Hirdetés

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása a Pesti Vigadóban

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) a hazai műemlékvédelem 150 éves fennállásáról a rendszerváltozás óta nem látott, nagyszabású kiállítással emlékezik meg a Pesti Vigadóban.
 


Az 1872-ben életre hívott Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának megalakulása jelenti a hazai intézményes műemlékvédelem működésének elindulását. A 2022. szeptember 14-től látogatható időszaki kiállítás méltón adózik a hazai műemlékvédelem története előtt.

„A 150 éves jubileumi emlékév jó lehetőséget teremt arra, hogy a Kárpát-medence legtekintélyesebb műemlékvédelmi gyűjteményét felhasználva mutassuk be a hazai intézményes műemlékvédelem történetét. A Pesti Vigadóban megtekinthető tárlaton intézményünk számottevő építészettörténeti és műemlékvédelmi gyűjteményének jelentős része is megjelenik” – mondta el Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója.

A két szinten, mintegy 600 négyzetméteren elhelyezkedő, megközelítőleg 700 dokumentumot felsorakoztató kiállítás nem csupán kronologikus módon dolgozza fel a hazai műemlékvédelem történetével kapcsolatos legfontosabb jelenségeket, kérdéseket és problémákat; újszerűségét az adja, hogy a műemlékvédelem hazai történetét a kezdetektől napjainkig a friss kutatási eredményekre támaszkodva probléma-centrikusan, tematikusan tárgyalja.

 

Nógrádsáp, r. k. templom, Sedlmayr János akvarellje, 1953.Esztergom, Palotakápolna, Lux Kálmán, é.n. [1930 körül]


A kiállítás első részében fényképes tablókon jelennek meg a különböző műemléktípusok, valamint az elmúlt évek díjazott helyreállításai és műemlékes szakemberei, az intézménytörténet és a műemléki védelem története pedig idővonalon követhető végig. Ikonikus és kevésbé ismert helyreállításokon keresztül találkozhatunk az elvek többszöri változásával, a romok konzerválásának lehetőségeivel, illetve a mindenkori kortárs építészet és a műemlék viszonyával. A tárlat rámutat az elméleti rekonstrukciók jelentőségére, továbbá a műemlékvédelemnek a társadalomhoz, illetve a politikához fűződő viszonyára is. 

 

Zsámbék, Arányi Lajos 1876


A kiállítás „zászlóshajói” két középkori eredetű, jelentős műemlék: a pannonhalmi bencés főapátság és a templom együttese, valamint a visegrádi Salamon-torony. Mindkét épület helyreállítás-történetét végigkövethetjük a műemlékvédelem alapításától egészen napjainkig, így számos kuriózumnak számító részlet vagy jelenség is előkerül. Ilyenek például a pannonhalmi templombelső és a kerengő 1859-es állapotát dokumentáló, fotórealisztikus pontosságú ceruzarajzok vagy a Salamon-torony 1945 utáni kiépítési tervei, amelyek a korabeli építészet eszköztárából merítve „korszerű” megjelenést biztosítottak volna a romnak.

A műemlékvédelemben tevékenykedő szakmák együttműködését a tari római katolikus templom helyreállításán keresztül ismerhetjük meg, végigkísérve a folyamatot az ásatástól az épületben népszerűsítő céllal rendezett kiállításig és az eredmények publikálásáig. Ez az együttes a mindenkori kutatás és a dokumentálás tárgyi eszközeivel egészül ki, a rom témakörénél pedig a csetényi református templomból származó töredékek között egy értékes Árpád-kori, palmettás faragvány is feltűnik majd. 

 

Győr, Szt. Mihály-szobor helyreállítása, Szakál Ernő, 1955


Az élményszerűséget audiovizuális tartalmak erősítik. A Salamon-torony, valamint a pannonhalmi templom felújításainak eredményeit, az épületek állapotának változásait „mozgó plakátok”, animációk elevenítik meg, a tervtár néhány részletgazdag rajzát pedig egy monumentális vetítés keretein belül mutatják be. Az évforduló alkalmából készített kisfilmben megszólalnak a MÉM MDK munkatársai a műemlékvédelemmel kapcsolatos emlékekről, tapasztalatokról, meglátásokról, amelyhez fényképes tabló is kapcsolódik hatvan néhai szakember portréjával.

A földszinti térben elhelyezett, kifejezetten erre az alkalomra készült központi alkotás szimbolikus módon tárja elénk az ország műemlékállományát. A képekkel és a kísérőszövegekkel ellátott tablókat, továbbá az eredeti dokumentumokat egy, az épület tartószerkezetét (vázát), valamint a műemlékes (felmérési, helyreállítási) munkák során használt állványzatot egyszerre megidéző installációkban helyezték el. 

 


A Kulturális Örökség Napjai, valamint a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében kurátori tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai programokkal, kerekasztal-beszélgetéssel várja a MÉM MDK az érdeklődőket. Részletek az MMA honlapján.

 

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ időszaki kiállítása

Kurátorok: F. Dóczi Erika, Kádár Zsófia, Kovács Gergely
Projektmenedzser: Bakó Zsuzsanna
Tervezés: Dr. Lukács Zsófia, Bodóczky Antal, Flanek Péter
Helyszín: Pesti Vigadó (1051 Budapest, Vigadó tér 2.)
Időpont: 2022. szeptember 14. – november 20., megtekinthető mindennap 10:00 és 19:00 között

 

Forrás: sajtóanyag 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Indul a „játszma” az Imagine-nél | Építészet Hónapja

Indul a „játszma” az Imagine-nél | Építészet Hónapja

Október az Építészet Hónapja – különleges városi sétákkal és exkluzív épületbejárásokkal várja az érdeklődőket az Imagine.

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása a Pesti Vigadóban

Interdiszciplináris gondolkodás és hibrid kommunikáció

Interdiszciplináris gondolkodás és hibrid kommunikáció

Interjú Csizik Balázzsal, az ONION Creative ügynökség és az Urbanum társalapítójával!

Nincs találat!

Hirdetés