Alaposan átgondolt, gondosan megtervezett családi ház épült az Égervölgyi erdő szélén. Erről szóló írásunkat a 191-es, 2024/3-as lapszámunkból közöljük.

Ritka alkalom, amikor a szerző részletekbe menően beleláthat egy családi ház megrendelői és építészei közti kapcsolatba. Ha történetesen úgy alakul, hogy a ház bejárásán a megbízó, a tervező és a szerző is jelen van, akkor sem feltétlenül folyik érdemi párbeszéd a tervezést és kivitelezést kísérő viszonyról. Nemrégiben egy szakmai fórum kapcsán volt szerencsém több előkészítő beszélgetést, majd egy közönség előtt zajló eszmecserét folytatni egy építészeti megbízás részleteiről, a mély bizalom és érdemi kommunikáció kialakításának dinamikájáról.

Egy közös barát ajánlása révén került kapcsolatba a pécsi Studiobazaar építészpáros és a későbbi megbízó családos házaspár. Kulcsmomentumnak bizonyult, hogy a felkérés kapcsán azonnal tisztázódott a tulajdonosok részéről egyfajta elkötelezettség a magas építészeti minőség terén. Mivel a házaspár férfi tagjának lakatos szakmája folytán volt tapasztalata a tervezés és kivitelezés szoros egymásrautaltságáról, illetve a feleség szívesen vállalta magára a projekt irányításának feladatát, végül a megbízók a lehető legrészletesebben kidogozott, mélységében is átgondolt tervdokumentációt rendeltek meg. Tömörebb és méretében visszafogottabb program formálódott annak érdekében, hogy a koncepció néhány meghatározó elemében az építészek valódi alkotóként bontakozhassanak ki, miközben a megbízók elvárták azt, hogy a kivitelezés során ne fussanak bele drága és időigényes meglepetésekbe, rögtönzésekbe.

A képen nem pusztán a kürtőidom kulcsszerepe látható tökéletesen, hanem a tetősík egységes megjelenését eredményező cserépbe integrált napelem megoldás, valamint a teraszlemez alá szervezett gépkocsibeálló is

Példának okáért az emelet kiépítése helyett a tetőtér beépítése, valamint az önálló, drágán integrálható garázs helyett a terasz lemeze alatti fedett-nyitott gépkocsibeálló elhelyezése már ennek a bizalmi párbeszédnek az alapján öltött testet. A hazai viszonyok között szokatlannak hat, hogy a beépített alapterület maximalizálása helyett az épület teljes keresztmetszetén végigfutó előtető és az alatta látható terasz épült ki, amit a főhomlokzati látványt ikonikusan meghatározó kürtő varázsol egyedivé.

Noha erről nem kérdeztem a tervezőket, de a tévedés lehetőségével is számot vetve megkockáztatom, hogy személyes olvasatomban ennek az autonóm, szinte absztrakt fémszoborként ható kürtőidomnak nem pusztán a szinte lakótérré stilizált terasz kapcsán van főszerepe, nem pusztán a ház tömegének lebegő-tömör (zárt) dramaturgiáját emeli ki, hanem olyan esszenciális idom, ami a ház egészére kisugárzással bír. Nem érzem túlértelmezésnek ugyanis, hogy a ház homlokzatának yakisugi, vagy shou sugi ban néven ismert égetett fa burkolata, sőt a tető antracit feketesége e kürtő nélkül kissé formalista megoldásként jelenne meg. A kürtő viszont explicit módon utal a tűz, füst, korom, faszén indokolt jelenlétére. Így a fekete színnel ügyesen egybefogott optikájú ház, érzésem szerint, sokkal gazdagabb jelentéstartományban fogható fel.

Tömörített program: az emeletráépítés helyett a padlástér beépítése eredményezett vállalható kompromisszumot

Bártfai-Horváth somogyi vadászháza (Octogon 2023/7., 187.), vagy Őrfi József budakalászi (Octogon 2023/8., 188.) háza kapcsán idehaza is láttuk már azt a varázslatos ornamentikát, textúrát és praktikus felületképzést, amit a shou sugi ban technikával érhető el. Ugyanakkor itt, Pécs határában, a kürtőidom révén a tervezők valami kiteljesedettebb és következetesebb képlet szerint jártak el.

Egyfajta kört zár a kürtő itt be, ami nem volna teljes, ha a különféle síkok és alkotóelemek közötti kapcsolat pusztán a látványban válna eggyé. Mielőtt még egy utolsó gondolattal lezárnám a kritikát, hadd kössek vissza arra a nyitógondolatra, ami lehetővé tette azt, hogy a tervezők rátaláljanak a megfelelő válaszokra. Ez pedig nem más, mint a megbízó és építészek közötti bizalmi kapcsolat, ami a koncepció során a résztvevők között kialakult.

Végezetül. Nemrégiben egy átépített ház homlokzata kapcsán beszélgettem többekkel az építészeti fehérség „optikai agressziójáról”, hegemóniájáról. Arról, amilyen szerepet az építészeti fehér szín az új és felújított épületek értelmezésében játszik. Arról, ahogyan a „mindig új” illúzióját kelti a fehér, hozzájárul egyfajta építészeti „baby face effektushoz”, anyagtalan, hűvösen elegáns, modernség-illúziót varázsol. Egy felújítás esetében a fehér – a „tisztasági festés” – manipulálni képes az építészeti időt. Úgy vélem, hogy az időkezelés olyan technikákban, mint a shou sugi ban, vagy a Corten-korrózió az acélfelületeken nem pusztán patinázás, mesterkélt öregítés, vagy más effajta manipuláció, hanem valódi alkotói eszköz és felelős, fenntartható alternatíva.

Tervezés: 2019 – 2020
Kivitelezés: 2020 – 20222

Építész tervezők: Kozák Barnabás, Gyergyák Ákos (Studiobazaar Építész és Design Műhely)


További képek a cikk végén található galériában!
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Közép-európai kortárs családi házak gyűjteménye | megjelent a 28+84 Houses

Közép-európai kortárs családi házak gyűjteménye | megjelent a 28+84 Houses

A Magyar Építőművészek Szövetsége által összeállított kötet a V4 országok 2016-2022 között épült családi házairól ad válogatást. 

BEST OF OCTOGON 2022 | Családi ház a Szalonka utcában

BEST OF OCTOGON 2022 | Családi ház a Szalonka utcában

Ginkgo Architects tervezésében.

BEST OF DECO 2022 | Fischer József és Kozma Lajos budai villáinak kortárs átirata
  • 2022-12-28 11:00
  • Deco

BEST OF DECO 2022 | Fischer József és Kozma Lajos budai villáinak kortárs átirata

Rosta S. Csaba és Szabó Renáta tervezésében.

Hirdetés