A nagyok helyett mikropiacok létrehozását javasolja egy holland építésziroda.
A Shift Architecture Urbanism holland stúdió nem tétlenkedett a járvány idején, előállt egy olyan piac modellel, ahol az emberek úgy vásárolhatnak friss termékeket, hogy közben nem érintkeznek egymással. A Hyperlocal Micro Markets koncepciója egy olyan szabadtéri piac hálózatot vetít előre, ahol a vásárlók gyümölcsöt, zöldséget, tejtermékeket, húst és halat vásárolhatnak a koronavírus terjesztésének kockázata nélkül.
Konszenzus van abban, hogy jelenleg a koronavírus okozta járvány megfékezésének egyetlen lehetséges módja világszerte, ha nem érintkezünk embertársainkkal. Hogy ennek korlátozása vagy esetleges tilalma miképp történjen meg, nagy dilemma elé állította a kormányokat. Komoly fejtörést okozott az is, hogy miként garantálható a friss ételek és élelmiszertermékek elosztása és beszerzése úgy, hogy közben az emberek nem fertőzik meg egymást. Bár sokan áttértek az online vásárlásra, ez azonban nem mindenki számára elérhető és a kapacitásai is végesek, így a világ legtöbb országában ha korlátozásokkal is, de nyitva maradtak az élelmiszerboltok. A piacok tekintetében már más a helyzet, valahol csak az élelmiszerárusok nyithattak ki, máshol, például Rotterdamban teljesen bezárták őket.
Az építésziroda tervét a rotterdami piac bezárása indukálta, és az a tény, hogy a piacok bezárásával egyre többen mennek szupermarketekbe vásárolni, ezzel pedig nő a megfertőződés és vírus terjesztésének veszélye.
A Shift szerint még a szükséges óvintézkedések megtételével sem lehet kizárni teljesen a fertőzés kockázatát a piacokon, de ugyanez elmondható a szupermarketekre is. A társadalmi távolságtartás betartását nagyon nehéz ellenőrizni, ráadásul vásárlás során sok ember érinti meg ugyanazt a terméket. Másfelől viszont nem mindenki engedheti meg magának, hogy szupermarketben vásároljon, sok háztartás élelmezése függ a piacoktól. Ha ezek bezárnak, az alacsonyabb jövedelműek is arra kényszerülnek, hogy boltban vásároljanak, amely a pénzügyi helyzetük további romlását eredményezheti.
  |
Az iroda javaslata azon az elképzelésen alapszik, hogy a meglévő élelmiszerpiacokat fel lehet osztani, és szétszórni a településeken. Az így létrejött mikropiacokon három stand lenne, amelyeket a már említett 16 négyzetből álló rácsos struktúrában rendeznének el. Egyidejűleg hat embert engednének be, de ők szabadon mozoghatnának. Az egyetlen szabály az, hogy egyszerre csak egy ember tartózkodhat egy négyzetben. A standokon az eddig megszokottakkal ellentétben nem lehet termékeket válogatni, mindent előre becsomagolnak, hogy ezzel is csökkentsék a pultnál eltöltött időt.
A Shift szerint a korábbi koncentrációs modellt egy diszperziós modellnek kell felváltania, mind térben, mind pedig időben. Ez úgy valósítható meg, ha a mostani nagyobb piacokból „mikropiacokat” alakítanak ki, amelyek eloszlanak a városban. Ahelyett, hogy elmennénk a piacra, a piac jön a közelünkbe.
A kockázati tényezők csökkentése mellett a Shift modellje védi a piaci kereskedőket is, hiszen nem kellene bezárniuk, biztonságos módon árulhatnák a friss termékeiket a továbbiakban is.
A Shift egyike azon építészeti és tervező stúdiónak, amely a koronavírus megfékezésére szolgáló stratégiákat kutatja, eddig leginkább az egészségügyre összpontosítottak. Az építészek azonban úgy vélik, hogy a friss ételek elosztása sokkal könnyebben megoldható probléma, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a modell sikeres adaptálásához szükség lesz az önkormányzatokra is, hogy minden egyes piacon elérhetőek legyenek a termékek.
Forrás: Shift Architecture Urbanism
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
