Grófi látogatáson a felújított füzérradványi Károlyi-kastélyban
Szeptember végén ünnepélyesen átadták a zempléni régió turisztikai attrakciójának szánt füzérradványi kastélyt. A nyolcszögű tornya révén egyedi megjelenésű historizáló műemléképület az XYZ Design Labor Bt. munkája nyomán kívülről teljesen megújult, építészeti részleteit restaurálták, egyik szárnyában pedig kastélytörténeti kiállítás várja a látogatókat. Nem a szokásos, és valljuk be, unalmas őgyelgés a múlt századi enteriőrök között; valódi grófi feelingben lehet része annak, aki elzarándokol az ország e távoli csücskébe.
A kastély építészeti felújításáról az Octogon kastélyprogramot bemutató külön-kiadványában részletesen írtunk, (ezt az anyagot hamarosan szintén közöljük,) így most csak az átadásra elkészült kiállításra fókuszálunk. Vége a kifeszített madzagok mögötti udvarias bámészkodásnak, ebben a kiállításban minden tapintható, szó szerint kézzel fogható, ülve, állva, akár fekve is megtapasztalható. Mintha tényleg gróféknál jártunk volna látogatóban.
A 3000 négyzetméteres épület a műemléki felújítás során kívülről visszanyerte eredeti megjelenését. A bejárati traktus földszinti helyiségeibe a múzeumi működést kiszolgáló funkciók - pénztár, ajándékbolt, kávézó - kerültek, kortárs berendezéssel. Vezérmotívuma, az ugró szarvas egy 1936-ban készült csillárról (Bieber Károly, a kor elismert kovácsművészének alkotása) szökkent át a tárgyakra. Már a harmincas években, amikor az épület kastélyszállóként működött, ez a motívum volt az intézmény „reklámhordozója”. A kiállítás a kastély déli szárnyát foglalja el, a többi terület még sorsára vár, nívós vendéglátóhellyé tervezik alakítani. Jelenleg a kertben szintén a harmincas években épült pavilonok szolgálnak szálláshelyül. A felújított torony és a hozzá kapcsolódó tetőterasz kilátóként üzemel, ahonnan a kastély körüli több mint tízezer négyzetméteres park, tavak, gyümölcsös és a távolabbi hegyvidék felé nyílik pazar panoráma.
A kiállítás a valaha itt folyt életnek minden romantikus és hétköznapi mozzanatát megidézi. Az uradalmi központként funkcionáló kastély igazi, generációkon átívelő családi vállalkozás keretében nyerte el teljes pompáját. A 16. század végén épült kastély 1686-ban került a Károlyiak birtokába, mai formáját egy 1860-70 között zajló átépítésnek köszönheti. A munkát Károlyi Ede gróf vezényelte, aki komoly építészeti ambíciókat dédelgetett, és elég merész volt hozzá, hogy még a tervezésre felkért Ybl Miklós rajzait is felülírja.
Ede gróf keze nyomán született a nyolcszögletű torony, amely ma az épület markáns ismertetőjegye, és amitől a neoreneszánsz homlokzat egyértelműen romantikus ízt kapott.
A család nem rajongott Ede gróf ízléséért, a radványi kastélyt mégis ez a – családi berkekben akkoriban csak „piszkavasnak” gúnyolt – torony teszi eltéveszthetetlenül egyedivé. A felújítás során a korábbi sárga színt felváltotta a homlokzat eredetinek tartott kő-színe, ami ugyan kicsit hóka, de a Károlyiak ízlésének minden bizonnyal megfelel, hisz a recepció terébe tervezett pompeji vörös falfestést is megvétózta a ma Fóton élő Károlyi sarj.
  |
Ede fia, László, és felesége, Apponyi Franciska grófnő a reneszánsz vonalat vitte tovább a kastély berendezésében. Nem kisebb ambícióval, de kiforrottabb ízléssel és sok, mégsem elég pénzzel láttak neki a számtalan helyiség bebútorozásához. A külföldet járva szerezték be a bútorokat, textileket, régiségeket, és azokat az antik és reneszánsz, illetve barokk épülettöredékeket – párkányokat, oszlopokat, kőfaragványokat – amelyek azután a kandallók, illetve egyéb belsőépítészeti elemek részeként születtek újjá.
A bejárati fogadócsarnokban a Szent Péter Bazilika baldachijáról ismerős csavart oszlopok vonják magukra a figyelmet, az emeleten egy kandallópárkány eredeti antik kőfaragvány.
Ezeket is mind gondos munkával restaurálták, csakúgy, mint a márvány fürdőszobákat, ahol a gendersemleges szemlélet még nincs jelen – a férfiembereknek szánt fürdő elegáns szürkés, a hölgyeké viszont rózsaszín márványból készült. A mellékhelyiségekben nemcsak a dekoratív porcelán WC-csésze és tartály okoz meghökkenést, de a zubogó víz váratlanul felhangzó moraja is, amely tüstént életszerűvé varázsolja az apró, ám annál fontosabb helyiséget. A bútorzat természetesen nem maradt fenn, és ezt a kiállítás kurátorai előnyükre fordították. Mivel a berendezés nem eredeti műtárgyakból áll, ezért bárhol helyet lehet foglalni a fotók és analógiák alapján helyreállított enteriőrökben. Az eredeti berendezés pedig a megfelelő szögben elhelyezett kukucskákon keresztül, az építés korát idéző technikával készült, sztereometrikus fotókon vethető össze a mostanival. A 19. század békésen él együtt a 21. század digitális 3D és vetítési technikáival. Egyes termekben a digitális technika segítségével idézik meg a régmúlt idők műkincseit, illetve bizonyos bútorokat 1:1 méretben építettnek meg Tóth G. Péter kurátor irányításával a kiállítás tervezői. Az újonnan készülő berendezési tárgyak színezésükkel egyértelműen utalnak készítésük korára, így az összkép felszabadítóan eklektikus. Része például az az eredetinek tartott asztal, ahol egy Károlyi sarj, Sándor aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró Szatmári békét.
  |
  |
László fia, Károlyi István tovább futtatta a családi bizniszt, és a pazarul berendezett helyiségekben kastélyszállót nyitott, ahol sok korabeli híresség megfordult. A luxusszálló 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer vadászó tagjait. A gróf Lehoczky György építészt kérte fel a tervek elkészítésére, az ő munkája nyomán készült többek között az V. számú kerti pavilon homlokzatdísze, amely valószínűleg előképe a vadászkastély védjegyévé vált ugró szarvasnak. 1936-ban rendelték meg azt a csillárt, ahol ez a motívum ismét felbukkant, gyártója több más épületdísszel együtt Bieber Károly, a kor kiemelkedő kovácsmestere. A környék persze predesztinálja az itt időzőket a vadászatra, a korszerű vadgazdálkodás folytán a korabeli sajtóban „vadkánaánként” emlegetett terület híres trófeákat adott. A legsikeresebb zsákmányt egy hölgy ejtette, Károlyi Istvánné egyik szarvasbikája 1937-ben aranyérmet nyert a berlini nemzetközi vadászati kiállításon. A szarvasmotívum aztán tudatosan alkalmazott „logóvá” vált a szállóként működő vadászkastély étkészletén, szalvétáin, levélpapírján, csillárain. István gróf maga is szenvedélyes vadász volt, hat hónapig vadászott Afrikában Széchenyi Zsigmoddal.
A szállodai funkcióra emlékeztet a kiállítás vadászatnak szentelt biliárdszobája, és az ólomüveg ablakos lépcsőházban helyreállított recepció a bőröndökkel megrakott londiner-taligával, híres vendégek kulcsaival, és a hanyagul ott felejtett portássapkával - a portás ma már az örök vadászmezőkön kóborol. Továbbá a teljes kiállítási tematika, amely azt az érzetet kelti, mintha látogatóba csöppentünk volna a nagyúri életformába.
Kalauzaink szobalányok, londinerek, pincérek, akik monitorokon mesélnek a kastély titkairól. Az elegáns előlépcsőn lefelé lépdelve akkor is gróféknál érezzük magunkat, ha nem épp a megnyitón toljuk magunkba a parajos ricottás gnocchit lazaccal és vadpörivel.
  |
Ha a márvány fürdőbe nem is ereszkedhetünk alá, minden más szó szerint testközelbe kerül. A billiárdszobában kitömött szarvasok üveges tekintetétől kísérve lehet biliárdozni, a kerti mulatságokat idéző piknikszobában a nyugágyak igazi csokikkal várnak. Van igazi autó, amibe igazán be lehet ülni, darabokban vitték fel az emeletre, és állították újra össze. Lenyomjuk a pedált, és már suhanunk is végig a fasoron, akár Humprey Bogart a Casablancában.
Van legóból épült teremnyi hosszú kisvasút, amihez az előzékenyen odakészített legóból további kiegészítéseket gyárthatnak szorgos apró kezek, és csíkos nyugágyak várnak az utólagos üvegezéstől megszabadított teraszon.
A hatalmas épület a háború után szanatóriumként működött, ekkor üvegezték be a betegek napfürdőzését szolgáló tágas teraszt, ahonnan ma ismét szabadon gyönyörködhetünk a százholdas pagonyban. Akit elcsábít a kert, a recepción piknikkosarat bérelhet, amit tisztes összeg fejében megtöltenek minden földi jóval, aztán vár a henyélés a fűben. Bent időnként megcsörren egy-egy telefon, és aki elég vagány, hogy felvegye, Karády Katalinnal és nem kevésbé sármos orgánumú férfiakkal társaloghat. S hogy miért pont velük? Nos, a fényűző berendezés jókora hitelt emésztett fel, amit abból sikerült törleszteni, hogy filmforgatás céljára a kastélyt bérbe adták. Az 1941-ben készült Kísértés című film a kiállítás több pontján is megidéződik, a fogadótérben álló zongorán elég egy billentyűt lenyomni, hogy felcsendüljön Karády búgó hangján a szomorú igazság:
„Mindig az a perc a legszebb perc, mit meg nem ád az élet...”
A filmen jól felismerhető a terem, és a korabeli bútorzat is azonosítható, több jelenetet pedig a kertben forgattak.
Az élményszerű bemutatás ugyanakkor szakszerű építészeti és restaurátori munkával társul, így a hitelesség kérdése fel sem merül, mint nem is olyan távol innen, a füzéri vár vakítóan új falai esetében. A helyreállítás során az épület teljes vízszigetelése megtörtént, bontási és emeletráépítési munkákat is végeztek. Megújították a teljes tetőt, valamennyi nyílászárót kicserélték. Újjászületett a reneszánsz ajtó és kőkerete, a lépcsőház ólomüveg ablakai, továbbá különböző fém és kő elemeket is helyreállítottak. A park is parktörténeti kutatások nyomán nyerte vissza részben hajdani pompáját, megújult a gyaloghíd is, amit szintén Ybl tervezett. Az 1,7 milliárd eurós támogatással 3,1 milliárd forintból megújult műemlék a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében nyerte vissza patinás külsejét.
FÜZÉRRADVÁNY, KÁROLYI-KASTÉLY HELYREÁLLÍTÁSA – I. ÜTEM
Megbízó:
NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Generáltervező: Wéber Építésziroda Kft.
Építészeti / Belsőépítészeti tervezés: XYZ Design Labor Bt.
Felelős építész/belsőépítész tervező: B. Szabó Veronika
Építész munkatársak: Francsics László, Bernáth Roland, Horváth Tamás, Mihály Mirtill, Szalai Balázs
Műemléki épületkutatás: Bartos György, Simon Zoltán (MÉM-MDK)
Régészeti kutatás: Bartos György, Simon Zoltán (MÉM-MDK)
Kerttörténeti kutatás: Alföldy Gábor
Kertrégészeti kutatás: Koppány András – MÉM-MDK, Gerákné Árvai Zsuzsa - NÖF
Kertépítészet: TÉR-TEAM Kft. Szabó Gábor
Tartószerkezetek: Dr. Vándor András ev.
Kivitelező fővállalkozó: EB HUNGARY INVEST Kft.
Festőrestaurátor: Bakács Annamária
Kőrestaurátor: Osgyányi Vilmos
Farestaurátor: Funk Péter
Fémrestaurátor: Papp János
Szilikátrestaurátor: Payer Károly
Kiállítás:
Kurátor: Tóth G. Péter
Tervezés: Konkrét studio
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
