Az Esterházyak Balatonnál található egykori, ma már műemléknek számító nyaralóját nem csak felújították, de kortárs bővítést is kapott. Erről szóló cikkünket a 193-as, 2024/5-ös lapszámból közöljük.

A felújítás műfaja sosem csak építészeti tett: új élet, funkciókat kombináló üzemeltethetőség a feladat, de olykor az is, hogy egyáltalán felrakják a műemléket a térképre. Jól kalibrált rehabilitációnak tehát PR stratégiára is szüksége van, és még érdekesebb a helyzet, ha az építész bátrabb is lehet a szokottnál, hogy a kastélyt kiemeljék az ismeretlenség, a jellegtelenség homályából. Hölgyeim és Uraim! Balaton… Esterházyak… neobarokk… kortárs. Egy 18. századi eredetű nyaraló és gyarapodása fizikailag, szellemileg.

A műemléki extenzió érzékeny és vakmerő műfaj, aminek van saját építészettörténete és tipológiája is. Késő barokk eredetű kastélyt nem ördögtől való modernista tömbbel megspékelni, még ha ugyanezt nem is tudnánk elképzelni egy pápai Esterházy-rezidencia esetében. A Brand-i értelemben vett kritikai restaurálás lényege azonban pont az, hogy charták és dogmák helyett minden beavatkozás más-más megoldást kíván, ehhez csak jól kell felmérni az unikális helyzetet, a benne rejlő potenciált.

A kastély körüli domboldalakat is rendezték, a megújult lépcsőket rozsdamentes acélkorlátokkal övezték. A régi fák árnyékában kőből épülő pihenőhelyeket alakított ki a 4D Tájépítész Iroda.

De ne szaladjunk ennyire előre! Ismerjük meg magát a kastélyt, ami amúgy nem is kastély, hanem kúria volt eredetileg. Vagy inkább savanyúvízi nyaralónak mondanám, annak épült Esterházy Kázmér által az 1780-as évek elején. A magaslaton álló architektúrától a kert hársfái mentén tudtak a lakók a gyógyító kúthoz őgyelegni egykor. Pauly Mihály, az Esterházyak pápa-ugod-devecseri uradalmának építőmestere volt a tervező, ám az ingatlan privát jellege hamar megszűnt és inkább kiadásra kezdték használni. Neves szálló lett belőle, mely mellé vendéglő is épült, ahogy a kúria is átalakult először klasszicista stílusban, az 1940-es évekre pedig két világháború közötti neobarokk arculattal nyerte el végső formáját második emeletével együtt.

Persze napjainkra az opus siralmas állapotban öröklődött meg. Magántulajdonosa végignézte, ahogy az épület foszlik, míg a telek hátsó részén vígan tervezte egy befektetési célú társasház kivitelezését. Valószínűleg azt az állapotot várta, míg a rom elveszíti műemléki jellegét és lebontásra kerülhet. Ezt a történetet sokan figyelték aggódva, míg végül Herczeg László építészt és az MCXVI csapatát hívták meg felmérni az állapotokat, akik úgy látták: van még visszaút a kastély utolsó órájából. A balatonfüredi önkormányzat cserét ajánlott, mellyel a tulajdonos is kedvező telekhez jutott befektetéséhez, a kastély pedig az önkormányzat birtokába jutott, hogy saját és európai uniós forrásból látogatóközpontot hozhassanak benne létre.

A tervezési feladat mind az építésznek és hát a statikusnak is nagy kihívás volt. A dombra emelt ház afféle origóvá vált, és hatására megindultak a hasonló jellegű építkezések a 18. században. Ezáltal fokozatosan hordták el a földet és egyre keskenyebb plató maradt végül magának a kastélynak. Oldalai elkezdtek kidőlni, hiszen a boltozatokat is eleve túl laposan fektették – állítólag építése után be is szakadt az egyik „szobalány szobája” ennek okán. Mielőtt a mostani felújítás megindult, az építészek lyukas mennyezetekkel szembesültek, ahogy a nyitottan hagyott fedélszék is beázásoknak adott utat.

Az utolsó állapot az 1940-es évekbeli volt, így nyilvánvaló lett, hogy annak sziluettjét restaurálják. Meglepetések ilyenkor is adódnak, például az egyik bedőlésre váró földszinti helyiség falának megpiszkálásakor különleges seccók kerültek elő. Itt volt a kint és bent átmenetét megteremtő hűsölő – a Sala Terrena –, amely egyúttal a kúria szalonjaként is szolgált. Az első periódusból maradt ránk, a képek készítője pedig valószínű a Dürer által is használt mintakönyvek egzotikus növényeit, pálmáit, mangófáit használta fel fantáziakertjének létrehozásához.

A bővítmény önálló főhomlokzata a hátsó telekről. A konzolos szerkezet az alsó rendezvénytérnek egy kinti fedett teret nyújt. A kövezés burkolata szintén mészkő, ám a klasszicista faburkolatokra emlékeztetve apró kockákból épül fel.

Még a szomszédos helyiségben is eredeti festésnyomokra akadtak, mindenhol máshol azonban most már fehérek a felújított falak. Igyekeztek a jelenkori részleteket meglepő megoldásokkal kiemelni, például a tarkás kőburkolattal a földszinten, vagy az emeletek kiszolgálótereinek falburkolatával. Utóbbi barázdált és modern, nyílásaival azonban visszakacsint a történeti tapétaajtókra. A belsőépítészet szép és igényes, egy-egy kivitelezési esetlegesség szorulna még szépítésre – ilyen a parapetek és a fűtőtestek burkolatai.

A fehérségben kitűnik a lépcső régi faburkolata, amely igazi éke az egész felújításnak, míg a lépcsőház más-más korból származó és átalakított bevilágítói külön építészettörténeti érdekességek. A beltérben kortárs tettre a tetőtérben lett lehetőség, ahol a fehéren olajozott deszkázás követi a tető vonalát, illetve szürkészöld árnyalatban lettek kezelve a fedélszék megmentett vagy pótolt robusztus gerendái. Bérelhető rendezvényhelyszín e tér funkciója, és el se hinnénk, hogy pár éve itt lezuhant kötőgerendák és ázó boltozatok voltak tetten érhetők. A boltozatokat több helyen vasbeton vendégfödémekhez kellett felkötni, a legfelső emeleten kerámia bélésfal megerősítés készült.

A valószínűleg 1781-2-ben létrejött Sala Terrena secco technikával készült kifestése részleges restaurálásra került. Egy „fantáziakertet” ábrázol, amelyben egzotikus növények – pálma- és mangófák – fedezhetők fel.

Három szinten egy kiállítás rendezkedik be, amely – lévén, hogy maga az épület is üdülőhely volt – a reformkortól kezdve a balatoni nyarak történetéről és kultúrtörténetéről, az itteni fürdőidényekről ad körképet. A műtárgyakkal és installációkkal épített tárlat, valamint az építészeti felújítás együttesen juttatja észbe, hogy az elmúlt években a magyar kastélymegújulások kiemelkednek még a nemzetközi mezőnyből is. A kiállítást a Magyar Kastélyprogram nevezetű vállalkozás készítette – mint számos hasonló műemléki megújulás belső tartalmát. Mégis, jelen helyzetben, azért kihívásként értékelhető, hiszen nem egy nagyobb állami beruházásról, hanem egy önkormányzati kezdeményezésről volt szó, ahol az építészeti eszközöket tekintve is szerényebb lehetőségekkel kellett az MCXVI tervezőinek szembesülnie oly módon, hogy közben ugyanazt a szépséget és minőséget érik el.

Ezzel térjünk is a cikk elején kiemelt merészségre, mely egy kortárs hozzáépítéssel jött létre. Esterházy-kastély mellé ilyen vagányan építkezni még nem láttunk, ráadásul ez nem szervesen történt: az új struktúra szinte láthatatlan és nagyon kicsi nyaktaggal kapcsolódik csupán egy enyhe szögtörésben. Az irány a szomszédos, egykori kocsma/fogadó épületének vége felé fordul, és a három tömb által egy fás liget, szép teresedés alakul így ki, ahonnan a köves támfalak mentén vezet lépcső a kastély teraszához.

Az Anna-bál a reformkor óta mindmáig kiemelkedő esemény Balatonfüreden. Az országos hírű bál története, érdekességei egy külön részen kerülnek bemutatásra a felújított kastélyban rendezett kiállításon.

A szállónak valaha volt előépítménye is, az 1940-es évekre azonban ezeket elvesztette, így a bővítmény afféle portikusz helyetti előtér, egy modern kori fogadócsarnok tulajdonképpen. Ide érkeznek a csoportok, itt van a jegypénztár, az öltöző és egy kávézó is. Bár elsőre nyilván a késő modern balatoni építészettel való játék jut eszünkbe róla, azért meg kell jegyezni, hogy maga a körablak inkább a két világháború közötti modern jegye (reflektálva a hajódesignra is), de még a posztmodern is gyakrabban használja. Jó ötlet volt, mert ezzel az elemmel tényleg kevesen játszanak a régióban mostanában, pedig erős karakterformáló ereje van. Ettől függetlenül képes utalni a balatoni modern atmoszférára is, és ez egy neobarokk kastélynál kimondottan érdekes húzás – mintha a nézőt is arra sarkallná: igen-igen, a történeti építészet bizony érték, de azért a Balaton környékén már a modernnek is legalább ugyanolyan erős a hagyománya.

Kettős stílus, kettős látvány, dupla szépség. De talán a kihívás is dupla lesz. Napjainkban a kastélyok fenntarthatósága körül viharfelhők gyülekeznek, mellette pedig ott van az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő késő modern láz. E korszak építészetének a mostanában itthon tapasztalható hőingadozás miatt – lásd fenntartás és karbantartás – a „szépen történő öregedés” jelent nagy problémát. A balatonfüredi Esterházy-kastély Látogatóközpontnak a jövőben mindkét történettel szembesülnie kell majd. A kihívásokkal együtt azonban beírta magát a hozzáépítések építészéttörténetébe is mint az egyik legérdekesebb kastélybővítés hazánkban.

Tervezés éve: 2017-2019
Kivitelezés éve: 2020-2024
Nettó alapterület: 1370 m2

Generáltervező: MCXVI Építészműterem

Felelős vezető tervező: Herczeg László, Vörös Tamás DLA
Építész munkatársak: Galántai Gergely, Pirchala Katalin, Szabó Dániel

Belsőépítész vezető tervező: Csaba Kata
Belsőépítész munkatársak: Kovács Dénes, Paál Zsófia
Környezet: 4D tájépítész Iroda, Balogh Andrea
Statika: Kelemen Miklós, Harsányi Csaba
Restaurátori munkák: Kis Virág Glória

Kiállítás: Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft.
A kiállítás tervezője: Konkrét Stúdió

Megbízó: Balatonfüred Önkormányzata, András István főépítész


További képek a cikk végén található galériában!
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Látogatóközpont lett az Almásy-kastély Stefánia-szányából

Látogatóközpont lett az Almásy-kastély Stefánia-szányából

Amint a járványhelyzet engedi, meg is nyítják az épületrészt a látogatók előtt.

Folytatódik a fertődi Esterházy-kastély fejlesztése

Folytatódik a fertődi Esterházy-kastély fejlesztése

Több mint egymilliárd forint európai uniós és állami támogatást kapott Magyarország legjelentősebb, európai szinten is kiemelkedő műemlék-együttese.

Lenyűgöző képek érkeztek a hamarosan elkészülő Nádasdy-kastélyról

Lenyűgöző képek érkeztek a hamarosan elkészülő Nádasdy-kastélyról

A nádasdladányi műemléképület a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében újul meg.

Hirdetés