Hirdetés

Operaláz

Bemutatták a sajtó képviselőinek a megújult Operaház belső tereit.

Március 15-én ünnepélyes keretek között nyit újra az Operaház. A 2016/17-es évad végén elindult felújítási munkálatok 2018-tól teljes körű, történeti rekonstrukciót céloztak meg, melynek generáltervezője a ZDA – Zoboki Építésziroda volt. Hamarosan a közönség is birtokba veheti a régi fényében pompázó épületet, amely mostantól Ybl Miklós eredeti elképzelései szerint üzemel.

 

 

A Múlt – átalakítások sora

A 1884-ben megnyílt Magyar Állami Operaház 138 éves története során két jelentős átépítésen, rekonstrukción esett át. 1912-ben a Medgyaszay István irányításával végzett átalakítás legfontosabb, közelmúltig ható változtatását jelentette a földszinti nézőtér kibővítése két széksorral, aminek fa alépítményét ekkor vasszerkezetre cserélték. Ezzel párhuzamosan a zenekari árkot mélyítették és a színpad irányába kibővítették, miáltal az együttes egy része a színpad alatt kapott helyet. Ugyanekkor alakították ki a földszinti ruhatárat is.

 

Fotó: Rethey-Prikkel Tamás

1980-84 között Siklós Mária tervei alapján valósult meg az Operaház átfogó felújítása és a Hajós utcai Üzemház megvalósítása. Ekkor a színpad csaknem százéves patinás Asphaleia alsó- és felsőgépészetét cserélték a kor lehetőségei alapján húszéves NDK technológiára, a zenekari árok mellvédjét pedig vasbetonból kivitelezték. Az üzemi és közönségforgalmi területek, valamint a homlokzat korszerűsítése és felújítása mellett ugyancsak ekkor épült meg a Hajós utca 11. szám alatti tízszintes Üzemház, amit alagút köt össze az Operaházzal az utcaszint alatt. Itt az Erkel Színház hiányos infrastruktúrájára is tekintettel további próbahelyiségek jöttek létre, ide költöztek a műhelyek közül a varrodák és az adminisztráció irodáinak jelentős része, továbbá az Operaház kazánháza is itt, a tetőtérben kapott helyet.

 

 

Az Operaház épülete a fentieken túl számos kisebb, nem mindig pontosan dokumentált vagy archivált átalakításon is átesett: az eredetileg gázvilágítású épületet a századfordulón három ütemben kötötték rá az elektromos hálózatra, a 19. század végén az első emeleti társalgóban (Feszty bár) egy beázást követően Feszty Árpád 9 falképéből ötöt Újváry Ignác festményeivel pótoltak. 1945 után ugyancsak végeztek helyreállítási munkákat a viszonylag csekély világháborús sérülés kijavítására, majd az ’50-70-es évek alatt a közönségforgalmi terek is fokozatos felújításokon estek át, melyek során ezek színei és anyagai a kor lehetőségeihez képest egyszerűsödtek. Az Operaház homlokzatán az eredeti 16 darab, zeneszerzőket ábrázoló mészkő párkányszobor az 1930-as évekre tönkrement, ezért azokat eltávolították. Pótlásukra 1965-ben került sor, az eredetitől eltérő stílusban és névsorban, több olyan zeneszerzőt is felsorakoztatva, akiknek művei nem szerepeltek az OPERA repertoárján.

Az OPERA elképzelései szerint a korszerűsítés során az Operaházban, az Üzemházban és a környező utcákban található, hely- és logisztikai problémákkal küzdő jelmez- és díszletműhelyeit, valamint a jelmeztár jelentős részét, továbbá városszerte tucatnyi helyen tárolt díszletvagyonát egy közös háttérbázisba kívánták összevonni. Az Ybl palotát ezáltal tehermentesítő, próba- és színháztermi funkciókkal is rendelkező Eiffel Műhelyház 2020-ra valósult meg az egykori MÁV Északi Járműjavító területén, amelynek a 2013-ban újranyitott Erkel Színházzal együtt kulcsszerepe volt abban, hogy az elhúzódó felújítás alatt az intézmény működése nem állt le.

 

Eiffel MűhelyházErkel Színház

 


A Jelen – az újjászületett Ybl-Operaház

A 2022. március 10-ig tartó beruházás keretében megújult az Operaház teljes homlokzata, azok díszítése és a főhomlokzat és tető díszkivilágítása, valamint a tető borítása. A műemléki közönségforgalmi terekben elvégzett restaurátori munkálatok során a tervezők a restaurátori feltárások, archív dokumentumok és saját elképzeléseik alapján igyekeztek helyreállítani a homlokzat és a belső terek eredeti színeit és anyagait.
 

Fotó: Farkas-Zentai Lili

 

Mindemellett megújult a belső terek világítása is, így a falikarok és a nézőtéri nagycsillár lámpatestei is eredeti formájukat kapták vissza. Új, kétszintes csillárokat kapott a főlépcsőház, a földszinti terek jobb bevilágítása érdekében. A Vörös szalon kihidrogénezett tölgyfaborításának ugyancsak visszaállították az eredeti színeit. Megváltozott az 1. emeleti nézőtéri büfé, a Feszty bár térelosztása is, az eredeti bútorzatot idéző pultok az terem Andrássy út felöli oldalán helyezkednek el. 

 

Fotó: Farkas-Zentai Lili

 

A színházterem megnövelt függönykamrájába új, díszes függönyt helyeztek el, míg az OPERA szcenikai műhelyei a vasfüggönyre egy, a megnyitás idejéből származó, meg nem valósult vázlat alapján bronzhatású borítást készítettek. Szintén a szcenikai műhely készítette el az ún. bádogfüggönyt, ami a valóságban rétegelt lemez elem, és a korábbi bársony előfüggönnyel szemben nem nyeli el a hangot.

A korábban kibővített nézőtéri zsöllyét az 1912-ben betoldott két sor kivételével visszaállították eredeti méretére, ezáltal újra rekonstruálni lehetett annak korábbi dőlésszögét. A zsöllye alépítménye ismét favázas lett, az itt található, a szellőztetésben kulcsszerepet játszó nyomótér és a zenekari árok közt pedig olyan átjárást alakítottak ki a hangnak, ami a szándékok szerint javítja majd a nézőtér akusztikai élményét.

Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy Ybl tervei közt fennmaradt, korábban meg nem valósult elképzelés szerint egy tömbbe, patkóformába rendezve alakították ki a földszinti széksorokat, így a páholyok oldalfalának borításai is jobban visszaverik majd a hangot, elősegítve annak lecsengését. Emellett a földszinti páholysorokat elválasztó falemezeket áttetsző nádfonatos térelválasztás váltotta fel, szintén az akusztikai fejlesztések jegyében.

 

Fotó: Farkas-Zentai LiliFotó: Farkas-Zentai Lili

 

A csökkentett méretű nézőtéren szélesebb sortávban, nagyobb, komfortosabb székek szolgálják a nézők kényelmét. A páholyokban is a korábbi hat helyett csak négy ülőhely elérhető, ezeket az OPERA egy tömbben kívánja értékesíteni. Mindezekből adódóan a nézőtér befogadóképessége a korábbi 1200 főről 1000 főre csökkent.

A karzaton a diákok számára állóhelyeket, illetve a nem látó helyeken a hozzáértők számára partitúraolvasó helyeket alakítottak ki, a látássérülteket ugyanitt audionarráció segíti és a hallássérültek számára pedig indukciós hurok került beépítésre a zsöllye egyik széksorában. Szintén az akadálymentesítés jegyében az épület Dalszínház és Hajós utcai karzatlépcsőházába közönségforgalmi lifteket építettek be, emellett a karzatlépcsőház szintezését összehangolták és egybenyitották a zsöllyével és az emeleti páholysorokkal.
 

Fotó: Farkas-Zentai LiliFotó: Farkas-Zentai Lili

 

Az alagsorból kiköltözött asztalosműhelyek helyén a zenekar számára korszerű öltözőt alakítottak ki, emellett az együttes hat új hangszeres gyakorlóval és hangszerraktárral gazdagodott ezen a szinten. Az énekes szólistaöltözők zuhanyzóval és mosdóval egészültek ki, míg a balettegyüttes rekreációját a felújítást követően szauna is segíti.

A 4-5. emeleten, a korábbi festőtermek helyén a balettegyüttes és az operaház művészei számára alakítottak ki egy-egy új próbatermet, ahol színpadi méretek közt tudnak felkészülni az előadásokra. Az 1., 2. és 3. emeleten a főigazgató-helyettesi titkárság, az igazgatók és a művészeti igazgatóság tágas, egyterű, üvegfalakkal elválasztott modern irodákat kapott.

A fentieken túl sor került a pince és az esővíz elvezető alagutak víz-, valamint az ablakok hőszigetelésére, a közműhálózat korszerűsítésére és a teljes épületet behálózó gyengeáramú rendszeretek kiépítésére (ügyelői hívó, közönségtájékoztató, informatikai, mobiltelefon jelerősítő és wifi-hálózat, biztonságtechnikai és beléptetőrendszerek). Az OPERA emellett megújította színpadi hatásvilágítási, hangtechnikai eszközparkját, restauráltatja nagy értékű műemlék bútorait és műtárgyait, valamint irodabútorokat, berendezési tárgyakat, zongorákat és más hangszereket, továbbá a büfék üzemeltetéséhez szükséges konyhatechnológiát is vásárolt.

 

Fotó: Farkas-Zentai LiliFotó: Farkas-Zentai Lili


Az év folyamán fejeződnek be várhatóan az Üzemház munkálatai, valamint az 5. emeleti jelmeztár helyére tervezett Medgyaszay terem kialakítása, amely kamaraszínpadként és rendezvényteremként funkcionál majd. A későbbiekben valósul meg a Királyi lépcsőház és a Székely Bertalan terem rekonstrukciója, valamint a homlokzaton a párkányszobrok restaurálása és cseréje.

 

Tervezés: 2017–2021
Kivitelezés/átadás: 2017–2022
Szintterület (nettó): 25 800 m2
Az épület eredeti tervezője: Ybl Miklós 1884
Építész vezető tervező: ZDA-Zoboki Építésziroda Kft. / Zoboki Gábor
Projektvezető: Borzák Richárd

 

Építész munkatársak: Molnár Zoé, Kormányos Anna, Kakas László, Árvainé Szabó Valéria, Orlovits Balázs, Poller Mónika, Silvester Csaba, Fekete Attila, Szlabey Balázs, Fekete Ferenc, Csöndes-Albert Fatime, Bánsági Dávid, Cserháti Csinszka, Galgóczki Bonifác, Iványi Réka, Jaczó Anna, Kacsoh Gábor, Lencsés Albert, Molnár Máté, Reppert Béla, Révai Virág, Rutkai Pál, Seidl Krisztián, Somogyi András, Szontágh Júlia, Tímár András
Belsőépítész vezető tervező: Simon Móni, Haraszti Lívia (Studio Kvarc) Demeter Nóra, Simon Edina (Demeter Design Stúdió)
Műemlékvédelmi szakértő: Dr. Mezős Tamás, Daragó László
Restaurátorok: Zágoni Péter, Kóbor Zsolt (fa); Csányi Szabolcs (fém); Seres András (festő); Cifrák László (szilikát); Magyar Éva (lámpák); Ludányi Gábor, Kovács Attila (kő)

 

 

Forrás: sajtóközlemény
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Csendvilágból napvilágra

Csendvilágból napvilágra

Átadták a majki remeteség felújított épületeit.

Utolsóból első – film az Eiffel Műhelyházról

Utolsóból első – film az Eiffel Műhelyházról

Így készült az OPERA Eiffel Műhelyháza címmel egészestés dokumentumfilmet forgatott a Magyar Állami Operaház.

Reneszánsz, noir és a Károlyiak

Reneszánsz, noir és a Károlyiak

A füzérradványi Károlyi kastély építéstörténete 

Hirdetés