségégét, melyek a Madách térhez kapcsolódnak, illetve annak közlekedési lehetőségeihez.

A park megformálásánál kulcsfontosságú elem volt a térfal meghatározása, mely a tárgyi terv szerint a körút előtt húzódó, meglévő fasor alkotta lombtömeg formálja, és alkotja meg. Ez a már meglévő zöld, térfal elem egyben egy leválasztó – puffer terület is, mely elválasztja a Károly körút forgalmas, zajos területét a városháza park belsőbb, zöldebb, nyugodtabb területeitől. A tervezés során ez a rendezési elv tette lehetővé, hogy a park belsejében olyan funkciókat helyezzünk el, melyek egyfajta belvárosi oázisként, teljesen elszeparálódnak a belvárosi rengetegtől.

 

Látvány - madártávlatból
 

TERVEZÉSI KONCEPCIÓ, FUNKCIONÁLIS TÉRALAKÍTÁS

A tervezés során fontos volt, hogy egy olyan emblematikus parkot hozzunk létre, mely összhangban van mind a főváros zöldfelületi rendszerével, mind pedig annak történelmi jelentőségével is. A már a korábbi két fejezetben is említett szempontokon túlmenően, a tervezés elemi része volt a történelmi múlt értékeinek bemutatása, újra értelmezése, egyfajta modern, de mégis méltó „köntösbe” való bújtatása. Az analízisek során végigtekintettük, hogy az egykori városfal hol, és milyen parkokon, területeken fut keresztül, valamint hol, és hogyan kerül bemutatásra. Vizsgálataink során kiderült, hogy a főváros számos pontján ismertetésre kerül ezen régészeti érték. Ebből kifolyólag a tervezési területen jelen állapotában, feltáratlanul őriztük meg a városfal romjait. Azonban a tervezés során a fal nyomvonalát újraértelmeztük, és mintegy motívum végig halad a park területén. Ennek célja, hogy ugyan megmutatjuk az egykori városfal nyomvonalát, értékét, mégis annak sértetlenségét megőrizve kerül ismertetésre.
 

Látvány – Mesterséges tó és stégLátvány – a körút felől

 

A szimbolikusan megjelenő városfal egy egyedi elem, mely minden felületen keresztül halad, és a különböző anyagminőségű felületeken eltérő megjelenéssel, mégis ugyan azzal a rendszerrel, és rendezettséggel jelenik meg. Így a városfal egy burkolati játékként megjelenik az eredeti városfal anyagával megegyező terméskő rakás mintájában, a „deck” burkolatkiosztásában, de még a zöldfelületeken is. Ez utóbbiban egy egyedi, lineáris, díszes évelőkiültetésként értelmeztük újra. Ez az egységes ritmus összeköti a városfal tervezési területtel érintett nyomvonalát.

 

Városháza park terv - udvar

 

A városfal történelmi értéke mellett fontos, hogy kiemeljük a terület turisztikai jelentőségét is, hiszen egy frekventált környéken helyezkedik el. Így tervezésünkben megjelenik egy olyan közös arculati elem, mely szimbolikusan mutatja be a főváros legjelentősebb épületeit, intézményeit, tereit és csomópontjait, parkjait, azaz a legfőbb turisztikai jelentőségeit. Ez az arculati elem minden jelentős helyszínen megjelenne, és a totemek alkotta magassági hierarchia jelezné mindig, hogy melyik helyszínen tartózkodunk, valamint azok jelentőségét, nagyságát. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy egyfajta városi sétára, felfedezésre invitáljuk az érdeklődőket. Az identitás fokozásához ezt az arculati elemet alkottuk meg a főbejáratoknál megjelenő egyedi, landmark-okká, melyek északra tájoltak, így egyfajta tájékozódási lehetőségek is. Ez a landmark adja a fogadóterek különlegességét, egyben egy látvány elem is, mely eltérő szögekből, eltérő látványkapcsolatot tár fel.

Az egyediként kialakított fogadótéri objektum mind stílusában, mind anyaghasználatában azonos a Károly körútra megálmodott árnyékolórendszerrel. A körút mentén fontosnak tartottuk, hogy a külső térfal mentén megosszuk a parkot, és a zöldet a körút felé megnyissuk. Ezáltal olyan félre eső, pihenőtereket hoztunk már létre a zöldben, melyek közvetlenül kapcsolódnak a körúthoz, azonban attól mégis kellőképp távol esnek. A körút mentén tervezői szándék volt a zöldítés, és a burkolati dominancia visszább szorítása, és a jobb klímaháztartás megteremtése. Ennek érdekében a körút fásítását kiegészítettük, új zöldfelületeket hoztunk rajta létre, valamint az egyedi árnyékolórendszerrel megnöveltük az árnyékolt, és esővédett helyek arányát, hisz egy jelentős mobilitási csomópont is egyben a Károly körút ezen szakasza, így fontos, hogy ezt a funkcióit is kellőképp el tudja látni.

A körúthoz közvetlenül csatlakozik a térfalunk által határolt zöldfelület, a park. A terület fontossága, hogy olyan egybefüggő, fásított zöldterületet hozzunk létre, mely egész évben használható, és jelentős mértékben javítja a mikroklimatikus viszonyokat. A park területét több kisebb, nagyobb út is átszeli, melyek mindegyike sétára invitál, azonban mégis könnyen, és gyorsan megközelíthető minden célterület. Ezek az utak anyagminőségükben különbözőek, így megkülönböztethetünk sétányokat, melyek összefüggő homogén burkolattal ellátottak, valamint ezekhez képest másodrangú ösvényeket. A park területén belül fontos volt, hogy minden burkolat vízáteresztő legyen, ezzel is elősegítve a terület vízháztartását. Emellett olyan mikroterepplasztikák kerültek kialakításra, melyek meg nem sértik a meglévő fás állományt, mégis másodlagos víztározó területekként működnek, így egy nagyobb esőzés esetén eláraszthatóak, és helyben el tudnak szikkadni.

Ez az elv nincs másképp a park központi eleménél sem, melynél egy nagy víztér kapott helyet, valamint egy faburkolattal ellátott stég terület, mely közvetlenül kapcsolódik az előtte található vegyes funkciójú burkolt területhez. A tervezés során megrendelői igény volt egy olyan központi tér kialakítása, mely rendezvénytérként is működőképes, azonban a hétköznapok során is jól hasznosítható terek rendszeréből áll. Ennek megfelelően egy olyan multifunkcionális teret hoztunk létre, mely egy, egybefüggő nagy terület, melyet minden oldalról térfalak határolnak. A téren kialakításra került egy színpadtéri terület, melyre minden oldalról jól rálátnak, köszönhetően a tér, és a terepalakításának. A terepviszonyok kialakításánál figyeltünk arra, hogy olyan rézsüket hozzunk létre, melyek támfalas tagolásával egyfajta lelátókra emlékeztető lépcsőzést hozzunk létre, melyek a hétköznapok során közösségi térként funkcionálnak.

Udvar – aktivitás

 

Ez a terepalakulat közvetlenül csatlakozik a városháza homlokzatához és az előtte meghúzódó teresedéshez. Ezen a területen kerültek kialakításra a teraszok, melyek a városháza földszinti tereinek új funkcióihoz illeszkednek. A földszinten olyan közösségi, és kulturális egységek kerültek kialakításra melyek akár önkormányzati üzemeltetést is lehetővé tesznek. Így kialakításra került a Merlin épületének, és annak teraszához közvetlenül csatlakozó könyvtár és kültéri kioszk, mely mobilis munkaállomást biztosít a város lakói számára. A központi területen rendezvénytermek, kiállító területek kerültek kialakításra, emellett éttermek, és egyéb szolgáltató egységek teraszai kaptak helyet. Ez a homlokzat előtti teresedés a teraszok, kapcsolódó funkciók kiszolgálása mellett biztosítja a tűzoltó felvonulási területet is, valamint a homlokzati térfalat emberi léptékbe helyezi. Azáltal, hogy ezt a homlokzatot növényzettel, fákkal megtörjük, így a közvetlenül alatta tartózkodók számára egy kevésbé nyomasztó, humanizált térfalat hoztunk létre.

A homlokzatok előtti terek feltárják a belső udvarok tereit, funkcióit. A tervezés során mindkét udvaron figyelembe vettük a meglévő fás állományt, azonban mindkét koncepció a két pavilonszárny elbontásával számol. Az I. számú udvar esetében megtartottuk a meglévő parkolószámot, azonban azok kialakításával két részre osztható, így akár külön-külön is üzemeltethetőek. A parkolók mellett kiegészítésre kerültek a mikromobilitási pontok, kerékpár tárolók. Azonban egybefüggő nagy, terepplasztikával ellátott zöldfelületeket hoztunk létre, melyeket a meglévő tengelyek megtartása mellett, a kijáratokra szervezett pihenő terek jellemeznek. A II. számú udvar esetében két kávézó teraszt alakítottunk ki, melyek a főhomlokzattal együtt működő szolgáltatókkal együtt tudnak működni. Azonban az udvar funkciójában jobban nyit a köz irányába, így olyan zöldfelületek lettek kialakítva, melyek közösségi funkciókkal bírnak. Így kialakításra került egy ülőtámfalakkal ellátott, lelátó, mely időszakosan kültéri mozivá alakítható.

 

KÖRNYEZETI ÉS KLÍMATUDATOS TÖREKVÉSEK, FENNTARTHATÓSÁG

A tervezés során elsődleges szempont volt, hogy egy olyan parkot hozzunk létre, mely ellenáll a jelenkor környezeti kihívásainak, sőt annak hatásait csökkenti és kezeli. A teljes tervezési területen törekedtünk arra, hogy a burkolt felületekről a csapadékot a zöldfelületekre vezessük. Ezáltal a lehullott csapadék a zöldfelületeken hasznosul, miközben a csatornahálózat is részben tehermentesíthető.

Ezen túlmenően a rendezvénytér mellett, a terület adta lehetőségeket kihasználva egy vízgyűjtő területet alakítottunk ki esőkerttel és záportározóval. Az összegyűlő csapadékvíz a homlokzat előtti rézsű lábához tervezett mélyedésben átmenetileg tóként jelenik meg, azonban idővel elszivárog és elpárolog belőle. A talajba szivárgó víz így visszakerül a természetes körforgásba. Az esőkert és a záportározó célja a városi csatornahálózat tehermentesítése és a lehető legtöbb csapadékvíz hasznosítása. Az esőkertből párolgó víz a terület klimatikus viszonyait is javítja, csökkenti a városi hőszigethatást. Itt olyan lágyszárú és fásszárú taxonokat alkalmazunk, melyek tűrik az időszakos elárasztást, sűrű gyökérzetükkel pedig megszűrik a vizet. Gyors intenzív, özönvízszerű esők esetén a záportározóban időszakosan tudjuk tárolni a csapadékvizet, melyet később öntözés céljára hasznosítunk.  

A burkolt felületekről és a tetőről a területre érkező csappadékmennyiségét racionális módszerrel számoltuk, melyhez Budapest Belterület mérőállomás adatait vettük alapul. A mértékadó csapadékintenzitásnak a 4 évente előforduló csapadékot választottuk, de a tervezett megoldás nagyobb csapadékintenzitás esetén is megbízhatóan működik. A lehulló csapadék a közlekedő utak mentén kialakított résfolyókán keresztül és a környező burkolt felületekről érkezik az esőkertbe. Ezen felül számoltunk az épület tetőfelületéről érkező csapadékkal is, mely az ereszek által földalatti csatornahálózaton keresztül közvetlenül a záportározóba érkezik. A záportározó műtárgy befogadóképességének a 60 perc alatt lehullott csapadék mennyiségét adjuk meg, mely ~ 13 m³.

 

NÖVÉNYALKALMAZÁS

A zöldfelületek kialakításánál figyelembe vettük a meglévő fás állományt, illetve annak állapotát. A zöldfelületeket úgy alakítottuk ki, hogy a meglévő fásszárú állomány minél nagyobb arányban bele essen, ezzel is védve azok gyökérzetét, valamint a közvetlen környezetét javítva. A beruházás során fontos szempont volt, hogy ezek a fák faápolási és a favédelmi munkái megtörténjenek, valamint ezek hosszútávú pótlási lehetőségét garantáljuk. Ez a nagy zöldfelület lehetővé teszi, hogy a már kiöregedő faállomány mellett közvetlenül a késő szakaszban, helyben kinevelésre kerüljön a következő, csere állomány, így biztosítva a hosszútávon biztosított lombkorona fedettséget.

A növényalkalmazás tervezésekor figyelembe vettük a környezeti tényezőket, így olyan fajok kerültek kiválasztásra, melyek a városi mikroklímának ellenállnak, és hosszútávon fenntartható. Emellett fontosnak tartottuk a faji sokszínűséget, ezáltal is elősegítve a betegségek és kórokozók elleni természetese védekezőképességet. Ennek megfelelően habitusra és morfológiában is hasonló, vegyes fasorokat hoztunk létre, valamint sok esetben mézelő fajokat alkalmaztunk. A növényalkalmazás szempontjából fontos volt, hogy olyan nem bolygatott, alacsony fenntartású területeket is létrehozzunk melyek búvóhelyet, menedéket nyújthatnak a városi fauna számára, emellett eleségként is szolgálhatnak bizonyos fajok.

A növénykiültetési struktúrát alapvetően öt nagy csoportra tagoltuk. A Károly körúthoz közeli részeken olyan várostűrő évelők és cserjék kerültek kiültetésre, melyek egész éves díszítőértékkel rendelkeznek. A park irányába befelé egyre természetközelibb állományt alakítottunk ki, melyek között megkülönböztetünk egy díszesebbet, és egy naturálisat. A park területén belül, a vízarchitektúra közvetlen környezetében annak hangulatát erősítő, vízpart imitátor növénykiültetés került kialakításra. A kiültetés fajai közt olyan vízpart hangulatú évelők és cserjék kerültek kiválasztásra, melyek szél hatására a vízpart „susogását” idézik.

A parkban kialakított záportározó egyfajta esőkertként jelenik meg a területen. Az itt alkalmazott évelők és díszfüvek úgy kerültek kiválasztásra, hogy azok tűrőképessége kiterjedjen az időszakosan előforduló nagyobb esőzések okozta pangóvíz elviselésére, valamint az aszályosabb időszakokhoz is jól viszonyuljanak. Az összes növénykiültetési csoport közül a legkülönlegesebb a lineáris border-ként megjelenő, a városfalat emblematikusan szemléltető kiültetés. A kiültetés lényege, hogy a városfal tengelyét egy szigorú habitussal rendelkező növény adja, ilyen a Panicum virgatum „Strictum”.

 

ARCULAT ÉS ANYAGHASZNÁLAT

A tervezés során törekedtünk a hosszútávon fenntartható, időtálló, de mégis költséghatékony anyaghasználat megteremtésére. Mindemellett korszerű és modern anyaghasználat jelenik meg, mely a mai kor időjárási viszontagságainak kellőképpen ellenáll. Az anyagok kiválasztásánál törekedtünk a színek, és textúrák harmóniájára. Alapvetően három nagy csoportra tagolhatóak a burkolatok parkon belül, az első ezek közül a városias jellegű területek és annak épített elemei. Ezeken a területeken jellemzően két eltérő, méretű térkő jelenik meg, melyek között a terhelhetőségi osztály a felvonulási útnak köszönhetően változik. Emellett a megjelenő épített objektumok, mint az ülőtámfalak, támfalakon látszóbeton felületek köszönnek vissza, melyek textúrájukban kiegészítik a kapcsolódó térköveket.

A városias területekbe ékelődik be, de attól teljesen eltérő burkolati rendet követ az egykori városfal burkolati integrációja. A falat egy sematikus burkolati rakásmintával láttuk el, miszerint anyaghasználatában a falat alkotó eredeti alap kőzetet jelenítjük meg, egy terméskő szegélyben, mely keretezi a mosott betonba öntött kulé kavics közeget.

A zöldfelületekben megjelenő burkolatok esetében elsődleges szempont volt a vízáteresztő képesség. Így ezeken a területeken szórt, stabilizált burkolat került kialakításra, valamint a kevésbé forgalmas ösvényeken, borovi fenyőkéreg. A parkon belül található tó mentén természetes fa burkolatú stég került kialakításra, mely fokozza az identitást a vízarchitektúra környékén. Berendezések és objektumok tekintetében, hasonló szempontok alapján választottuk ki az anyagokat. Az egyedi landmark, valamint a pergola azonos anyaghasználattal rendelkezik. Tartószerkezeti részét rozsdamentes acél alkotja, melyre antracit színű porfestés kerül a kezelés során.

 

A Lima Architecture & Interior Design tervpályázati anyagának összeállításában résztvevő alkotók:

Vadász Dániel Pál – felelős tájépítész tervező
Erdei Sándor – úttervező
Rácz Marcell – látványtervező
Mészáros Szilárd – építész
Phamné Szopkó Fanni – tájépítész
Bajzáth Noémi – tájépítész
Domak Zsófia – tájépítész
Vidacs Borbála – projektvezető tájépítész
Reggel Tímea – tájépítész
Dragán Petra – csoportvezető tájépítész

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Tervek a Városháza park kialakítására – A KÖR

Tervek a Városháza park kialakítására – A KÖR

A Lépték-Terv Tájépítész Iroda első díjas pályázata.

Korlát vagy lehetőség?

Korlát vagy lehetőség?

A budapesti Városháza épülete.

Városháza másképp!

Városháza másképp!

Elstartolt a Városháza Park térépítészeti tervpályázata.
 

Nincs találat!

Hirdetés